Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-129
414 Az országgyűlés képviselőházának 129. mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem*? ilyen! NeM!) Akik elfogadják, méltóztassanak -'felálmi. •(Megtórtéma./ 'xuuuseg. A naz a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Szeder Jb'erenc képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben leliuggesztette. Következik a menteimi bizottság 319. számú jelen teséneK tárgyalása. Kérem a jelentés ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház!' A budapesti kir. főügyészség Jb'arK.as István országgyűlési Icepviseio mentelmi jogának felfüggesztését kerté, mert a buüapesii kir. büntető torvény szék megkeresése szerint a bíróság eljárást indított ellene sajtó útján elkövetett izgatás büntette és bűntett és búntevő feldíesérese címén a «Különlenyomat a -Népszava l9al. évi decemoer hó 8. és 10-i számából» című sajtótermék, «Peyer elvtárs elnöki, megnyitó-beszeue» lenratú közleményének egész tartalma, de különösen annals inkriminált kitételei miatt. A fent megjelölt közlemény névtelenül jelent meg, de a nyomozás során kihallgatott tanú állítása szerint a sajtótermék szerzője Farkas István; a sajtóterméken kiadókent szintén Farkas István van megjelölve; így a vád tárgyává tett közleményért a sajtötrvény 33. és 34. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselőt, mint a kérdéses közlemény szerzőjét és illetve kiadóját terheli. Ezen közlemény egész szövege, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megieieioen a szenvedélyen leikeltésére s a gyűlölet kiváltására alkalmasak, de egyben olyan kifejezéseket is tartalmaz, amely a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekményt, illetve annak elköveőjét, annak elkövetése miatt nyilvánosan kitünteti, — ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő sajtó títján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének és a Btk. 147. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldíesérese vétségének jelenségeit tüntetik feL A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye^ és a vonatkozó bűncselekmény között nemi kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Szólásra következik 1 ? Herczegh Béla jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőliáz! Csak néhány rövid megjegyzést kell tennen^ erre az előterjesztésre, amely most második kiadásban kerül elénk. A mentelmi bizottság 319. számú megkeresése ugyanis a szociáldemokrata pártnak 1931. évi december hó 8-án tartott pártgyűlésére vonatkozik, amelyről szóló tudósítást az ügyészség egyízben már kifogásolta s belőle inkriminált bizonyos részeket. A mentelmi bizottság ugyanezen az alapon már kiadta Farkas István képviselőtársunkat, mivel azonban a párt az erről a pártgyűlésről szóló tudósítást külön lenyomat formájában is eljuttatta tömegeihez, most ennek a külön lenyomatnak egy külön mentelmi megkeresés és külön bíróság dukál, mintegy klasszikus bizonyítékául mentelmi ülése 1932 november 18-án, pénteken, bizottságunk szorgos munkájának, amely egy roKarói ket bőrt akar ezúttal lehúzni. En azokat az erveket, amelyeket a múltkori megkeresés alkalmával — meg kell állapítanom, nem nagy sikerrel— előadtam, nem akarom itt megismételni, csak röviden utalok arra, hogy a logikai Összefüggéseknek összezavarása, amely mar a muitkori előterjesztésnek is egyik kirívó gyengéje volt, ebben az előterjesztésben még soKkal klasszikusaoban nyilvánul meg. Egymással összefüggésben nem álló. egymással logikai kapcsolatban nem levő kitételeket egyszerűen egymás mellé nelyez, a. logikai Ősszel aggést ezzel niegb amisít ja, de mindez elég ok arra, hogy mégis könnyelműen vádat emeljen. «Éhezni hagyják az embereket csak azért, hogy a kapitalizmus legféltettebb célja, a profit, ne kerüljön veszedelembe.» Ez volt az ©gyík inkriminált kitétel a múlt alkalommal. Megállapítottam már a múlt tárgyalás során is azt, hogy ez tisztára programmatikus kijelentés, amely azonkívül véresen és tragikusan igaz, mert a világ termelése megállott azért, mert a kapitalizmus számára prolitlehetőségek ezidoszennt nem mutatkoznak; ahol pedig nincs profit» ott nem füstöl a gyárkémény. Üógi klasszikus megállapítás és ma igazabb, mint valaha. Megállapítottam azt is, hogy az aranynak egyenlőtlen elosztására és felhalmozására vonatkozó kritikai kitételt kifogásolni tulajdonképpen csak két tényezőnek, ket országnak volna módjában, illetőleg jogában: az Egyesült Államoknak és Franciaországnak. Ott tudniillik felhalmozták az aranyat, nálunk Magyarországon nem. Hogy az aranynak ebből az egyoldalú felhalmozásából kifolyólag a világgazdaságot, a világkereskedelmet, a világ pénzügyeit milyen súlyos károsodás érte és mennyire hozzájárul ez a bénító tényező az egész gazdasági élet megdermedésénez, azt nem kell bizonyítani azok előtt, akik bizonyos, egészen elemi közgazdasági műveltséggel rendelkeznek. Itt ez megint vádemelés formájában kerül elénk. Végül kifogásolják azt, hogy a pénzváltók és kufárok ellen dörög a Népszava, holott emlékezniök kell erre az uraknak, úgyis mint keresztény alapon álló politikusoknak arra, hogy valamikor régen 1900 egynéhány esztendővel ezelőtt ez nemcsak programm volt, hanem Jézus Krisztus korbácsot ragadott és a templom előcsarnokából kiverte a pénzváltókat és a kufárokat. Ma ez nem megy olyan könnyen és egyszerűen. Ma a pénzváltók és kufárok ott ülnek a hatalmi pozíciókban, ma ezeket csak törvényhozási úton és a demokratikus népi erőknek megfelelő megszervezésével lehet ezekből a hatalmi poziciókból kiűzni, mert 2000 esztendő alatt az első pénzváltástól az államok igazgatásáig és a financkapitalizmuson keresztül az államok ügyeinek döntő irányításáig ezek a pénzváltók és kufárok igen nagy karriert csináltak és ma bank- és ipari kapitalizmusnak nevezik őket. Ha valaki a keresztény világnézet alapján áll, akkor helyeselnie kell ilyen szándékot és ilyen intenciót, nem, pedig vádemelés alapjául megtenni. Végül kifogásolják azt és bűntett feldícserésének nevezik, hogy mi a mi pártgyűlésünkről üdvözletünket küldtük a börtönökben ülő elvtársainknak. Ehhez au tán igazán nagy adag politikai elfogultság kell. Ha megnézte volna a tudósító, hogy kik is azok a bűnösök, akikről szó van, — világosan látszik ez az elnök sza-