Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

Az országgyűlés képviselőházának 127. val történik, hanem egyszerűen abból a szem­pontból történik,, hogy egy alkotmányos ország­ban, ahol a közszabadságokat csak valameny­nyire is becsülik, elfogadják azt, hogy joga van egy pártnak vagy társadalmi egyesülésnek arra, hogy a maga nézeteit, a maga világfelfo­gását ilyen ünnepi alkalomból szembeállítsa az­zal a másik világfelfogással, amelyet a maga részéről nem tart helyesnek, amely ellen harcol és amely elleni harc tulajdonképpeni lényege az ő politikai munkájának és a párt létezésé­nek. Ezért nem tudok elképzelni igazságtala­nabb dolgot, mint azt, hogy még ebben is kor­látozzanak egy politikai pártot és annak jogait annyira csorbítsák, illetőleg elkobozzák, hogy végül az a lehetősége sem marad meg, hogy ilyen alkalmakkor megnyilatkozzék. (Propper Sándor: Csak Gömböst szabad dicsérni, mást nem!) T. Ház! Azt is figyelembe kellene venni, hogy a magyar munkásságnak egyetlenegy na­pilapja van csak ebben az országban. Az egész magyar sajtóerdőben egyedül áll a munkás­ságnak ez a lapja, amelynek az a hivatása, hogy a magyar szervezett r munkásság érdekei­nek, törekvéseinek szószólója legyen. (Propter Sándor közbeszól.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat ké­rem, maradjon csendben. Buchinger Manó: Ennek a lapnak az a fel­adata és az a hivatása, hogy a magyr munkás­osztály olyan világnézetét és felfogását dombo­rítsa ki, amely világszemléletről és világnézet­ről ma már azt lehet mondani, hogy az egész civilizált világban elismerik, nemcsak polgári jogát, de a legtöbb országban uralkodásra való jogát is. Mi meg ott tartunk, hogy amikor egy kormányzati rendszernek reprezentánsai, kép­viselői évtizedeken keresztül elismerten nem hozzák meg az országnak, a népnek, a lakos­ságnak, a dolgozóknak azokat a legminimáli­sabb életlehetőségeket és feltételeket, amelye­ket joga van követelni a népnek, amikor a kri­tikát annyira megszorítják, annyira lehetet­lenné teszik, hogyha egyetlen lap akad, amely nem áll be a dicsérők kórusába, a megfizetett dicsérők kórusába, hanem amely igyekszik ... Elnök: Kérem a képviselő urat, a gyanúsí­tásoktól tessék tartózkodni. (Kéthly Anna: Benne van a zárszámadásban!) Csendet kérek! Buchinger Manó: T. Ház! A Népszavának az a hivatása, hogy az egész sajtóval szem­ben, mint egyetlen egy orgánum, képviselje a munkásság felfogását és minden alkotmá­nyossággal, minden politikai szabadságnak fo­galmával, minden kultúrával ellenkezik az, hogy ennek az egyetlen egy orgánumnak ilyen gátakat szabnak és ilyen üldöztetési hadjáratokat szerveznek és indítanak ellene. Ez nem jó semmi másra, mint hogy fokozza a magyar munkásságban a jogtalanságnak, az elnyomatásnak tudatát, fokozza azt az elkese­redést, amely a munkásosztályban jogosan amúgy is túlon-túl megvan. Mondhatom, nem ez a cikk az, amely izgatja a munkásságot és amely izgatásra alkalmas, hanem ha van va­lami, ami alkalmas arra, hogy a munkás­osztályt izgassa és keserítse, akkor igenis, az ügyészségnek ez a gyakorlata az, amely csendőr, rendőr, börtön után kiált és a több­ség nyomása alatt álló mentelmi bizottságnak ez a gyakorlata, amely ehhez a praxishoz csat­lakozik. Ez az, ami a munkásságot izgatja. Minthogy én ezt károsnak tartom, mint­hogy azonkívül objektíve is nélkülözi ez a ülése 1932 november 16-án, szerdán. 331 cikk az izgatás kritériumát, minthogy tehát nyilvánvaló zaklatással állunk szemben, arra kérem a t. Házat, méltóztassanak a mentelmi bizottság javaslatával szemben úgy határozni, hogy a cikk szerzőjét a Ház ne adja ki. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla Jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az előadó úr eddig nyolc ügyet adott elő és ebből hat ügyben nem függesztettük fel a képviselő men­telmi jogát, ez a második ügy, ahol azt ja­vasolja, hogy ebben az ügyben a mentelmi jog függesztessék fel. Amint már előbb ki­jelentettem, kifogásolom úgy a királyi ügyész­ségnek, mint a bíróságnak, azt a hiányos meg­keresését, hogy nem jelöli meg közelebbről a cikkben a bűncselekményt megállapító kitéte­leket és különösen, hogy nem mondja meg, miért, milyen alapon találja bűncselekmény­nek a hiányzó és meg nem jelölt kitételek alapján a közleményt. Ez azonban a megkere­sést nem teszi alkalmatlanná a bűncselekmény elbírálására és a határozathozatalra, mert hi­szen módunkban áll a cikket itt elolvasni és ezen az alapon határozni. Kétségtelen, hogy a jelen esetben az egész közlemény, amelyet az előadó úr kivonatosan ismertetett, politikai rendszerek tárgyilagos bírálatán túlmenő, az egész magyar közéletet valótlan tényállítások­kal megbélyegző olyan közlemény ... (Szeder Ferenc: Pedig a Dréhr-féle panamákról is be­szél!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Váry Albert:... amely alkalmas arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsü­lése elleni vétséget megállapítsa, (Szeder Fe­renc: Hát a népjóléti panama micsoda! —Zaj.) Elnök: Kérem Szeder képviselő urat, mél­tóztassék csendben maradni. Váry Albert: Ennek következtében kérem. méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Szeder Ferenc: Akkor a Dréhr-ügy vájjon mi lehet, képviselő úr? — Váry Albert: Egyes eset!) Elnök: A vitáit b ezarom, a ta náeskozást he­fejezsettnek nyilvánítom, következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. Házat, méitóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen! Nemi!) A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja. Sorrend szerint következik a mentelmi bi­zottság 296. számú jelentébe, Weimer Jakab or taggyűlési KJ^vlselő mentelmi ügyéoen, Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4795/1932. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A budapesti kir. büntetőitörvényszék B. XXXV. 11.978/1931. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult az 1921 : III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt, azért mert a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi szeptember hó 4-i számában «Diktatúráik alkonya» felírás alatt megjelent cikk a külföldi diktatúrák elgyengülésének tárgyalása után azt fejtegeti, hogy Magyaror­szágon is diktatúra van, majd azt mondja, hogyha nálunk továbbra is ragaszkodnak az önkényuralom néppusztító rendszeréhez, elke­rülhetetlenül jön a katasztrófa, az általános felfordulás. A cikk szerzőjét kinyomozni nem sikerült

Next

/
Thumbnails
Contents