Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-126

304 Az országgyűlés képviselőházának 12t vetkeztetést kell levonnia, hogy nemhogy be kell hozni ezt a kötöttséget a közép- és kisbirtoknál is, hanem meg kell szüntetni ezt a kötött jogi fogalmat ott is, a nagybirtokrendszernél is, ahol a nemzet kárára, pusztulására és az ország vesztére eddig fenntartották. Tudom azt, hogy a mélyen t. túloldalt nem győzhetem meg álláspontom helyességéről, noha én szívvel és lélekkel foglalkozom ezzel a kérdéssel és ismerem ennek egy-két pusztító vonatkozását, de legyen szabad talán felvonultatnom azt a nemzeti politikust, akinél nemzetibb nem hiszem, bárki is lett légyen volna, bárhogyan verte, vagy verje is itt a Házban a mellét, és legyen szabad rámutatnom ennek a politikusnak véleményére, akinek a véleménye talán hat majd és elősegíti ennek a kérdésnek korszerű megoldását. Beksics Gusztáv például azt írta a kötött birtokok intézményéről, — amit szóval is elmondott, ahol alkalma volt rá — hogy (olvassa): «Egyáltalán egészségtelen állapot az. ahol az összes földbirtok 34'56%-a korlátolt forgalmú és csak 65% -a tartozik a szabad forgalom kategóriájába. Még hallatlanabb és szinte hihetetlen állapot, hogy a 20 millió hold szántóföldnek közel 37% -a szabad föld. amenvnyiben a szabadforgalmú birtokrendszerbe tartozik, ellenben többi 63%-a a korlátolt forgalom bilincseit viseli. Ha Magyarországot tisztán a magyar faj lakná, akkor is nagy baj volna ez, amelvet orvosolni kell. Nincs sehol a világon példa, az egy Oroszország kivételével, földbirtok oly eloszlására és oly óriási uradalmi területekre, mint Magyarországon. A hitbizományi birtokok 1869-ben még csak 463.000 holdat tettek ki, 1885-ben 2,368.000 holdat. Az egyházi birtokok 1,288.000-rol 2,368.000-re szöktek fel. Mennyivel szerencsésebb viszonyoknak örvend bármely más nyugati állam. Franciaországról nem is szükséges megemlékeznünk, ahol a szabadforgalmú birtok meghaladja a 85%-ot. De magában Poroszországban, amely vezérszerepet visz az agrárizmus és a hitbizományok terén, több, mint 77%-a szabadforgalmú birtok. Es mégis Poroszországban harc folyik a hitbizományok ellen, amelyek pedig csak 3"10% százalékát teszik az összes területeknek ...» Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szeder Ferenc: Mély tisztelettel kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Szeder Ferenc (tovább olvassa): ... a porosz statisztikai hivatal igazgatójával az élen viselik a háborút a hitbizományok ellen.» Ezt mint történteimi adatot olvastam fel csupán, mert ezen a történelmi adaton ma már keresztül száguldott az idő, azokat a problémákat, amelyek ellen Poroszországban hadat üzentek, az események megoldották. Ezt pusztán csak annak bizonyítékául hoztam fel, hogy aki a kérdést világosan látta, már jóval a háború előtti időkben is a legkérlelhetetlenebb harcot folytatta ez ellen a hitbizományi rendszer ellen. Itt idézhetnék reakciós politikusokat is, akik a háború ideje alatt foglalkoztak a hitbizományok kérdésével, idézhetnék egyetemi tanárokat, akik ma is katedrán tanítanak és a hitbizományok intézményének ugyanezt az oldalát ismerik és ugyanebből a szempontból . ülése 1932 november 11-én, pénteken. indítottak és folytatnak ellene harcot. De ott vannak maguk a hitbizománytulajdonosok is, akiken semmi sérelem nem esnék azáltal, ha megszüntetnék a kötöttségi intézményt, inert ma már éppen elegen vannak hitbizománytulajdonosok is, akik a megkötöttség intézménye alól szabadulni akarnak. Ha tehát az ország jól felfogott érdeke és maguknak a hitbizománytulajdonosoknak éirdéke is egybeesik, akkor nem hosszú idő alatt, hanem márólholnapra meg lehet oldani a hitbizományoknak ezt a vajúdó kérdését. Sokat tárgyalnak ma már az ország súlyos gazdasági helyzetéről. Intellektuális réteg tör fel, amely itt áll kenyér, exisztencia nélkül, a mezőgazdasági munkások százezrei nem tudnak egy talpalatnyi területhez jutni, noha a hitbizomány és a kötött birtokok intézménye az ország területének közel 30%-át teszi ki. Hogyan akarják a súlyos gazdasági problémákat megoldani és különösen hogyan akarják a magyarság jövője szempontjából megoldani, ha nem akarnak hozzányúlni a hitbizományok intézményéhez? Károlyi Imre gróf anachronizmusnak minősítette ezt a nagybirtokrendszert, amelyhez hasonló most már sehol Európában nincs, amelyhez hasonlót bármerre nézünk, sehol sem találunk és hiába akarják nekem azt adni felvilágosításul, hogy Magyarország történelmi jogában gyökeredzik ez a nagybirtokrendszer, ennek nincs semmi igaz alapja, mert maga a nagybirtokrendszer kialakulása sem a magyarság érdekében való volt, hanem a császári háznak tett hasznos szolgálatok jutalmazásaképpen alakult ki a nagybirtokrendszer és különösen így alakult ki a hitbizományok rendszere, amely tehát a magyar^ nép történetével csak annyi összefüggésben és csak olyan vonatkozásban van, hogy a magyar nép elnyomásának, Ieigázásának eszközéül szolgált. T. Képviselőház! Ebből a szempontból látjuk mi a hitbizományok kérdését és kétségtelenül meg vagyunk róla győződve, hogy ha még kormányprogramul akarja is fenntartani a hitbizományokat és ha még kormányprogramul akarja is kiterjeszteni a közép- és kisbirtokokra nézve a lekötöttség állapotát, ez a kormánynak még akkor sem fog siíkerülni; sikerülhet átmenetileg, de az ország az ország vesztére, a magyar nép pusztulására. Ismétlem: hogyan akarják megoldani azt a kérdést, hogy ezen a terül éten, a kilencvenkétezer niégyszögkilométeres területen, négyszögkilornéterenként 94 ember éljen meg? Az én meigyőződésem szerint megélhet ennyi ember ezen a területen demokratikus földbirtokreforlm végrehajtása után, de a nagybirtokrendszer, a nagybirtok túltengése, kötött mivolta mellett nem tud megélni. Látjuk azt az extensiv gazdálkodási módot, amelyet nagyon sok nagybirtokon folytatnak; látjuk az arra való törekvést, — van olyan merész ember, aki hangot is ad neki, — hogy most már a termelésnél a visszafejlesztésre kell törekedni. Mit jelent ez az ország jól felfogott érdeke szempontjából? Azt, hogy kevesebb tereim és a kevesebből még kevesebb jut a mostani kevés mellett is azoknak, akik nyolcvan filléres napszám mellett, garasos napszám mellett éik azt a félig állati életet, amelyet kénytelenek ilyen kereseti viszonyak mellett átélni. T. Képviselőház! Ismétlem, neim politikai érdekből, hanem az ország jól felfogott érdeke szempontjából s azután — így mondom: — a magyar nemzet, a magyarság fennállásának