Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

45t Az országgyűlés képviselőházának 13 a szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, — miért nem csinálta meg a t. párt­szervezet, vagy jelentette volna írásban, hogy ki írta ezt a cikket, akkor nem kellett volna a mentelmi bizottságnak várni és a bíróság már régen meghozta volna ítéletét. (Farkas István: Fel lehetett volna már akasztani azt is!) Mi, ismétlem, segítségre akarunk lenni abban a tekintetben, hogy a képviselő urat rehabilitálja a bíróság, valószínűleg fel is fogja menteni és éppen azért ajánlom a t. Háznak, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Farkas István: Ellenpróbát kérünk!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fo­gadta el és így ez ügyben Weltner Jakab or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát felfüg­gesztette. Következik a mentelmi bizottság 388. számú jelentése. Kérem annak ismertetését. vitéz Hadházy Ferenc előadó: T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség Welt­ner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a buda­pesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése sze­rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi július hó 13., 14. és 21. napjain kiadott 148., 149. és 155. szá­maiban megjelent «Staub Elemér ny. állam­titkár villamosítási üzlete Veres egyházán és környékén. Ha a főszolgabíró sógor.» «Tárlat a veresegyházi csendéletekről.» és «A váci fő­szolgabíró magánhadjárata a Népszava ellen.» feliratú cikkek tartalma, de különösen azok következő kitételei miatt (olvassa): «Csodá­latos véletlen, hogy ez a vidék annak a járás­nak a területéhez tartozik, amelyben Staub Elemér főálláshalmozó úr sógora, Horváth Já­nos a főszolgabíró. A kitűnő összeköttetések, az elmélyített befolyások így találkoztak a közigazgatással és Staub Elemér minden bok­ros elfoglaltsága mellett megszerezte a villa­mosvilágítási koncessziót Veresegyház, Fót, Mogyoród, Apponyi-telep, Csömör területén. A koncesszió nem máról-holnapra, hanem 50 évre szól és így lehetővé tette, hogy a beru­házások költségei busásan megtérüljenek. Ami­kor a villamosítás még csak terv volt, Hor­váth János váci főszolgabíró megjelent az érdekelt községekben és azon buzgólkodott, hogy a községi képviselőtestületek közel 200.000 pengő hozzájárulás megfizetésére köte­lezték magukat. Elérte azt is, hogy Veresegy­háza közvilágítás fejében ezer pengőt fizes­sen. Az építéshez így szerzett Staub úr 200.000 pengőt. Az elöljáróságok hiába hivatkoztak arra, hogy nincsen pénzük, hogy nem tudnak semmit áldozni kultúrára, útépítésre, a főbíró okvetetlenkedésnek minősítette az ellenvetése­ket és a hozzájárulás mindenütt megszületett.» «... Az^ árlejtésen, hívei érdekében, megje­lent Horváth János főszolgabíró és a hango­san elégedetlenkedő birtokosokat, akik ki­keltek a szerintük összeférhetlenségbe került községi főjegyző ellen, figyelmeztette a hang megfelelő zenéjével, hogy ne lázongjanak és látható fölindultsággal vette tudomásul, hogy minden tekintélye hasztalan volt, mert nem . ülése 1932 november 29-én, kedden. tudta nevetséges bérösszegért biztosítani hí­vei számára a strandot...» «A tárlat utolsó képe a váci főszolgabíró autósegélye. Az el­múlt évben ugyanis Horváth János váci fő­szolgabírónak Pestmegye 8500 pengő segélyt juttatott magánautó vásárlása céljából azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg a főbíró fize­téséből havi 120 pengő részletekben kerül le­vonásra. A levonások azonban csak akkor kez­dődnek, ha a főbíró fennálló 2000 pengő fize­tési előlegét már letörlesztette. Arról nincsen hír, mi történnék, ha Pestmegye 22 szolga­bírája kérne magánautó vételére megyei köz­pénzt». «A közelmúltban több riportban számoltunk be azokról a tűrhetetlen állapotokról, amelye­ket a kormányrendszer hívei Veresegyházán és környékén teremtettek. Foglalkoztunk Staub Elemér álláshalmozó nyugalmazott helyettes államtitkár villamosító üzleteivel, Horváth fő­szolgabíró ténykedéseivel és a többi helyi nagy­ság viselt dolgaival. A főszolgabírót nagyon kellemetlenül érinthették a Népszava leleplező közleményei, mert amolyan magánhadjáratot indított ellenük. Meg sem kísérelte, hogy köz­leményeink állításait megcáfolja, ellenben a fő­szolgabíróktól megszokott közigazgatási eréllyel próbál retorzióval élni. A főszolgabíró szom­baton megjelent Veresegyházán és^ csendőrök­kel a községházára hivatta Hinorányi Ferenc községbeli trafikost, akit mindenekelőtt meg­fenyegetett engedélyének megvonásával, az­után faggatni kezdte, hogy kitől kapta a ve­resegyházi riportokat közlő Népszava-példá­nyokat, kiknek adott el Népszavát és mi jo­gon meri árusítani ezt a lapot. A csendőrök ugyanilyen kérdésekkel fordultak Zsabka Kál­mánné tőzsdéshez is, akinek üzlete a pálya­udvaron van. Zsabkáné fölmutatta engedélyét, amely szerint joga van minden újságot áru­sítani és kijelentette, hogy a Népszava első példányait maga a főjegyző vitte el tőle, öt példányt pedig a kisbíró vitt el a községházára. A csendőrök a főszolgabíró utasítására község­szerte nyomozást indítottak annak megálla­pítására, hogy kik szolgáltattak adatokat a Népszava riportjaihoz. Többek között kihall­gatták Bartkó Ferenc leventeoktatót is és Nagy Béla munkást, aki Budapesten dolgozik. A főszolgabíró a községházán egyik dühös ki­törése közben azt mondotta, hogy «az állam és társadalmi rend ellen vétkezik az, aki Nép­szavát olvas...» A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. %. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hiva­talból üldözendő, Horváth János váci főszol­gabíró sérelmére elkövetett háromrendbeli rá­galmazás vétségének jelenségeit látszanak fel­tüntetni, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja mint sértett felettes hatósága 1932. évi július 30-án 35.180/1932. kig % szám alatt a felhatalma­zást a bűnvádi eljárás lefolytatására megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény név­telenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgál­tatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Weltner Jakab or­szággyűlési képviselő, felelős szerkesztőt ter­heli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. Ä bizottság megállapította, hogy a megke-

Next

/
Thumbnails
Contents