Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-126

Az országgyűlés képviselőházának 126. szélsőbalöldalon.) Ilyen közömbösséggel sehol kormányzat nem viseltetik a munkanélküliek­kel szemben. Minden más állam munkanélküli segélyezéssel enyhiti a munkanélküliek nyomo­rát és szenvedését. A magyar kormány az in­Ség-segéllyel csak megalázó és demoralizáló ál­lapotokat teremtett. A hatóságok az inöégségé­lyezéssel visszaéltek, sok helyen politikai jutal­mazásokra használták fel és a rászorultakat megalázták. Nem akarunk még egyszer olyan helyzetbe. jutni, hogy inségsegélyezéssel ver­gődjünk át ilyen szörnyű telet! Ennek a rend­szernek többé megismétlődni nem szabad. Ez ellen önérzetünk, életösztönünk tiltakozik. Mi nem alamizsnát, könyöradományt, hanem mun­kát követelünk. Es ha tisztességes bér ellenében munkához jutni nem tudunk, akkor nem szabad a demoralizáló inségsegély alamizsnájára kény­szeríteni bennünket! Miniszterelnök Ur! Vádoljuk a kormány­zat általános szellemét, amely a legbrutáli­sabban a közigazgatáson keresztül nyilatkozik meg. A hatóságok egy feudális kaszt szelle­mében bennünket, ipari munkásokat, földmíve­seket, kisgazdákat és parasztokat másodrendű polgárként kezelnek. Minden jajszavunkra, panaszunkra és saját sorsunk felismeréséből meginduló szervezkedésünkre a legbrutálisabb üldözés a felelet. A csendőrök most már nem szórványosan, hanem az ország minden részé­ben pofoznak, vernek, botoznak és meggyaláz­nak bennünket. Hasonlóan vérlázító az a bánásmód, amely­ben a rendőrhatóságok részesítenek bennünket. Az egész magyar közigazgatásból nekünk csak a szolgabírói önkénykedés, a csendőr puska­tusa és a rendőrök kardlapozása jut osztály­részül. Amerre csak fordulunk, megalázásban és tudatos politikai üldözésben részesülünk. Mi nem követelünk külön elbánást, de a min­ket megillető jogokról le nem mondunk és azokért minden áldozattal, mindenkor síkra szállunk. A kormányzat általános szelleméből fo­lyik, hogy amíg a közélet terén visszaélések, panamák» egyéni meggazdagodások burjánoz­nak a köz rovására, addig a magyar nép hely­zete egyre elviselhetetlenebbé válik. A szociá­lis védelem gondolatát is állandóan visszafej­lesztik, noha a legfontosabb államfenntartó erő a munkaerő, a nép erejének védelme. Különösen elviselhetetlen az ifjú nemze­dék sorsa. A nép fiai bármely foglalkozásban, alkalmazásban, vagy életpályán jelentkezze­nek is, alkalmaztatásra nincs reményük. Ez nem is lehet másként, hiszen^ ahol az öregek­nek sincsen rendes megélhetésük, nincsen se kenyerük, se munkájuk, ott a fiatalság is nyomorog. Ahol az öregeket mindenfelől meg­alázás és üldöztetés éri, ott a fiatalságnak sem lehet jobb sorsa. Meggyőződésünk szerint sorsunkon, a ma­gyar nép sorsán csak gyökeres, minden terü­letre kiterjedő alapos változás segíthet. Meg­győződésünk, hogy a magyar társadalomnak feudális jellegét a kor túlszárnyalta és ennek a konzekvenciáit minden téren kíméletlenül le kell vonni. Társadalmunknak minden téren újjá kell alakulnia, hogy a nyugateurópai tár­sadalmakhoz hasonló élet alakulhasson benne. Miniszterelnök Ur! A magyar nép képvi­seletében a szociáldemokratapárt nevében mondjuk: nincs tovább! Ezen az úton a kor­mányzat tovább nem mehet, mert itt érkezett el ahhoz a ponthoz, amikor a nép érdekei ösz­KÉPVISEiLÖHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 november ll-en, pénteken. 