Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-129
410 Az országgyűlés képviselőházának 129 iratban _ «Határozati javaslatok a napirend 2. pontjához», «a napirend 4. pontjához» és a «napirend 5. pontjához» feliratú cikk tartalma, de különösen annak kitételei miatt. A fent megjelölt közleményért a sajtótörvény 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó cselekmény között nem kétséges, de mert a bizottság többsége az előadó ezirányú javaslatát félretéve, a vád tárgyává tett közleményben bűncselekmény fennforgását megállapíthatónak nem tartja, zaklatás esetét látja fennforogni. Éppen ezért a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, úgy a határozatot ilyen értelemben mondom ki. A Ház tehát ezen ügyből kifolyólag Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 316. számú jelentése, Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék ellene eljárást indított ;a «Népszava» politikai napilap 1930. évi december hó 21. napján kiadott számában megjelent, «A rokkantkérdés» feliratú cikk tartalma, de különösen annak inkriminált kitételei miatt. A hírlapi közlemény Ruscsák Lajos névaláírásával jelent meg, de ő a cikk szerzőségét nem vállalja, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a vád tárgyává tett közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselőt, mint a nevezett lapnak a kérdéses közlemény megjelenési idejében felelős szerkesztőjét terheli. E közlemény egész szövege, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére s a gyűlölet kiváltására alkalmasak, s ezért a Btk. 162. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! A házszabályokban biztosított jogom alapján ideiglenesen Kabók Lajos képviselő urat bíztam meg a jegyzői teendők ellátásával. Szólásra következik? .Kabók Lajos Jegyző: Esztergályos János! ülése 1932 november 18-án, pénteken. Esztergályos János: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem a Házat, hogy az előadó úr javaslatával szemben ebben az esetben Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel. A helyzet ugyanis az, hogy ez az inkriminált cikk 1930-ban íródott, tehát már két esztendeje. Ha már most keresem mindazokat az okokat és indokokat, amelyekkel alátámaszthatom tiszteletteljes kérésemet, akkor kénytelen vagyok az igen t. Képviselőház szíves figyelmét a következő esetre felhívni. Abban az időben annak a hadirokkantnak, aki felülvizsgálati kérelemmel élt, — tudniillik egy féllábú hadirokkantakról van szó, aki mankóval jár, — kérvényére annak a községnek jegyzője, amely községben ő annakidején lakott, a következőket írta rá: «Erősen kommunista érzelmű, a hadirokkant-százalék felemelése vele szemben nem méltányos.» Ezzel a hivatalos, eléggé el nem ítélhető ténykedéssel van összefüggésben ez a cikk. Ez a ténykedés ennek az elkeseredett lelkű, megbántott és megsértett lelkű 75%-os hadirokkantnak lelkületéből olyan dacot váltott ki, amelynek az volt a következménye, hogy ő megírta a cikket a Népszavába. Mélyen t. Képviselőház! En nem akarom a mentelmi bizottságot egyoldalú elfogultsággal vádolni, de ha a mentelmi bizottság igen t. tagjai tényleg alapos figyelemmel átolvasták volna a cikket, meg méltóztattak volna győződni arról, hogy ebben a cikkben, amely másfél hasábot foglal el a Népszava 1930. évi december 21-i számában, semmi olyan nincs, egyetlenegy olyan mondat nincs, amely alkalmas volna arra, hogy izgasson, lázítson osztályok, személyek, vagy báíki ellen. Ez az elkeseredett, 75%-os, féllábú hadirokkant az ő hadirokkant-társaihoz szól és lelkének lefékezett elkeseredésével hívja őket a szociáldemokratapárt zászlaja alá. Szerény véleményem szerint ez volt az oka annak, hogy a királyi ügyészség itt osztály elleni izgatást látott, mert ebben az esetben azután tényleg teljesen kilátszik az ügyész úr elfogultsága. Nem talált a cikkben semmi egyebet, csak azt a megállapítást fedezte fel benne, hogy ez a hadirokkant a szociáldemokratapárt zászlaja alá hívja a többi hadirokkantakat. Éppen ezért arra kérem az igen t. Képviselőházat, hogy ebben az esetben ne méltóztassék elfogadni az előadó úr^ javaslatát, hanem azzal szemben méltóztassék elfogadni indítványomat, amely >a következőkép szól (olvassa): «Indítványozom, hogy a 316. számú jelentéssel szemben Farkas István képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék fel.» Elnök: Szólásra következik 1 ? Brandt Vilmos jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! Az előttem szólott igen t. képviselőtársam azért nem fogadja el a mentelmi bizottság javaslatát, mert, szerinte, egy százszázalékos hadirokkant keservei vannak lefektetve az inkriminált cikkben. Ezzel szemben a tényállás az, hogy az a bizonyos százszázalékos hadirokkant, amikor megidézték és megkérdezték tőle, hogy ő írta-e a cikket, azt mondotta, hogy a cikkhez neki semmi köze sincs, és nem vállalja a felelősséget ezért a cikkért. Tehát nem egy százszázalékos hadirokkanttal állunk szemben, hanem a lap felelős szerkesztőjével, aki pedig Farkas István képviselőtársunk. Ha az a százszázalékos hadirokkant irta volna a cikket, még akkor is megállapították
