Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

356 Az országgyűlés képviselőházának 127. ülése 1932 november 16-án, szerdán. kiszakítani: ez az egész ország gazdasági életének összeomlását jelentené. Boldog leszek, ha el tudom érni azt a programmomat, hogy ebben az első etappe-ban, csak az első évben 20 új falut tudunk létesíteni és az ahhoz fűződő pár ezer magyar exiszteneiát, mint önálló erős exiszteneiát meg tudjuk teremteni. Egy élet munkáját látnám kielégítve azáltal, ha ezt sikerülne megcsinálnom. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Elénk helyeslés a jobboldalon) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Képviselőház! A t. miniszter úr válaszát két részre osztom és mindegyikre külön óhajtok felelni. A konkrét ügyben adott válaszát tisztelettel és köszönettel tudomásul veszem és hiszem, hogy ezt az igazán nem nehéz kérdést sikerülni fog egyesült erővel becsületes és megfelelő szociális megoldáshoz segíteni. Amit a miniszter úr a birtokmegoszlás égető problémájáról mondott, azt a legkevésbé sem Írhatom alá. Említettem már, hogy ideális és természetes az lett volna, ha tényleg egy évtizedes tervszerű munka és fejlődés során alakul át a mai tűrhetetlen nagybirtokosrendszer kis- és középbirtokos-rendszerré. Megemlítem, hogy én nemcsak nem vagyok ellensége a középbirtoknak, de az én birtokreformom szerint a középbirtokot meg is kellene erősíteni. Minden faluban szeretnék egy egészséges középbirtokot látni. Sajnos azonban, az a nagyon lassú fejlődési menet, amelyet itt a t. miniszter úr ígér, semmiképpen sem indokolja a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, itt, az én pártom deklarációjával szemben, hogy én elébevágtam az ő programjának. Mert bocsánatot kérek, telepítés az is, ha egy esztendőben egy falut csinálok, telepítés az is, ha egy esztendőben húsz falut csinálok, de telepítés az is, amit én hirdetek, és pedig nagyon alaposan meg tudok okolni, hogy miért hirdetem ezt: szociális és gazdasági szempontból, merem mondani, pénzügyi szempontokból is, hogy pár esztendő alatt, öttíz esztendő, alatt annak az 1500 falunak fel kell épülnie, mert különben sem a földmunkás, zsellér-nincsteleneket ellátni, sem általában a munkanélküliség kérdését megoldáshoz vinni nem fogjuk tudni, sem az iparnak, sem a kereskedelemnek kérdéseit — nagy- és kisipart veszem —, sem az intelligenciának, sem a felnövő, új intelligenciának nem tudunk kenyeret adni, ha ki nem használjuk azt a különös, előnyös helyzetünket, éppen a munkanélküliség kérdésében, hogy míg Németország és más országok nem rendelkeznek olyan területekkel, ahol komoly és nagyszabású telepítést csinálhatnak, itt mi 50, 70, 80 esztendő óta esedékes birtokreform útján teremthetünk száz és százezernyi új exiszteneiát. Éppen mert régóta esedékes, nem lehet várni 50—70 évig, pár esztendő alatt kell megoldani, mert ha nem, felfordulás lesz, amit se a miniszter úr nem akar, se én nem akarok. Elébe keîl vágni; az egész szociális probléma megoldása, szerintem, Magyarországon, mint az egész világon mindenütt: minél több független egzisztenciát teremteni, mert ez a bolsevizmus ellen való egyetlen védekezés. (Helyeslés jobbfelől ) Amit pedig a miniszter úr a gazdálkodás megváltoztatásáról aggodalommal említ, arra válaszom ez: Azt szokták mondani, statisztikára szokás hivatkozni, hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok. Kérdem én, t. miniszter úr, hogy akkor miért fizet a nagybirtok sokkal kevesebb adót'? Én majd példákat fogok felhozni a pénzügyminiszter úr számára, hogy bebizonyítsam: adómorálról csak akkor lehet majd beszélni, amikor azt az elemi szociális követelményt megvalósítják az adózás terén és az adórendszerben is, hogy a legkisebb exisztencia, a létminimum adómentes, a kisexisztencia kevés adót fizet, a középexisztencia többet, a nagybirtok, a nagy vagy on, a nagy jövedelem pedig sok adót fizet. De ott beszélni a mai gazdálkodás megváltoztatásának { veszedelméről, ahol a nagybirtok aránytalanul kevesebbet termel, mint a kisbirtok, ahol a nagybirtok tizedannyi embert lát el kenyérrel, mint a kisbirtok, ahol a nagybirtok töredékét; fizeti adóban, mint a kisbirtok, holott a progresszió alapján sokkal többet kellene fizetnie, nem lehet. Nem tudom, hogy a t. miniszter úr belenézett-e azokba az adóívekbe, amelyek azt bizonyítják, hogy egyetlen 15 holdas kisbirtokos évenként 20 pengő adót is fizet? Tessék átszámítani ezt százezer holdakra, hogy mit kellene azoknak fizetniök, hogy akkor annak a százezerholdas nagybirtokosnak csak lináris alapon, nem is progresszió alapján, mit kellene fizetnie? Vájjon ahol iaz államot nem segíti a nagybirtok, mert nem fizet annyi adót, amennyit kellene, még azt sem fizeti, amit egy antiszociális adórendszer kiró rá, és ahol kevesebbet termel, mint a kisbirtok és ahol az a helyzet, hogy hia itt kivándorlás volna, akkor százezrek mennének ismét Amerikába és csak azért nem mehetnek, mert Amerika elzárkózik előlük: ebben az országban lehet-e arról beszélni^ hogy a nagybirtokosrendszer megváltoztatása gazdaságilag, a nemzeti termelés szempontjából éppen úgy, mint az álliamgazdaság szempontjából, veszedelmet jelenti (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Én nem ezt mondottam! Én azt mondottam, hogy a termelés folyamatosságának megváltoztatása. Ez azt jelenti, hogy ha a kisbirtokból egyszerre nagybirtokot csinálnék, ez éppen olyan akadályokat idézne elő.) Igen, mert az természetellenes folyamat, de a nagybirtokból kisbirtokot csinálni, ez természetes és megakadályozhatatlan folyamat, amit vagy megcsinál egy nemzeti rendszer egészséges evolúció útján, vagy megcsinál. egy forradalom, de kikerülni és megkerülni ezt a kérdést nem lehet, t. miniszter úr és a Gömbös-kormány sorsa attól függ, hogy ezt meg fogja-e valósítani. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi és honvédelmi miniszterekhez, a diósgyőri villamosáramellátás visszásságai tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a kereskedelemügyi és honvédelmi miniszter urakhoz. Diósgyőr község 3917-ben egy nagyon súlyos szerződést kötött a miskolci villamossági rt.-vel, melyben a társaságnak 40 esztendőre kizáírólagossági jogot biztosít arra, ihogy Diós-