Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-128

Az országgyűlés képviselőházának 128. i teg terhein könnyítendő, ai hatféle adó helyébe a kormányzat léptessen életbe egy egységes béradót } amely azonban legyen igazságos, te­hát erősen progresszív és szűnjenek meg mindazok az igazságtalanságok, amelyek az alacsonyan megállapított létminimumban, az­után aiz adómentesség korlátaiban is fenn­állanak. Ebből a statisztikából, amelyről eddig el­ismerő szavakat hallottunk, hiányzik annak feltüntetése, hogy 1931 eleje óta ebben az or­szágban végbement r tőkemenekülés milyen ká­rokat okozott az állampénztárnak és az ál­lamkincstárnak. Ma arról volt itt szó, hogy a pénzhamisítás ügyében egyezménytervezetet, illetve javaslatot terjesztenek be; a bélyegek dolgában is hallottunk javaslatot. Nagyon kí­vánatosnak tartanám, ha a bankári titoktar­tás nemzetközi felfüggesztésére nézve történ­nék már kezdeményezés, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Szíven találná a kapitalizmust!) elsősorban azoknak az országoknak részéről, amelyeknek számára egy ilyen felfüggesztés a bankári titoktartás­nak jelenthetne valamit. Lehet, hogy most, miután már Franciaországból is kezd kiszi­várogni a tőke, tadán a francia kapitalizmus részéről találkozunk majd valami ilyen kezde­ményezéssel. r En azonban csak egyben vagyok biztos, t. Ház. biztos vagyok nevezetesen abban, hogy amit a jelenlegi kapitalisztikus és áldemokra­tikus Európa ebben a tekintetben elmulaszt, azt az igazán demokratikus és szociális irányú Európa meg fogja tenni. Rendel­kezésére fog állani ebben a tekintetben olyan apparátus, a bankok alkalmazottai­nak nem a tőkések, hanem a közösség iránti felelősségérzettől áthatott tisztviselői gárdája, nemzetközileg megszervezetten, amely a ban­kári titoktartásnak a kapitalisták és haszon­élvezők számára oly hasznos és előnyös jelen­legi állapotából a közösség számára előnyösen és eredményesen felhasználható instrumentu­mot varázsol, hogy végre egyszer az országok és a nép tudják, hogy kik, hol, miképpen ha­rácsoltak, raboltak és élnek vissza azzal a ki­vételes helyzettel, amelyet a jelenlegi kapi­talista rendszer számukra biztosít. En ezt a jelentést nem tekintem egyébnek, mint gyönge kísérletnek arra vonatkozóan, hogy hosszú idők sürgető kívánságait részben teljesíti. Látom belőle a jelenlegi adózási rend­szerünknek egész súlyos antiszociális mivoltát és szeretném, ha mindazok a tények, amelyek oly vádló módon tárulnak elénk ebből a je­lentésből, most már azután megfelelő cselek­vésre ösztönözzék a cselekvéseket oly régóta igérő kormányzatot. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János Jegyző: Lang Lénárt! Lang Lénárt: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előadó úr kijelentette, hogy az előttünk fekvő adóstatisztika nagyon érdekes és tanulságos. Eöviden magam is átfutottam, és láttam, hogy tényleg vannak benne olyan tételek, amelyek teljesen igazolják, különösen a független kisgazdapártnak azt az álláspont­ját, hogy a mezőgazdaság ma nagyon is túl van adóztatva, különösen a nagytőkével szem­ben. Az utóbbi időben sokszor azt a kifogást hallottuk a mezőgazdaságra vonatkozólag, kü­lönösen a falvak népére, hogy nem akar adót KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI, ése 19S2 november 17-én, csütörtökön. 