Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

Az országgyűlés képviselőházának 1Ê7. üzletek jelentékenyen mérsékeltebb béreiről, hajlandó-e arányba hozni az alapítványi há­zakban lévő béreket a többi házak béreivel. Azt hiszem, hogy az államnak, városnak, te­hát a közületeknek mindig jó példával kell elöljárniok, és különösen ilyen esetben, ami­kor ilyen súlyos gazdasági viszonyok között élünk, fokozottabb kötelesség háramlik az államra is. Tudom ugyan azt, hogy például az alapít­ványi házak egyikére két emeletet építettek, és ez az építkezés dollárkölcsönből történt, úgy­hogy az alapítvány jelentékeny nagy összege­ket fektetett bele, és most az üzletek béreiből is akarja e drága kölesönt bizonyos tekintetben megtéríteni. De a mai nehéz gazdasági viszo­nyok ezt lehetetlenné teszik. A kormánynak adóztatási szempontból is oda kellene töreked­nie, hogy ne még több és több üzlet rolóját húz­zák le» hanem ellenkezőleg, a még élő, a még meglévő üzlettulajdonosokat iparkodjunk támo­gatni és segíteni azzal, hogy legalább az ál­lami és az állami kezelésben lévő házaknál az üzletbéreket a mai gazdasági viszonyokhoz mérten mérsékelni szíveskedjenek. Nekem az a meggyőződésem, hogyha a kultuszminiszter úr, illetőleg a kultuszminiszter úr megbízottja mindezekről meggyőződik, akkor e három ház bérlői meghallgatásra találván, béreiket mér­sékelni fogják. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr megbízásából a politikai államtitkár úr kíván szólani. Petri Pál államtitkár: T. Ház! Méltóztas­sanak megengedni, hogy a távollévő vallás- és közoktatásügyi miniszter úr helyett csak az interpelláció konkrét részére válaszoljak, és a házbérek és üzletbérek kérdésével általában ne foglalkozzam. Itt három ház üzletbérei tétettek kifogás tárgyává. Az egyik a József-körút 67., a másik a 69. s a harmadik a 71—73. szémú ház. Mind a három háznál más a tényállás. A 67-es számú ház üzletei csak 1929-ben alakíttattak át, úgy­hogy itt nem lehet szó összehasonlításról a 17­es bérekkel, mert újonnan alakított üzletek­ről van szó. Megnéztem a rendelkezésre álló és nekem beküldött adatokat, és úgy látom, hogy 1929 óta állandó mérséklés folyt a bérek tekintetében,, úgyhogy egyes üzlethelyiségek bére 4500-ról 2600-ra, másoké 7400-ról 4900 ; ra olcsóbbíttatott. Ebben a házban 1929 óta a ház­bérek 27—30%-kai, az üzletbérek pedig 35— 42% -kai mérsékeltettek. Mindenesetre igaza van képviselő úrnak abban, hogy ennél a háznál voltak nagy nehézségeink, mert erre a házra két emeletet építettek rá egy dollárkölcsönből, amelynek annuitását még ezen bérek mellett sem tudjuk fizetni, és 11—12.000 pengő ráfize­tés van jelenleg is erre a házra. A másik ház a József-körút 69. számú ház, amelynél a rendelkezésemre álló adatok szerint is vannak eltérések az 1917. és 1931. évi üzlet­bérek között, amint hallom azonban, ezek az üzletbérek 1917-ben az akkori viszonyokhoz ké­pest is túlalacsonyak voltak, úgyhogy 1919-ben, amikor erre vonatkozólag egy rendelettel mód adatott reá, ezeknek az üzlethelyiségeknek bérei mind felemeltettek az akkor ott lévő üzletbér­lők hozzájárulásával, és ehhez képest itt na­gyobb emelést nem látok. Ugyanez a helyzet a József-körút 71—73. számú háznál is, ahol a részletekbe nem akarok belemenni, de látom, hogy egyes helyiségeknél, ülése 1ÙS2 november 16-án, szerdán. 