Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-126

302 Az országgyűlés képviselőházának 126 arra is, hogy a munkanélküliséget is csak ( úgy lehet megszüntetni, ha ezt a régi birtokrendszert megszüntetjük és a birtokokat igazságosabban osztjuk fel, mert így a munka és kereset nélkül lévő rétegeket munkához juttatjuk. Ha komolyan veszik az urak ennek az országnak sorsát, akkor ennél a kérdésnél álljunk meg egy pillanatra és állapítsuk meg, hogy itt évtizedeken át, de különösen az elmúlt néhány esztendőben egy egészen furcsa agrárszempont domborodott ki, az az agrárszempont, hogy az ország összlakosságával támogatták azt a régi nagy birtokrendszert, amely nagy birtokrendszer nem tud itt munkaalkalmat és kenyeret adni a mezőgazdasági népességnek és amely termelési mód ma már nem alkalmas arra, hogy az állami közterheket viselje. Gondoljunk csak arra, hogy valamikor ez a nagybirtok tartotta el az országot, valamikor ez adminisztrált, ez viselte a katonai terheket s ma ez a nagybirtok nem fizet adót. Ezt a nagybirtokot ma itt mesterségesen támogatják, pedig ez a kötött birtok tulajdonképpen holt kéz, olyan holt gazdasági rend, amely nem nyújt senkinek sem megélhetést, csak néhány gazdatisztnek, néhány fiskálisnak és néhány embernek, aki ebből a kötött birtokból él. De maga a birtok rosszul van kezelve, nem fizeti ki önmagát sem. Miért tartják fenn tehát a nagybirtokot? Gondoljanak az urak arra, hogy itt a magyar népnek nincs kereseti lehetősége, a szellemi proletariátust nem tudják elhelyezni, mert iparunk, kereskedelmünk Leépült, irodai munka nincs, a mérnökök, technikusok és mindazok, akik egyetemet végeztek, nem tudnak elhelyezkedni, mert nincsen újabb gazdasági kialakulás, ahol munkát találnának. Milliószámra menő mezőgazdasági népesség nem tud elhelyezkedni, mert elvégzi a munkát helyette a gép, a technika, ő kiszorul a munkából és megélhetése nem lévén, földönfutóvá válik ebben az országban. Hiszen nem úgy van, mint a háború előtt volt, hogy az ilyen szerencsétlen ki tudott menni Amerikába és ott el tudott helyezkedni, mert ma nem tud kimenni Amerikába, de sehol sem tud elhelyezkedni, itt van teljesen tehetetlenül, el kell züllenie, fizikailag, szellemileg tönkre kell mennie, mert semminemű megélhetést nem talál. Hát ha van önöknél nemzeti szempont, vegyék el a nagybirtokot, szüntessék meg. Vannak itt dunántúli emberek, tessék végigmenni a Dunántúl, tessék megnézni egész községeket, ahol megélnek a parasztok munkájukból, legalább kenyerük van, de másrészt tessék elképzelni azt ä millióra menő nincstelen népet itt ebben az országban. Hány ezer falut lehetne létesíteni, ahol az ügyvédnek, orvosnak, mérnöknek, tanítónak, papnak foglalkozása lenne, a szellemi és fizikai munkásság el tudna helyezkedni? Ezt meg lehetne és meg kellett volna csinálni már régen, és ha valamikor volt lehetőség ebben az országban és ha valamikor szükséges volt, hogy a magyar nép érdekében ezt megcsináljuk, akkor ez olyan szükséges, hogy tulajdonképpen máris régen lekéstünk vele. A földreform rossz volt, a földreform révén nem tudtuk megoldani a föld problémáját és nem teremtettünk olyan földbirtokviszonyokat ebben az országban, amelyek a magyar nép megélhetését biztosíthatnák, ellenben kétségtelen dolog, hogy nagybirtokainkon, különösen pedig a kötött birtokokon olyan a gazülése 1932 november 11-én, pénteken. dálkodási módszer, amely nem fizeti ki magát. Mégis ezt támogatják bolettákkal, kölcsönökkel, kedvezményekkel, ezt a birtokrendszert, amely tönkretette a magyar népet és amely boldogtalanná teszi ezt az országot, mert nincsen semmi fejlődés, semmi újabb gazdasági kialakulás és ez a magyar nép nem tud munkához, kenyérhez, keresethez jutni. Amikor Debrecen városa rámutatott erre, nagyon helyesen, nagyon okosan fogta meg a kérdést. Itt van az egységespártnak magának volt vezére, Bethlen István, aki maga is többször kijelentette, hogy a kötött birtokot meg kell szüntetni és meg fogja szünteni. Kaptunk mi már nagyon is sok ígéretet a kormánytól, hogy be fogják terjeszteni a kötött birtokok, a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a kormány nem azt teszi, mert ez a kormány csak parcellázásról beszél, telepítésről és a telepítést is úgy akarja megcsinálni, hogy a kis parasztbirtokokat kötött birtokokká teszi. Uraim, ne játszanak a szavakkal, ne képzeljék magukat a középkorba, ne képzeljék, hogy a viszonyok úgy maradnak, amint önök képzelik. Nem, egészen máskép lesz, az egész régi termelési formát feltétlenül meg kell szüntetni, mert a magyar népet így kiűzik ebből az országból. Ne feledjék el az urak azt sem, hogy mit jelent az a borzalmas nyomor, szenvedés, amely ebben az országban van, az a (borzalmas állapot, az az űzés-hajtás, amikor itt nincs megélhetési lehetősége a szellemi és fizikai munkásságnak, amikor az^ egész parasztság, tehát a magyarságnak színe-java ki van téve annak,. hogy éhenhal ebben az országban, mikor itt van a föld, amelyet meg tudna művelni, amely kenyeret, munkaalkalmat adhatna neki, sőt gazdagodhatna az a kisparaszt, de azon a birtokon még mindig a nagybirtok gazdálkodik e.ladósodva, és az államnak, a közületnek kell támogatnia. Ne tartsák fenn ezt a gazdasági formát, ennek nincs célja, nincs rendeltetése, teher a magyar államon, a magyar nemzeten és olyan súlyosan fekszik rá a magyar népre, hogy annak minden megélhetését, minden megmozdulását lehetetlenné teszi. Arra kérem tehát / a t. Házat, méltóztassék ezt azzal a megjegyzéssel kiadni, hogy a kormány sürgősen terjesszen elő javaslatot a kötött birtokok, a hitbizományok megszüntetéséről, egy egészséges földbirtokreformmal kapcsolatban, amely a magyar nép megélhetését, jövőjét biztosítani fogja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! Ezeket a kérdésej ket, amelyeket a kérvényi bizottság által előterjesztett kérelem foglal magában, már régen I el kellett volna intézni Magyarországon. (Farkas István: Ügy van!) Bűnös halasztás, hogy ez a kérdés nem intéztetett el az 1920 : XXXVI. te. kapcsán. Régi fájó sebe ez a kérdés ennek az országnak, amellyel nemcsak a szocialisták, nemcsak a kommunisták foglalkoztak, hanem sovén nemzeti politikusok is, akik az ország jólfelfogott érdekében, — sőt tovább megyek — a magyar faj terjeszkedése és fennállása^ érdekében feltétlen, elengedhetetlen szükségességnek tartották a 'kötött birok intézményének megszüntetését. Még a legsovénebb nemzeti politikus, Beksics Gusztáv is, aki egy életen keresztül harcolt a kötöttbirtokok intézménye ellen, amikor látta azt, hogy gazdasági és politikai hatalmuk ér-