397 fizetni, nincs meg az adófizetési készsége. (Dinnyés Lajos: Ez ráfogás!) Sajnos, nem fiezt adót, mert nem tud adót fizetni és hiába indítja el a pénzügyminiszter úr a transzfer­kocsikat, az eredmény egyenlő lesz a nullával sa legjobb esetben tönkre fognak tenni né­hány százezer exisztenciát s az az összeg, amelyet ezek által a transzferálások által be­hoznak, nagyon is csekély lesz. Nem oszthatom teljesen az előttem felszó­lalt Malasits képviselőtársam álláspontját, amelyben azt jelentette ki, hogy a mezőgazda­ság a földadó elengedésével tényleg megköny­nyebbült. Elismerem, hogy évekkel.ezelőtt né­hány százalékkal csökkentették a földadót, de ez olyan csekélység, amely a föld jövedelmező­képességével egyáltalán nem áll arányban. A mezőgazdaság azonban ma nemcsak földadót fizet, hanem a legsúlyosabban meg van ter­helve a vagyon és jövedelmi adóval is. Legyen szabad pár példát, amely a statisztikában fel van tüntetve, a t. Ház elé hoznom. (Halljuk! Halljuk! a báloldalon.) Mint vagyonadóalap fel van véve a statisztikába 4503 millió pengő adóalap a mezőgazdaságra vonatkozólag. Ugyanakkor a nagytőke részéről, mint adó­alapot, csak 400 millió pengőt vettek be^ a sta­tisztikába. Itt van tehát az égbekiáltó igaz­ságtalanság. Amikor a mezőgazdaság 16 mil­lió holdja átlag 4000 millió pengővel van mint adóalap felvéve, pedig nagyon jól tudjuk, hogy nincs meg ez a 16 millió magyar hold, mert körülbelül 4—5 millió hold teljesen ér­téktelen, egyáltalán nem használható terület, amelyből semmiféle haszon nincs, de ha mind a tizenhatmillió holdat számítjuk, akkor is ennek az értéke 6500 millió pengő. Ebből ter­mészetesen le kell számítani a terhet, amely ma jelzálogos teher formájában ki van mu­tatva, ez 2000 millió pengő, így marad tény­leges érték 4,500.000 pengő, ami fel is van tüntetve. Ugyanakkor a tőkénél mint alap csak 400 millió pengő van feltüntetve, holott a sta­tisztikai évkönyv hivatalos adatai szerint csak mint betétadóalap szerepel 1700 millió pengő; részvénytársasági alaptőke van feltüntetve a statisztikai évkönyvben 1800 millió pengő, te­hát összesen az adóalap 3500 millió pengő és be van vallva csak 418 millió pengő. A tőke tehát letagad, mint adóalapot 3100 millió pengőt. Ugyanez a helyzet a jövedelmi adónál. A mezőgazdaság jövedelmiadóalapnak bevall 330 millió pengőt és a tőke ugyanakkor a pénz­ügyminiszter úr statisztikája szerint csak 20 millió pengőt vall be. Most nézzük csak meg ismét a statisztikai évkönyvet, amelyben a tőke tényleges jövedelme van feltüntetve: a betétek kamatozása volt 1931-ben 125 millió pengő, tehát ez a tiszta jövedelem — azon­kívül a részvények osztaléka 90 millió pengő, a belföldi záloglevelek kamata ötmillió pengő, tehát a tőkevagy on hivatalosan megállapított jövedelme 220 millió pengő, ugyanez a tőke­vagyon csak 20 millió pengőt vallott be mint jövedelmiadóalapot. Itt is letagadott 200 millió pengőt. Hogyan áll ez arányban a mezőgazdaság­gal? Amikor az adóalapok majdnem teljesen egyformák és a mezőgazdaság adóalapjai tel­jesen tisztán fel vannak tüntetve, ugyanakkor a tőke adóalapjai egyáltalán nincsenek fel­tüntetve, illetőleg csak nagyon csekély összeg­ben. Kérjük tehát, hogy — ami az új kormány munkatervében is fel van tüntetve — hozzon 56

Next

/
Thumbnails
Contents