369 amikor az új bérlő jött, az önként ajánlotta meg a magasabb összeget. Mind a 69., mind a 73. számú háznál azonban látom, hogy 1927 óta nagyobb bérmérséklés jött létre, úgyhogy azt nem mondhatnám, hogy teljesen ugyanazok lennének a bérek, mint amelyek 1927-ben meg­állapíttattak. • Egyes adatokra nézve nem állanak rendel­kezésemre ellenőrzésre alkalmas kimutatások; amiket a képviselő úr szíves volt felhozni, ezek egészen kis bérleményekre vonatkoznak. Én tehát ezeket is a legnagyobb készséggel meg­vizsgálom és a magam részéről rajta leszek, hogy mindazon esetekben, amelyekben a bérek az 1927-iki bérekkel szemben nem t mutatnak nagy csökkenést, vagy ahol azok aránytalanul magasak, ott a bérleti összegek mérsékeltesse­nek. Mindenesetre az összehasonlításra nem lehet mindenütt a József-körút túlsó oldalán lévő béreket irányadóul venni, mert az én vé­leményem szerint azok valamivel alacsonyab­baknak tekintendők. Ezek után az interpelláció pontjaira a kö­vetkezőket van szerencsém megjegyezni. Meg fogjuk vizsgálni, hogy az alapítványi házak üzletbérei tényleg magasabbak-e a környékbeli házak üzletbéreinél és etekintetben készséggel teszünk eleget a képviselő úr kívánságának. Arról nincs tudomásunk, hogy az üzletbér­lők hiába kérték a bérlemény árainak leszállí­tását, mert a rendelkezésemre álló adatok sze­rint majdnem mindegyik üzletnél 1929-ben, 1930-ban és 1931-ben voltak leszállítások. Ter­mészetesen azonban ezt a kérdést is azokra az adatokra vonatkozóan, amelyeket a képviselő úr volt szíves tudomásomra hozni, vizsgálat tárgyává tesszük. Az utolsó kérdésre pedig az a válaszom, hogy eltekintve attól, hogy néhol az 1917-es alap­bérek túl alacsonyak, meg fogjuk vizsgálni, hogy ezek mennyiben aránylanak a környék­beli bérekhez. r Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy méltánytalan vagy elviselhetetlen terheket egyáltalán nem akarunk a kereskedő­társadalomra róni, amelynek nehéz helyzetét közöttünk mindenki átérzi és átérti. A kultuszminisztériumnak itt egy olyan alapítványáról van szó, — a Strahlendorf­alapról, — amelyből fedezzük az alapítólevél szerint az iskolánkívüli népművelés költsé­geit, létesítjük a vidéki könyvtárakat, s amely­ből tartatnak az iskolánkívüli népművelési előadások és az^ analfabéta-tanfolyamok, te­hát ezeket az érdekeket is tekintetbe kell venni. Mindenesetre a, nehéz gazdasági helyzet azonban elsőrendű parancsoló szükségesség, és ahol ez adatok alapján úgy látszik, hogy a je­lenlegi bérek túlságosan súlyosak, készséggel fogjuk az ügyet a legnagyobb jóakarattal meg­vizsgálás tárgyává tenni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (He­lyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Müller Antal: T. Képviselőház! Annak előrebocsátása után, hogy az államtitkár úr­nak a miniszter úr nevében adott válaszát el­fogadom, legyen szabad kitérnem még egy-két tételre. Az, hogy az egyik házban csak 1927-ben építettek üzletet, és hogy addig ott lakások voltak, szintén azt igazolja, hogy a lakások helyét elfoglaló üzletek legalább kétszer, vagy háromszor olyan magas bért fizetnek most, mint azelőtt a lakások fizettek. Én itt konkrét esettel igazoltam, hogy egy másik házban egy

Next

/
Thumbnails
Contents