Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-127
368 Az országgyűlés képviselőházának lí ipar és a kereskedelem nagyon sínylődik. Hogy ezeknek segítségére legyen, az 1917. évi béreknél is alacsonyabbra mérsékli a béreket. Maga a kormányzat is érezte ennek szükségét, s a napilapok ési egyes érdekeltségek felhívása alapján az utóbbi időben egy lakbérrendelettervezetet dolgoztak ki az üzletes műhelybérekre vonatkozólag. Ezzel az üzletbértervezetteil úgy a napisajtó, mint a székesfőváros közigazgatási bizottsága foglalkozván, a pontok napvilágot láttak. Tudjuk ezekből, hogy a rendelettervezet előírja, hogy amennyiben az 1917. év november 1-én érvényben volt béreknek 80%-át meghaladja, vagy 80%-ánál magasabb az üzletbér, ebben az esetben a lakó, a bérlő mehet, fordulhat a bírósághoz a bér mérséklése végett. Ha tehát a kormány szükségét érzi annak, hogy itt az ipar és kereskedelem érdekében bizonyos mérséklést keresztül kell vinni, és ha már a rendelettervezetben, amint azt a székesfővárosnál is ismertették, az van, hogy az 1917-es bér 80%-ánál magasabb béreknél már joga van a bérlőnek a bírósághoz fordulni, akkor különösen azoknál a házaknál, amelyeknek kezelése a kormányra van bízva, — így az előbb említett József-körút 67., 69. és 71. számú házakban, amelyek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tulajdonába tartoznak, mint bizonyos alapítványi háziák, s amelyeket a minisztérium kezel — legalább, is méltányos lett volna, hogy a bérlők ismételt kérését meghallgatva, ezeket a nagyon magas béreket mérsékeljék. Amikor az üzlettulajdonosok hozzám fordultak, mint a kerület képviselőjéhez, elvittem a küldöttséget a kultuszminisztériumba, ahol kérve-kértem Mészáros helyettes államtitkár urat, — megismertetvén vele az üzletbéreket ezekben a házakban, ő maga is konstatálta, hogy az 1917-es bérekhez viszonyítva 150— 200%-ot meghaladó bér is van, — hogy mérsékelje ezeket a béreket, hozza arányba a környékbeli házak béreivel. Az államtitkár úr ígéretet is tett erre vonatkozólag, sajnos, azonban mindezideig nem történt semmi. Ismételten elvittem a küldöttséget a referenshez, Jalsovszky Jenő miniszteri tanácsoshoz. Ö is azt mondotta, hogy foglalkozott a minisztérium ezzel a kérdéssel, de már elmúlt november l-e, közel vagyunk november 30-ához és amennyiben november 30-áig nem jelenti be a minisztérium a mérséklést az adózás szempontjából, az egész évben ezek után a bérek után kell az adót megfizetni; és így kevésbé lehet reményük az üzlettulajdonosoknak arra, hogy bérüket le is fogják szállítani. Kezemben van e három ház bérlőinek egyrészt a bérlemény nagyságáról szóló pontos kimutatása, másrészt az 1917. és az 1932. évi bérmegállapítás. Ebből egy pár adatot akarok kiragadni. Takács János órásiparos 1917-ben 200 koronát fizetett, ma pedig 1600 pengőt tesz ki a bére, ami 228%-nak felel meg. Özvegy Milits Jánosné szénkereskedő pincehelyiségének a bére 1917-ben 400 korona volt, ma fizet érte 840 pengőt, tehát a régi bér 210%-át. Gyurassza János rokkant órás üzletbére 1917-ben 1000 korona volt, ma felemelték 1680 pengőre, felemelték tehát 168%-ra. Érdekes, hogy itt rokkanttal állunk szemben, s egy ugyanolyan nagyságú szomszéd üzlet bérénél 350 pengővel fizet többet. Kárpáti Sándor illatszerkereskedő bére 1260 koronáról 1760 pengőre, tehát 176%-ra emelkedett, Bárány Lajos fűszeres az 1917-beli 2000 korona