Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. m A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg es a cikk kéziratát nem szolgáltatta he. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség, a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A hizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: A bizottsági jelentés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki és így ez ügyből^ folyólag a Képviselőház Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 373. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék (megkeresése szerint ellene a híróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi február hó 5. napján kiadott 28. számában megjelent «Olvasta-e a Népszavát?» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Azok, akik a kizsákmányoló rendszerükkel szétzüllesztik a családokat, sohasem fogják megérteni, hogy a gonosztettek legnagyobb részéért nem a vádlottak felelősek, hanem a társadalmi szervezet, amely a dolgozni akaró emherek százezreit dobja ki az utcára, anélkül, hogy ellátásukról gondoskodnék, Vild Károly itanácselnöknek tárgyalási módszerével, azokká] a kérdésekkel, amelyeikkel nem a tényállás földerítésére törekedett, hanem _ a szociáldemokratapártot és annak napilapját, a Népszavát akarta megbélyegezni». A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. §. 4. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, Vild Károly szegedi kir. tanácselnök sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A m. kir. igazságügyminiszter, a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1932. évi március hó 25-én IV. 10.837/1932. I. M. szám alatt megadta. A szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. ^-ía értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. ülése 1932 november 29-én, kedden. 439 Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy az egész közvélemény osztatlan elkeseredéssel és felháborodással szemléli azt, hogy a parlamentnek most már hosszú hetek óta nincs egyéb dolga, mint mentelmi ügyeket darálni. Meg kell mondanom, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint a parlamentarizmus elleni agitáció, nem más, mint egy el-elakadó gépezetnek folytonos döcögése. Nem hittük volna, de úgy fordult, hogy ahhoz a tempóhoz képest, amelyet ennek a Képviselőháznak a jelenlegi kormány diktálni tud, még Károlyi Gyula gróf kormányának tempóját is gyorsvonati tempónak kell mondanunk. Ha ezt a konkrét ügyet, az itt vád tárgyává tett cikket megnézem, akkor nem tudom megérteni a mentelmi bizottságot, amely itt otiiaallott egy ügyészi megkeresés mellé, amely ügyészi megkeresés nélkülözi mindazokat a komoly és tárgyi feltételeket, amelyek egy vádemelés alapjául feltétlenül szükségesek. «Olvasta-e a Népszavát?» a cikknek a címe. A cikknek ez a címe magában foglalja azt, hogy replika kíván lenni egy merőhen elfogult, merőben politikai beállítottságra, még pedig szélsőségesen jobboldali politikai beállítottságra valló bírói tárgyalási móddal szemben, amelyet a szegedi táblán Vild Károly tanácselnök úr gyakorolt akkor, amikor egy fiatal suhanc ügyét tárgyalva, akit a csongrádi vicinális kisiklatási szándéka miatt felelősségre vont, — állítólag valami vasdorongot, vagy szögeket tett a sínre — a tanácselnök úrnak nem volt fontosabb kérdése ehhez a fiatal suhanchoz, mint az: olvastá-e a Népszavát? mintha bizony a szociáldemokratapárt központi közlönye vasúti merényletekre biztatott és uszított volna valaha is. A tanácselnök, úgy látszik, még nagyon benne élt a hiatorhágyi mentalitásban, (Malasits Géza: Az 1919-es szegedi mentalitásban!) mert akkor még nem volt tisztázva az a ma már egészen tisztázott tényállás, 'hogy ha valaminek, akkor soklkai inkább a klerikális agitációnak és a vallási tébolynak volt szerene abban, hogy egy őrült a biatorbágyi gaztettet elkövette, 'mint a szociáldemokrata tanoknak, amelyeknek ilyen természetű vagyon- és életelleni merényletekhez semmi, de semmi neve zendő közük nincs, nem volt és nem is lesz. A tanácselnök, úgy látszáik, ezt nem tudja; s amikor politikai elvakultságában és gyűlölködé seben odáig ment.., Elnök: Kérem, képviselő úr, a bírálatnak ezt a módját nem engedhetem meg, mert személyeskedéseknek és sértegetéseiknek itt nincs helyük. (Malasits Géza: A tanácselnöknek szabad?) Az nem tartozik ide. Különben is a képviselő úrnak abszolúte nincs jósa beleszólni a tárgyalásba. Méltóztassék folytatni. Kertész Miklós: ... joggal hívta ki a Nép-, szava ciklkírója részéről ezt a kritikát,-amelyet igen enyhén formulázott meg ebben la cikkben. A végső konzekvencia tekintetében pedig mdndemkineik maradéktalanul egyet kelj értenie a Népszava cikkírójának következő záró passzusával, (olvassa): «Most csak egyelőre annyit, hogy ez az eset is sürgősen szükségessé teszi az esküdtbíróságok felállítását, mert hallatlan botrány, hogy felelőtlenül, a Ibírói székből. ilyen kirívó pártossággal tegyenek szolgálatot a reakciópaik.» Ez valóban így is van s eztjueg _