Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-129

416 Az országgyűlés képviselőházának 129. István országgyűlési képviselőt, mint nevezett lapnak a kérdéses közlemény megjelenése idejében felelős szerkesztőjét terheli. Ezen közlemény egész szövege, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelőan a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak, ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912:LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztályelleni izgatás bűntettének és az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tüntetik fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és_ a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Kérem a bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik! Herczegh Béla jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Engedje meg a t. Ház, hogy ezzel a jelentéssel kapcsolatban két körülményre figyelmeztessem. Az egyik az, hogy ez a cikk való tényeket csoportosít, de hiányzik belőle az az izgató hang, amely a bíróság gyakorlata szerint való tények csoportosítása esetén is az izgatás vétségét, vagy bűntettét megállapíthatná. Ez az egész cikk olyan rezignált hangon van megírva, amely semmiesetre sem alkalmas sem gyűlölet, sem a szenvedélyek felkeltésére. És itt indulok ki, amikor a második körülményt a t. Ház elé terjesztem. E cikk a választási időszakban Íródott, a budapesti községi választások idején írta a szerző ezt a cikket, amelyben felhívta a rokkantakat, hogy a szociáldemokrata párt szavazóinak sorába lépjenek. Egy választási időszakban íródott tehát, akkor, amikor minden leírott betűnek, minden elmondott szónak egészen más rezonanciája van, mint normális, nyugodt időkben volna. Ez a cikk megható panasz 1930 december havában a választások előtt, és azt hiszem, a képviselőháznak ennél a cikknél is figyelembe kellene vennie azokat a lelki motívumokat, amelyeket éppen az előbb egy képviselőtársammal szemben választási időszakban elkövetett, vétségekkel és bűntettekkel szemben figyelembe vett. A legfigyelmesebb átolvasás mellett sem tudtam felfedezni a cikkben sem a magyar nemzet megbecsülése elleni vétséget, sem az osztály elleni izgatást. Ugy látom» hogy az egész cikk inkriminálása nem egyéb, mint a képviselőszerkesztő zaklatása, éppen ezért kérem az igen t. Házat, hogy ebben az esetben tagadja meg a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! Bár talán nem döntő körülmény az, hogy a cikk választás idején íródott-e vagy sem, de találok benne egy másik körülményt, amelynek alapján hozzájárulok igen t. képviselőtársam indítványához. | (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebben a cikkben nem megy a Népszava túl azon a megengedett j határon, amely határon belül a szerencsétlen, J szegény rokkantakat védelmeznünk nemcsak ; szabad, hanem kötelességünk is. Ha nem rokülése 1932 november 18-án, pénteken. kantákról volna szó, akkor talán más álláspontot foglalnék el, de miután rokkantakról van szó, a háború nyomorultjairól, annak ellenére, hogy a cikk erősebb hangon kel a rokkantak védelmére, úgy érzem, hogy nem lépi túl a kritika határát annyira, hogy emiatt a cikk szerzőjét ki kellene adni. Javaslom, méltóztassék elfogadni az előttem szólott képviselőtársam indítványát. (Helyeslés-) Elnök: Az előadó úr kíván szólani! Erődi-Harrach Tihamér előadó: Bár osztozom,, azokban az elvi álláspontból folyó következtetésekben, amelyeket az előttem szólott Kelemen Kornél t. képviselőtársam felhozott, tekintettel azonban arra, hogy én a mentelmi bizottság javaslatát kénytelen vagyok fenntartani, miután nem az én javaslatom, hanem a bizottság javaslata, a Ház bölcseségére bízom a döntést. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el és ez ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 321. sz. jelentése. Kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1953/1932. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 1127/1932. számú megkeresése szerint nevezett képviselő mint a «Die Partei» című időszaki lap kiadója ellen eljárást kell indítani az 1914 : XIV. t.-c. 24. §. 4. pontjába ütköző vétség miatt, mert ő, mint felelős kiadóa a nevezett időszaki lapot megindítása előtt a St. 16. §-ában foglalt rendelkezés ellenére az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél nem jelentette be. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a t. Képyiselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki szólásra feliratkozva? Herczegh Béla jegyző: Nincs! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így ez ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Köietkezik a mentelmi bizottság 322. sz. jelentése. Kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék Budaváry László budapesti lakos feljelentésére büntető eljárást indított a «Népszava» című időszaki lap 1931. évi június hó 25. napján megjelent 143. számában és az ugyanott előállított röplapon közölt «Az egri szociáldemokrata párt felhívása Eger szervezett munkásságához és demo-