helyett 2800 pengőt fizet, vagyis 140%-ot. 1917-ben azonban ehhez a bérlethez . ülése 1932 november 16-án, szerdán. tartozott egy nagyobb pincehelyiség, amelynek bérét akkor 400 koronában állapították meg. Azóta ezt a pincehelyiséget elvették a bérlőtől és bérletbe van adva özv. Milits Lászlónénak 840 pengőért. Kreste Margit zöldségüzleténél 350 korona volt az 1917-es bér. Nem tudom, hogy itt nincs-e valami tévedés ennél az egy adatnál, mert szinte nem merem elhinni, hogy az akkori 350 korona helyett most 1500 pengőt kérnek érte. Ezek a számok világosan beszélnek minden kommentár nélkül is, de legyen szabad mégis egy pár szót szólnom ezeknek az üzlettulajdonosoknak mai helyzetére vonatkozóan. Van üzletes, aki ellen árverést hirdettek és árverést tartottak éppen azért, mert magas üzletbérét nem tudta megfizetni. Sajnos, el is árverezték üzletét, tönkrement, be kellett csuknia. Van egy másik üzlettulajdonos, aki nem tudván fizetni ezt a magas bért, — Földes Géza üveg- és porcellánkereskedő — kérte a minisztérium gazdasági hivatalát, hogy mérsékelek az ő bérét, mert abba az üzletbe ő beinvesztált 3500 pengőt, amivel üzletét rendbehozta, és e magas bér mellett nem tud megmaradni, hanem kénytelen felmondani, ha bérét nem szállítják le. A minisztérium ahelyett, hogy méltányolta volna ennek a szegény embernek a kérését, inkább elfogadta a felmondást; itt a kezemben van a felmondó levél. Ezzel szemben, hogy az itt jelenlévő államtitkár úrnak bizonyos adatokkal mindjárt szolgáljak, érdeklődtem az ottani környékbeli házak üzletbérei iránt és megállapítottam, hogy pl. a József-körút 62. számú házban egy 9 méter mély és 5 méter széles üzletet bérelnek 2100 pengőért. Ezt ezidén november 1-én adták bérbe. Ennek az üzletnek nagysága pontosan megfelel az alapítvány tulajdonában lévő József-körút 67. szám alatti házban Pap Viktor étkezdéje nagyságának, amelyért viszont 5000 pengő üzletbért fizet. Ő is többször fordult a minisztériumhoz bérmérséklésért, és nagynehezen az 5000 pengőből most kilátásbahelyeztek neki 100 pengő mérséklést. Klein József József-körút 68. szám alatti saroküzletéért, amelynek négy kirakata van, 1200 pengő évi bért fizet. Ugyanebben a házban Brüll Antal üzletes kétszer olyan nagy üzletért, mint amilyen pl. az alapítványi házban Gyurassza órásüzlete, 1200 pengőt fizet, holott Gyurassza az alapítványi házban 1680 pengő bért fizet. A József-körút 72. számú házban egy üzletes felmondott. A háztulajdonos neki sem akart engedni, de amikor felmondása mellett kitartott, a háztulajdonos 2000 pengős üzletbérét 600 pengővel mérsékelte, és a jelentékeny mérséklés után vissza tudott maradni az üzlettulajdonos. A közvetlen szomszédságban van a Háztartás Szövetkezet két hatalmas üzlete, amely körülbelül 20 méter mély. Ezért a két üzletért — különálló üzletek — a Háztartás 6000 pengő évi bért fizet. Most a Háztartás is a háztulajdonoshoz fordult, és az 1000 pengőt engedett. Igenis bizonyítani tudom tehát, hogy a környékben, ha valahol magasabb is volt az üzletbér, jelentékeny összeget engedett a háztulajdonos, és viszont e három ház bérlői eddig hiába fordultak a m i nisztériumhoz ármérséklésért. A fenti adatok alapján kérdem a miniszter urat, hogy hajlandó-e a miniszter úr e szegény iparosok és kereskedők kérelmét most már interpellációm kapcsán is teljesíteni, méltányolni, és ha tudomást szerez a környékbeli