Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki szólásra feliratkozva? Esztergályos János jegyző: Senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és kérdezem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és ez ügyben Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 389. számú jelentésének tárgyalása, kérem annak ismerte­tését. vitéz; Hadházy Ferene előadó: T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését kérte, mert a buda­pesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése sze­rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi augusztus hó 10. napján kiadott 175. számában megjelent, «így hajtják az adót Békésen?» feliratú cikk tar­talma, de különösen annak következő kitéte­lei miatt: «(Panaszos levél Békésről.) E hó 8-án Sza­bados László végrehajtó megjelent a lakáso­mon Nagy Gábor hajdú kíséretében, hogy 139 pengő adóhátralékért foglaljon. Retikülömet kiürítette, majd a kamrámat nyittatta fel. Pár mázsa búzám volt ott. Míg bent volt, én a^ magától visszacsukódó ajtót fogtam, hogy rá ne csapódjék. Ezt ő félremagyarázta, ne­kem rontott, mellembe markolt és teljes ere­jéből megrázott, hogy én ő be akartam zárni. A hajdú is nekem esett és lökdösött. Kirúgás­sal, összetaposással fenyegetett a végrehajtó, becsületsértő kijelentések kíséretében. Aztán utasítást adott, hogy a búzámat mérjem föl, mert jön érte és elviszi. A községi orvoshoz mentem és sérüléseimről látleletet kaptam. Az ügy folytatása a járásbíróságon lesz. A vég­rehajtó úr hősiességének jellemzésére csak annyit, hogy én — hadiözvegyasszony va­gyok.» A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. Vába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hi­vatalból üldözendő, Szabados László békési községi adóvégrehajtó és Nagy Gábor községi hajdú sérelmére elkövetett kétrendbeli rágal­mazás vétsége jelenségeit látszanak feltün­tetni. A békési járás főszolgabírája, mint sér­tettek felettes hatósága 1932. évi augusztus hó 31-én 2843/1932. számú határozatával a felha­talmazást a bűnvádi eljárás lefolytatásához megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab ország­gyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-á értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­yése 1932 november 29-én, kedden. 455 keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Mindenki tudja, aki kinnt jár a vidéken, hogy hogyan, milyen hallatlan kegyetlenséggel és szigorú­sággal folynak odakinn az adóbehajtások. Néha-néha a polgári közvélemény is fel-felriad ezekre az eseményekre, amikor azok — mint például Pacsán vagy Szentmártonkátán — ha­lállal végződnek. De nem mindenütt halál a befejezése ennek az eljárásnak, azonban még ott is, ahol nem fordul ennyira tragikusra, ahol nem fordul véresre az adóbehajtás, a né­mán viselt kínoknak, lelki sanyargatásoknak olyan tömegével találkozunk, ami mind hozzá­járul ahhoz, hogy megmérgezze azt az amúgy is izgatott közhangulatot, amely az elviselhe­tetlen terhek következtében és az elviselhetet­len terhek behajtása során az országban ki­alakult. Egy ilyen adóbehajtásnak, egy ilyen végre­hajtásnak históriája került most a Képviselő­ház elé. Kisembernek kis, jelentéktelen ügye, egy hadiözvegyé, akivel szemben jogtalanul és törvénytelenül jártak el, aki a maga pana­szával sehova máshova sírni menni nem tu­dott, mint mihozzánk, mert sehol máshol fóru­mot a maga panaszának elmondására nem talált. Egy hadiözvegynek levelét közölte a' Népszava, amelyben megírta, hogy két erőtel­jes hatósági ember, két férfi hogyan hatal­maskodott ezzel a gyönge, kiéhezett koldus­asszonnyal szemben. Ez az asszony mit csinál­jon, amikor hadiözvegy létére az államtól nem kap annyi nyugdíjat, hogy ebből az adóját fi­zetni tudja. A falusi hatóságoktól nem kap annyi megértést, hogy az ő nyomorúságával szemben elnézéssel volnának és az adót kímé­letesen hajtanák be. ö a legutolsó a faluban. Mit csináljon? Beküldte hozzánk panaszát. Mi panaszának kivizsgálása után közöltük ezt a panaszos levelet» közöltük azt, hogy ezek a fa­lusi kiskirályok, a legkisebbek és a legaprób­bak is, akkor, amikor egy szerencsétlen hadi­özveggyel állnak szemben, a hatalmaskodás­nak, a hivatalos hatalommal való visszaélés­nek, a brutalitásnak milyen halmazát követik -el. Mi kivizsgáltuk ezt az esetet és mivel an­nak valódisága bebizonyult, közöltük az asz­szonynak levőiét. Erre a hajdúnak a tyúk­szeme el kezdett sajogni. Addig, amíg ő volt a hatalmasabb, amíg ő állott ezzel a gyenge hadiözveggyel szemben, addig nem találta meg a törvényes formákat, a törvényes eljárási módot, abban a pillanatban azonban, amikor az ő tyúkszemére látszott lépni ez az asszony, rögtön megtalálta a hivatalos utat, a törvé­nyes eljárást, : hogy a maga számára ezért a mérhetetlen bántalomért, amely eljárásának nyilvánosságra kerülésében jelentkezett, törvé­nyes védelmet követeljen. Akkor tehát, amikor az asszonyt bántalmazta, megrugdosta, ami­kor azt a szegény gyönge asszonyt megrázta, nem jutott eszébe, hogy törvények is vannak, de amikor az asszony ezért panaszkodni kez­dett, rögtön eszébe jutott, hogy ő egy hivata­los egyéniség, (Malasits Géza: Akinek azon­ban az Isten elfelejtett eszet adni!) akinek

Next

/
Thumbnails
Contents