313 szeütköznek a kormányzat érdekeivel. Ilyen összeütközésben az egyetlen szent és sérthetet­len jog: a nép érdeke, amelyért mindent fel kell áldozni, hogy a nép ügyét a kormányzat felett győzelemre lehessen juttatni. A törté­nelem tanítja: ha a kormányzat és a nép ér­dekei összeütköznek, akkor a nép szent joga, igazsága és élete erŐsebb a kormányzat fegy­vereinél és törvényeinél. A történelemnek erre a tanulságára azért hivatkozunk, mert azt szeretnők, hogy szavunk mindenkihez eljus­son és mindenkit meggyőzzön arról, hogy ma még meg lehet állni az örvény szélén ... Miniszterelnök Ur! Az ország gazdasági bajait, a nép súlyos terheit egyedül gazdasági rendszabályokkal megoldani nem lehet. A meg­rendült államháztartást sem sikerült megszilár­dítani az ország népének közreműködése nél­kül. Ez a közreműködés pedig az általános tit­kos választójog, (Ügy van! a szélsőbalöldalon.) az aránylagos képviselői választási rendszer megalkotásával kezdődik. Azt akarjuk, hogy a községházától kezdve minden köztestületben a választók szabad akarata tiszta választáson jusson kifejezésre. Nyíltan megmondjuk, hogy a másítani rendszer erőszakos fenntartása, az ahhoz való merev ragaszkodás és a hatalom birtoklásának erőszakos eszközökkel való kö-, rülbástyázása megrendíti a népben a demo­kratikus kormányzás és a haladás lehetősé­gébe vetett hitet. Tarthatatlan, megalázó és elviselhetetlen, megszégyenítő a magyar népre az a rendszer , r ahogyan a politikai képviselőtestületeket, ön­kormányzati szerveket és az országgyűlést vá­lasztják. Mély meggyőződésünk, hogy a mi szenvedéseink nem volnának ilyen elviselhetet­lenek, sem az onstzág sorsa nem volna ilyen súlyos, ha az egész magyar népnek beleszólása lehetett volna a közügyek intézésébe és ellen­őrzést gyakorolhatott volna a kormányzat fe­lett. Azt követeljük, hogy szűnjön meg a meg­szégyenítő megkülönböztetés a falú ési a város, a titkos és a nyílt szavazás között. Legyen vége az önkényre alkalmas ajánlási rendszer­nek, amely a képviselőválasztásokat kinevezéssé süllyesztette. Követeljük az országgyűlés feloszlatását és új választások kiírását az általános titkos vá­lasztójog alapján, (Ügy van! Ügy van! a szél­sőbaloldalon) hogy a nép akarata tisztán jut­hasson kifejezésre. Hivatkozunk a Miniszter­elnök Ürra, hogy «mégegyisizer a mostani vá-; lasztójoggal választani nem lehet» és követel­jük, hogy az országgyűlés a választójogi re­formot a legsürgősebben tárgyalja le. Ezen első és legfontosabb követelés mellett nyíltan valljuk esi követeljük, hogy a közsza­badságokat, a szervezkedésnek, egyesülésnek és a sajtónak szabadságát meg kell valósítani, az esküdtszéki bíráskodást vissza kell állítani, a kormányzat erejének növelésére kihirdetett sta­táriumot meg kell szüntetni; A kormányoknak nem statáriummal, bör­tönnel és üldözéssel kell kormányozni, hanem­I jó pénzügyi, gazdasági és demokratikus poli­tikával. Miniszterelnök Ur! A legsúlyosabb, a vi­lág szemében a legérthetetlenebb a nép min­den erejét elszívó feudális intézmény a hit­bizományok, kötött, egyházi és nagybirtokok rendszere, amely már egyetlen országban sincs ilyen aránytalan, mindent megsemmisítő túl­súlyban, mint nálunk. A nemzetközi jelentő­ségű gabonaválság a nagybirtok szerepét Euró­pában megszüntette. Az ország érdekében 0

Next

/
Thumbnails
Contents