Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-129

Az országgyűlés képviselőházának 129. i kratikus polgárságához» feliratú cikk tartalma és annak inkriminált kitételei miatt. A közlemények névtelenül jelentek meg, azoknak a szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség a fentnevezett országgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és a nevezett képviselő személye között nem kétséges ugyan, de mert a közlemények szövege nem meríti ki a vádbeli cselekmény tényálladéki ismérveit, zaklatás esetét látja fennforogni s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Van valaki feliratkozva! Herczegh Béla jegyző: Nincs! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 323. sz. jelentése. Kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti büntetőtörvényszék Farkas István képviselő úr, mint felelős szerkesztő ellen, a Népszava 1931. évi február hó 8. napján megjelent számában «A csonka katonák fillérei» feliratú cikk tartalma és annak inkriminált kitételei miatt bűnvádi eljárást indított osztályelleni izgatás bűntette címén. A közlemény egész szövegében, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezéek úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére s a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912:XLIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztályelleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő . zemélye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a t. Háznak, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi p'ogát ebben az ügyben függessze fel. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Van valaki feliratkozva? Herczegh Béla jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Az előadó úr javaslatával szemben javaslom, hogy a 323. számú jelentésre vonatkozó előadói javaslattal szemben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát a Ház ne függessze fel. Itt történetesen ismételten arról a rokkantkérdésről van szó, amely rokkantkérdés a Házat az utóbbi napokban eléggé élénken foglalkoztatta. Szerintem az a cikk, amelyet az ügyészség inkriminál, nem lépte túl azt a határt, amely határig és amely keretben egy elkeseredett rokkant a maga fájdalmait és elkeseredését feltárhatja. A cikk figyelmes elolvasása után nem lehet egyebet megállapítani, minthogy itt zaklatás esete foKÉPVISE&ŐHÁZI NAKLÓ XI. ke 1932 november 18-án, pénteken. 417 rog fenn, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen időben íródott az a cikk, amikor tudniillik a népjóléti minisztériumban történt események napvilágra jutottak. Ha ezt is figyelembe vesszük, okvetlenül meg kell állapítanunk, hogy a teljesen jogos elkeseredés fakadt ki abból a 75 százalékos rokkantból, midőn megállapította azt, hogy a csonka katonák filléreiről van szó. Kérem tehát az igen t. Képviselőházat, hogy ezt a tényállást figyelembe venni méltóztassék s hogy lássa be a Képviselőház azt, hogy ilyen esetben nem helyénvaló dolog azt az elkeseredett rokkantat még a bíróság elé állítani, esetleg börtönbe juttatni. Éppen ezért kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát a Képviselőház ne fogadja el. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! Tekintettel arra, hogy a cikk a kritika határát túl nem lépi, — én ezt a határt aszerint mérem, hogy a rokkantakról van-e szó, vagy nem — ezért az előbb felhozottaknál fogva ebben az esetben hozzájárulok az előttem szóló t. képviselőtársam indítványához és tisztelettel javaslom, méltóztassék azt elfogadni. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. r Ház! Osztozom az előttem szóló Kelemen t. képvisetársam előterjesztésében foglalltakban, tekintettel azonban arra, hogy a bizottság jelentését kötelességszerűen képviselem, javaslatomat fenntartom. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Há zat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Kabók Lajos képviselő úr javaslatával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el s így ebben az ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 324. szám fi jelentése, kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! A budapesti királyi büntetőtörvényszék bűnvádi eljárást indított a Népszava 1931. évi június hó 2. napján kiadott 124. számában megjelent: «A társadalom fel forgatásáról» című közlemény tartalma s annak inkriminált kitételei miatt. A budapesti királyi főügyészség kérte ezen az alapon Szeder Ferenc országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A megjelölt hírlapi közlemény ugyanis Szeder Ferenc névaláírásával jelent meg, így a vád tárgyává tett közleményért az 1914 : XIV. te. 33. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Szeder Ferenc országgyűlési képviselő urat, mint a nevezett közlemény szerzőjét terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő úr személlyé és a vonatkozó cselekmény között nem kétséges ugyan, de mert a bizottság felfogása, álláspontja szerint a vád tárgyává tett közleményben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton nem túlmenőek, bűncselekmény fennforgását megállapíthatónak nem tartja, ezért a zaklatás esetét látja fennforogni. Éppen ezért a bizottság javasolja a t. Háznak, hogy Szeder Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jog-át ebben az ügyben ne függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha 59