Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

Az országgyűlés képviselőházának 127. Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem beszéd­időmnek 10 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért megbjossza'bbí­tást megadni? (Megadjuk!) Kérném a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Szeder Ferene: A vármegyék meglehetősen súlyos helyzetben vannak. A közmunkáknál s az ínségmunkáknál alig tudnak valamit csi­nálni. Legutóbb az egyik exponált vármegye, Békés vármegye közigazgatási bizottsága is foglalkozott a kérdéssel és megállapították ott, hogy ők munkát és munkaalkalmat biztosítani, adni nem tudnak. A városoknál többé-kevésbé ezt a jelenséget látjuk és akkor felmerül a kér­dés, mi történik hát a mezőgazdasági munkások százezreivel? Az, amit mondok a mezőgazdasági munkások nyomoráról, ismétlem, személyes tapasztalatom, amit nagyon szerettem volna, ha az összkor­mány tagjai is megszereztek volna a mezőgaz­dasági munkások köréből és amit én elmondok, annak gyógyítása, megváltoztatása az ország jól felfogott érdekében a kormánynak is első­rendű kötelessége. Nagyon szeretném, ha végre a kormány maga is rászánná magát tiszta helyzetet te­remteni a nyomorúság és munkanélküliség kérdésében. Számokkal dobálóznak, amelyeknek azonban nincs meg az a statisztikailag feldol­gozott alapja, amelyre támaszkodva, biztosan állíthatnának dolgokat a mezőgazdasági mun­kanélküliségnél és biztosan állapíthatnák meg a nyomorúság és kétségbeesés magas fokát is. Éppen ebből kiindulva intézek interpellá­cióm kapcsán néhány kérdést a belügyminisz­ter úrhoz, illetőleg az összkormányhoz, méltóz­tassék végre-valahára intézkedni, hogy adat­gyűjtések alapján a tényleges helyzetet meg­ismerhessük, megismerhessük pontosan a nyo­morúságnak azt a magas fokát, amelyben a mezőgazdasági munkások élnek. Egyúttal méltóztassék az összkormánynak tájékoztatni az ország közvéleményét a Házon keresztül is, milyen intézkedéseket foganatosított eddig a beígért munkaalkalmak teremtése körül, mert hiszen közel, itt a tél, mikor a mezőgazdasági munkásokat már foglalkoztatni egyáltalán nem lehet és ha eddig nem foglalkoztatták és nem teremtettek munkaalkalmat, akkor még a legjobb szándék mellett is csak majd tavaszra lehet munkaalkalmat teremteni, a tavasz pedig messze van, a tavasz soká jön és a kétségbe­esés, a nyomorúság oly végtelen és oly nagy, amely nem tűri ennek a kérdésnek igazságos, emberséges és — ismétlem — az ország jól felfogott érdekében való megoldásának elha­lasztását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szó­lani ! vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk Halljuk!) A képviselő úr interpellációjára van szeren­csém az összkormány nevében a választ a kö­vetkezőkben megadni: A mezőgazdasági lakosság helyzetét a kor­mány a legszorgosabb vizsgálat tárgyává tette és nemcsak az illetékes, hivatalos tényezőkkel történt tárgyalások, hanem statisztikai adatok gyűjtése alapján állapította meg pontosan ezt a helyzetet. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján jelenthetem ki, hogy mezőgazdasági lakosságunk helyzete nagyban és egészben véye az idén valamivel kedvezőbb a tavalyinál. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) és pedig kedvezőbb azért, mert a terméseredmények valamivel jobbak voltak. (Kabók Lajos: Szó­, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 november 16-án, szerdán. 341 val málét ehetnek!) Nem mondom, hogy nin-< csenek az országnak egyes vidékei, még pe­dig meglehetősen nagyszámú vidékei, amelyek a több év óta bekövetkezett elemi károk és csapások, az idén különösen a búzatermés körül mutatkozó kimaradás következtében, tényleg komoly Ínséges helyzetben vannak. Ez áll mondom, az ország egyes meglehetősen ki­terjedt vidékeire, de nem áll az ország egész területére nézve, mert az ország többi részén ma nagyban és egészben a mezőgazdasági la­kosság helyzete annak következtében, hogy a terméseredmények kielégítők voltak, meg­nyugtatóbb abból a szempontból, hogy a télen nincs éhínségnek kitéve, mint tavaly volt. Mindennek ellenére a kormány igenis, gon­dot fordított arra, hogy az ország összes vidé­kein segítsen ott, ahol a gazdasági válság következtében nagyobb számmal mutatkoznak olyan mezőgazdasági munkások, akik a nyá­ron saját hibájukon kívül nem jutván kere­sethez, nem tudták téli élelmüket megszerezni. Ennek a tényállásnak s ennek a helyzetnek alapján határozta el a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági la­kosság téli ínségének kikerülése, illetőleg annak megakadályozása végett kíván tenni, hogy a télen tényleg éhség és nyomorúság lépjen fel a mezőgazdasági lakosság körében. T. Képviselőház! Itt hangsúlyoznom kell, hogy a kormánynak ezek az intézkedései nem célozhatják s nem is eredményezhetik azt. hogy azt az általános leszegényedést s hogy úgy mondjam, általános nyomorúságot, amely az ország lakosságának minden rétegében észlel­hető, megszűntessék. Hogy ezt megszűntessük, erre egészen más eszközökre van szükség, ehhez a gazdasági életben kell olyan vérkeringésnek beállania, a gazdasági életnek kell úgy meg­indulnia, hogy ez a helyzet kiküszöbölhető legyen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt inségakoió­val, inségmunkákkal elintézni nem lehet, erre ia kormány nem képes, nem is vállalkozik. El­lenben igenis vállalkozik a kormány arra, hogy azok az. emberek, akik hibájukon kívül nem tudták téli élelmüket megszerezni, <ai télen ne éhezzenek. Ebből a célból a kormány először isi» illetőleg elvileg munkaalkalmak nyújtásával kíván segíteni (Farkas István: De hol van az a munka?!) és ebből a célból a kereskedelemügyi tárca és földmívelésügyi tárca megfelelő anyaigi eszközök rendelkezésére bocsátásával fog részben útépítések., részben pedig vizimun­kálatok teremtésével segíteni. Ez áll az egész ország területére nézve. Az egész ország területén megfelelően elosztva fognak ezek a közmunkák megindulni oly mér­tékben, ahogyan azt a helyi inség szükségessé teszi. Ezenkívül már indított a kormány egy nagy útépítést az Alföldön, megkezdik a Buda­pest— kecskeméti transzverzális útrészlet meg­építését, amely szintén igen sok munkáskezet fog foglalkoztatni. Kétségtelen, hogy ezeken a közmunkákon felül más közimunkaalkalmakat is kell teremteni azokon a vidékeken, ahol mint mondottam, az inség nagyobbszabású. Ezeknek a közmunkáknak megindítása végett a kor­mány részben gabonával, illetőleg liszttel, rész­ben pedig anyaigi erejétől telhetően készpénz­segítséggel fog a vármegyéknek segítségére sietnij, hogy az ínséges lakosság nyomorán ők helyi közmunkák végeztetésével enyhíthessenek. Nagyban ez a kormány elgondolása és ezek az intézkedések történtek már meg a falusi la­kosság nyomorának enyhítése végett. De be • 49

Next

/
Thumbnails
Contents