Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

440 Az országgyűlés képviselőházának lí kellett bélyegezni és meg kell bélyegezni erről a helyről is. Kifogásolnom kell azonban az ügyészi megkeresésnek egy másik részét is, mindenekelőtt azt a módot, ahogyan különálló bekezdéseket egymásmellé illeszt, egymásmellé rak s ezzel az eredeti cikk értelmét elferdíti, hogy ne mondjam: meghamisítja. Elnök: A képviselő urat ezért ia kijelentésért rendreutasítom és figyelmeztetem: a képviselő úr bírálhatja tárgyilagosan a mentelmi bizottság jelentését, méltóztassék annak minden részével foglalkozni, azonban a személyeskedésektől tessék tartózkodni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Ha kiszakítok egy részt az Összefüggésből, az hamisítás!) Kertész Miklós: A cikket — meggyőződésem szerint — csak a maga összefüggésében és célzatában lehet értékelni s bírálni. Ha egy bekezdést kiemelnek arról a helyről, ahol megjelent és aíhol annak értelme szerint a helye van s odabiggyesztik egy másik mellé, iákkor erőszakos gondol átkapcsol ásókat eszközölnek s olyan szándékokat és nézetekét imputálnak a cikk szerzőjének, amelyek tőle távol állottaik, úgyhogy erre nem mondhatok /mást, mint hogy: a cikknek eredeti jelentőségéből és értelméből való kiforgatáisa. Meg kell állapítanom azt is, hogy teljesen lehetetlennek tartom kifogásolni egy bekezdést, amely szószerint a következőket mondja (olvassa): Azok, akik a kizsákmányoló rendszerükkel szétzüllesztik a családokat, sohasem fogják megérteni, hogy a gonosztettek nagyobb részéért nem a vádlottak felelősek, hanem az a társadalmi szervezet, amely a dolgozni akaró emberek százezreit dobja ki az utcára, a nélkül, hogy ellátásukról gondoskodnék.» Ez egy teljes általánosságban tartott társadalomkritikai — ha úgy tetszik: társadalomfilozófiai — megállapítás, amelyet a büntetőjog terén, a büntető tárgyalások során már ismételten citáltak s ismételten történt rá hivatkozás. A jelen esetben ez a hivatkozás annál jogosultabb, mert egy 15 esztendős apátlan, anyátlan suhancról van szó, egy olyan fiatal gyerkocről aki soha nem ismerte a szülői ház gondosságát, szeretetét, aki mint törvénytelen gyermek, apját soha nem ismerte. A társadalomkritikusnak — és a jelen esetben a társadalom kritikusaként áll itt előttünk a cikkíró és ez a közvélemény — rá kellett mutatnia arra a miliőre, amelyből okszerűen és természetesen adódik és következik, hogy azután az ilyen, minden nevelés, minden szeretet, minden gondosság nélkül felnőtt suhancok nem azért, mert szociáldemokrata pártlapokat olvastak. — ilyeneket soha nem olvasnak — hanem egyszerűen az elhanyagoltságuknál, neveletlenségüknél fogva a társadalomra veszélyesekké válnak. A konklúzió tehát az, hogy egy olyan társadalmi szervezetre van szükség, ahol a családoknak egy ilyen szétzüllesztése nem fordulhat elő. Ez a cikk igazi értelme és célja. Az egész közlemény tisztán egy morális felháborodásnak konzekvenciája felháborodás a miatt, hogy 15 éves gyerekeket statáriális bíróság elé állítanak, felháborodás a miatt, hogy pártosság nyilvánul meg a tárgyalás során s azért kérnem keU a Képviselőházat, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a jelen esetben is mellőzze. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Kálmán István. Kálmán István: T. Képviselőház! A magam részéről javaslom, hogy a mentelmi bi0. ülése 1932 november 29-én, kedden. zottság javaslatát méltóztassanak elfogadni. Semmi értelme sincs annak, hogy a mentelmi bizottság javaslatának tárgyalását tovább húzzuk, mert mindezen ügyek tisztázása általános közérdek. Kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a menteimi bizottság, illetőleg az előadó úr javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és ez ügyből folyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 374. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi január hó 1. napján kiadott 1. számában megjelent «Likvidáció: forradalommal?» feliratú cikk tartalma miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemény Mónus Illés szerzői megjelöléssel jelent meg, akinek személyét a kir. ügyészség kinyomoztatni nem tudta és így a vád tárgyává tett hirlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési kénviselőt, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye r és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a kir. büntetőtörvényszék megkeresése azonban nem jelöli meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló cikk mely kitételeiben vagy mely részeiben és mi alapon véli büntetendő cselekmény jelenségeit megállapítani, a megkeresés tehát nem felel meg az 1884 december 23-án kelt 56.440. I. M. sz. rendeletnek, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentalmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: A mentelmi bizottság jelentése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és kimondom, hogy a Ház ez ügyből folyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. T. Képviselőház! Bródy Ernő képviselő úr napirendünk 1. pontjával kapcsolatban személyes megtámadtatás visszautasítása címén személyea kérdésben kért tőlem felszólalásra engedélyt. A rövid felszólalásra a képviselő úrnak az engedélyt megadtam. A szó tehát Bródy képviselő urat illeti meg. Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai lapokban Dréhr Imre mentelmi ügyével kapcsolatban a következő közlemény pèlent meg (olvassa): «Dréhr Imre volt népjóléti minisztériumi államtitkár a lapokban is közzétett nyilt levelében, amelyet a Képviselőház tagjaihoz intézett, a következőket írta: Jogom van követelni, hogy emeljenek már vádat, tartsanak főtárgyalást, de ennek a huzavonának szakadjon vége! (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) r A nyilatkozatra illetékes i részről annak közlésére adtak felhatalmazást a t Magyar Távirati Irodának, hogy a vádemelés-