Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-130
444 Az országgyűlés képviselőházának li bizottságot nézetem szerint ne'm lehet ^meggyanúsítani semmivel, ímert amint méltóztatik látni, a kct előző esetben nem függesztette fel Weltner képviselőtársunknak < mentelmi jogát. Azt hiszem, ez csak 'azt mutatja, hogy az ügyeket a legnagyobb tárgyilagossággal intézzük el. A magam részéről, mintihogy közérdek az, hogy ezek a dolgok el legyenek intézve, ajánlóim a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata házszíabályszerűen meg nem tamadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és így a Ház ez ügyből kifolyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint _ köivetkezik a mentelmi bizottság 377. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. ügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931 évi október hó 10. napján kiadott 234. számában megjelent «A félelem szuronyok mögé menekül.» feliratú cikk tartalma miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte <meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlés* képviselő, felelős szerkesztőt terheli a Fajtóiogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye é* a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a kir. büntetőtörvényszék megkeresése azonban nem jelöli meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló .cikk mely kitételeiben vagy mely részeiben és mi alapon véli büntetendő cselekmény jelenségeit megállapítani, a megkeresés tehát nem felel meg az 1884. december 23-án kelt 56.440. I. M. sz. rendeletnek s azért a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner t Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: A mentelmi bizottság javaslata meg nem tamadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. és így ez ügyből folyólag Weltner Jakab országgyűlési képvi e elő úr mentelmi jogát a Ház nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 378. számú jelentése.^ Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A. budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi május hó 26. napján kiadott 107. számában megjelent «Teljes gőzzel» feliratú cikk tartalma miatt. A szóbanforgó (hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be '. ülése 1932 november 29-én, kedden. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. $-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a kir. büntetőtörvényszék megkeresése azonban nem jelöli meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló cikk mely kitételeiben vagy mely részeiben és mi alapon véli büntetendő cselekmény jelenségeit megállapítani, a megkeresés tehát nem felel meg az 1884. december 23-án kelt 56.440. I. M. számú rendeletnek, s ezért a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: A mentelmi bizottság javaslata meg nem tamadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és így a Ház Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 379. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési jkéfpviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvény^ zék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen., büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi április hó 3. niapján kiadott 76. számában megjelent «A nyugtalan lelkiismeret tombolni kezd ...» és «Tíz éve...» feliratú cikkek tartalma, de különösen azok következő kitételei miatt: «A nyugtalan lelkiismeret tombolni kezd...» «A földmunkásság üldözését, a politikailag szervezkedni akaró parasztság csendőri botozását és megpofoztatását, mint egy nagy szégyennek és fájdalomnak a kövét vetettük a parlament fórumáról a politikai közvélemény vizeibe és azóta a hullámoknak egyre terjedő és egyre lázasabb gyűrűzése, ami természetes is, sehogy sem akar elsimulni. Ellenkezően. A megtorló intézkedésre hivatottak tudatos tétlensége és tudatos hallgatása még jobban fölkavarta még jobban magasabbra verte az izgalom hullámzását. Akiknek tenniök kellene, azok hallgatnak... stb.» «A magyar parasztság kiszolgáltatottja lett tehát mindennek és mindenkinek 1 ? Anniak nem szabad szervezkednie törvényes célokért a törvény keretei között és ha mégis megteszi: bot, hörtön és pofon jár neki érte"? Ebből az egyetlen mondatból, a túloldali felszólalások és cikkek sorából s a rendészet szerveinek működéséből kiviláglik a megdöbbentő valóság, hogy valóban* hadjáratot indítottak a magyar parasztság ellen.» «Egy ország, ahol az uralkodó rendszer csak azért akarja kivetni jogból és kenyérből a föld munkását, mert — szocialista...!» «Legyen új és meg nem másítható élet a régi jelszóban, hogy a paraszt dolgozzék és imádkozzék.» «Semmit sem akarnak, csak saját magukat akarják... stb.» «Pofon és bot helyett kenyeret és jogot adjanak a magyar népnek... stb.» A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző, az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő 1 , sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének és az 1921 : III. te. 7. §-a első bekezdésébe ütköző kétrenldbeli vétségnek jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele-
