Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-128

398 Az országgyűlés képviselőházának 128 a kormány új adótörvényeket. Legyen szabad erre vonatkozólag egy határozati javaslatot beterjesztenem. (Halljuk! Halljuk! — • Olvassa): «Utasítsa a Képviselőház a kormányt arra, hogy három napon belül terjesszen a Képviselőház elé új adótörvényjavaslatokat, melyek az adózás igazságát, arányosságát és egyszerűségét biztosítják». Kérem ennek a határozati javaslatnak elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladott volta miatt a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 18-án, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a ma letárgyalt két törvényjavaslat harmadszori olvasása, továbbá mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt ügyek tárgyalása. Van valaki a napirendhez feliratkozva? Esztergályos János jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! A házszabályok szerint tisztán csak a napirendi javaslathoz való hozzászólás ad jogot a képviselőknek, hogy bizonyos súlyosabb és abnormális jelenségeket, amelyeket sürgősen^ a Ház elé kívánnak hozni, szóvá tegyenek. Végtelen sajnálatomra, a kormány távollétével tündököl az utóbbi időben. (Farkas István: Hamar kifáradt ez a kormány!) őszintén sajnálom, hogy a parlament megfelelően foglalkoztatva nincs és most is a kormány távollétében kell rámutatnom bizonyos abnormális jelenségekre, amelyekből azt veszem észre, hogy a társadalomnak olyan erői szabadulnak fel ismételten, amelyek abnormális irányban való felszabadulása egyáltalán nem kívánatos. Ezelőtt pár perccel értesültem róla, hogy baj van a városomban, ahol eddig mindig békesség volt, ahol az ifjúság különböző rétegei nem voltak széttagolva, hanem becsületesen folytatták a maguk munkáját, tanultak az életnek. Nem tudom mi okból, de meg kell állapítanom már most eleve, hogy — feltétlenül kívülről jött izgatás folytán — egyetemünkön verekedések vannak, amelyek súlyos sebesülésekkel is végződnek. (Dinnyés Lajos: Elég szomorú!) Ismét kezdődik tehát a régi kétségbeejtő állapot, amely különösen nem kívánatos a mai időkben, amikor a bajok miatt mindnyájan szenvedünk. (Rassay Károly: Vagy van büntetőtörvénykönyv, vagy nincs! — Dinien Ödön: Vagy nincs!) Mindenesetre a magam részéről megmondom egészen őszintén, hogy a testületeknek felvonultatását és egyáltalán társadalmi alakulatoknak különleges szerepnyújtását nem helyeslem, mert igaz az a megállapítás, hogy amikor ezeket a kormány felhasználja, annak a következménye a végén a szegény magyar ifjúságnál jelentkezik a verekedésekben, amikor őket lelketlen izgatók egymás ellen felbujtják. A másk abnormális jelenség, amelyet szóvá kell tennem, a lengyeltóti választással kapcsolatos. Méltóztassék megengedni, hogy ezt szóvátegyem, mert az ott előjövő esetek ismételten meggyőztek bennünket arról, hogy a titkos választójog mielőbb való behozatala feltétlenül kívánatos. • A lengyeltóti választáson a mi pártunkkal ülése 1932 november 17-én, csütörtökön, szemben egy másik párt, a kereszténypárt ; is állított ellenjelöltet. Hogy a kereszténypárt igen t. képviselő tagjai személyes támadásokba mennek bele, ez az ő dolguk, én csak egyet kérek tőlük: ne menjen ez a személyes tárnamás a halott Gaal Gaston emléke ellen, (Elénk helyeslés.) amire már tapasztalásaink vannak, úgyhogy az ott felbujtogatott emberek azt merik állítani, hogy Gaal Gaston volt az oka annak, hogy a hadirokkantak több segítséget nem kaptak. En kérem a kereszténypárt képviselőtagjait, hogy ettől feltétlenül álljanak el, mert az emberszidalmazás egyáltalán nem kívánatos. De az emberi jogok védelme érdekében is fel kell szólalnom, mert abban a kerületben több uradalom van, — tisztelet a kivételeknek, mert hiszen mi magunk is tapasztaltuk, hogy az uradalmak több helyen a maguk alkalmazottait teljesen szabadon hagyják, emberhez méltóan, hogy a maguk köz jogosítványa val éljenek — de ebben a kerületben, sajnos, több uradalomról meg kell állapítanom azt, hogy itt még valahogy a jobbágyság korába visszanyúlóan gondolkoznak, és a földesúri jogok címén igyekeznek gazdasági alkalmazottaikkal, gazdasági cselédeikkel szemben erőszakot venni, őket olyan szavazat gyakorlására kötelezni, amely nem fedi meggyőződésüket. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Személyes tapasztalataim alapján is láttam ott a kerületben annak nyomát és emiatt szót kell emelnem és tiltakoznom kell, mert a munkaviszonyból egyáltalában nem következik az, hogy az a gazdasági alkalmazott meggyőződését és lelkét is szolgálatába állította volna az illető földbirtokosnak. (Rassay Károly: Egyszakaszos novellában törvénybe kell iktatni a titkos választójogot!) Meg kell állapítanom azt, szintén ebben a kerületben szerzett tapasztalások nyomán, hogy nem átalják a mai időkben, akkor, amikor ezt a választási törvény tiltja, a népet itatni és hogy fegyveres erdőőrökkel jelennek meg a gyűléseken, ahol suhancokkal a független kisgazdapárt képviselőtagjait inzultálják s a hatóság ilyenkor egyáltalában nem nyújt védelmet. Megengedik, hogy fegyveres uradalmi alkalmazott legyen jelen a gyűlésen. Viszont tapasztaljuk Gyugy községben, ahova nem jött ki a hatósági kirendelt a gyűlések ellenőrzése céljából, hogy a csendőrség már majdnem egészen a fegyverhasználatig elment a lakossággal szemben, mert a képviselők, miután az engedélyezett időpont bekövetkezett, a gyűlést meg akarták kezdeni. Magam tudok róla, ott a községben megmondta nekem a nép, hogy: szívesen szavaznánk ellenzéki jelöltre, de nem szavazhatunk, mert kihirdették a gazdasági intézők, hogy amennyiben arra szavazunk, elbocsátanak bennünket. De a terror nemcsak a gazdasági cselédekkel szemben megy, hanem megy a község többi lakosai ellen is. Már előre fenyegetik őket, hogy nem kapnak fahordásra jogot az erdőben, s aratáskor nem fogják őket alkalmazni, ha Gaal Olivérre szavaznak. Mélyen t. Ház! Ez mind az emberi jogok ellen megy, ami ellen élénken tiltakoznunk kell. Sajnálom, másutt mást is tapasztaltunk, — de ebben a kerületben az uradalmak nagyrésze még ma is ezen a középkori állásponton van és a gazdasági alkalmazottaknak nem adja meg azt a lehetőséget, hogy meggyőződésüket szabadon gyakorolhassák.