Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-116

22 Az országgyűlés képviselőházának 116, lieknek, mert a munkanélküliséget sohasem lehet szociális ellátás formájában csökkenteni, a munkanélküliséget csakis munkaadás formájában lehet csökkenteni és ugyanazokból a költségekből, amelyekbe a munkanélküliek társadalmi, szociális ellátása kerül, inségmunkákat is lehetne rendszeresíteni. Az inségmunkának megvan még az a másodlagos haszna is, hogy elválasztja a munkakerülőt a munkanélkülitől. Az időt már most is annyira előrehaladottnak tartjuk, hogy parallel a székesfőváros által megindított inségmunkákkal, az államnak is kötelessége a befolyt szükségadók erejéhez mérten, — amelyeknek meglehetősen magas költségeit nagyrészben a székesfőváros szolgáltatja — az inségmunkákat most, még az ősz előtt megindítani, nehogy egy még feketébb télre ébredjünk, mint amilyen a múlt esztendőben volt. Az inségmunkák megindításának ezer lehetősége van, mert hiszen a vidéki városok^ és községek útépítés, csatornaépítés stb. terén annyira hátra vannak maradva, hogy ezen a téren állandóan van munkaalkalom. : A vízitársulatoknál, az állami építészeti hivataloknál és minden egyéb hivatalnál, íamely közmunkával foglalkozik, a munkaprogrammok százai és ezrei vannak felhalmozva és azok megvalósításához tisztán csak az anyagi lehetőség hiányzik. Az anyagi lehetőséget viszont a szükségadó . elég bőven bocsátja a kormány rendelkezésére. Ha a kormány a szükségadót tényleg a szükséges inségmunkákra fordítja, akkor ebben az országban télen nem lesz munkanélküli, akkor nem lehet a munkanélküliségből politikai tőkét csinálni és akkor kivettük azt a legfőbb agitációs eszközt a baloldal kezéből, amellyel most a leghatásosabban tud élni, azt tudniillik^ hogy a nyomort az ő poitikai szolgálatába állítja. En ezeket a gondolatokat vagyok bátor a kormány figyelmébe ajánlani. Egyébként az elnök úr napirendi javaslatát fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Turchányi Egon! Turchányi Egon: T. Képviselőház! Petrovácz Gyula előttem szólott képviselő úr^ erőteljes érvelését teljes mértékben magamévá teszem, Eckhardt Tibor napirendi indítványának elfogadása érdekében. Száz százalékig aláírom azokat az új szempontokat, amelyeket felsorakoztatott amellett, hogy a Háznak nem szabad vakációra mennie, mert annyi sürgős és nagyjelentőségű dolgot kell elintézni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Az én munkámat és felszólalásomat tulajdonképpen elvégezte már helyettem Petroyácz képviselő úr, a magam részéről azonban súlyt helyezek annak kifejtésére, hogy Eckhardt Tibor képviselőtársam beszéde alkalmával a miniszterelnök úr a földmívelésügyi miniszter úrral együtt, egyöntetű ritmussal rázta a fejét annak tagadásában, amit Eckhardt Tibor állított, tudniillik, hogy Magyarország exportja az utóbbi időben a világ összes államai között a legnagyobb mértékben zuhant vissza. (Ügy van! Ügy van! half elöl. — Jánossy Gábor: Mert elzárkóznak előlünk!) A statisztika adatainak megbízhatóságáról nem akarok nyilatkozatot tenni, itt van azonban a kezemben a német birodalmi statisztikai hivatal júliusi füzete, amely a világ 48 államának be- és kiviteli kereskedelméről százalékos tabellákat készített, hogy vájjon ezeknek fellendülése, illetőleg hanyatlása milyen arányokat öltött? Ebben a 402. oldalon szerepel a ülése 1932. augusztus 12-én, pénteken. 48 ország összes kiviteli forgalma. 1932. év első negyedében a „ csökkenés 33'6 százalék volt. Ugyanezen idő ' alatt Magyarország exportkereskedelme 56'2%-kal esett vissza. Az 1931. év negyedik negyedével, a november—decemberi időszakkal szemben viszont a magyar exportkereskedelem ennek az esztendőnek első negyedében a világ exportkereskedelmének 23%-nyi hanyatlása mellett 65'5%-kal csökkent és zuhant vissza. Nem elegendőek-e

1 ezek az adatok ahoz, hogy itt a Ház foglalkozzék velük? Vájjon nem lehet feltételezni a Ház tagjairól annyi tapintatosságot, hogy ha vannak nemzetközi kereskedelmi tárgyalások, amelyeknek vonatkozásai nem valók ide, azt tényleg nem fogják tapintatlanul idehozni a Ház tagjai, hiszen ezen a címen diplomáciai és külkereskedelmi szerződési momentumokra hivatkozva egész éven át zárva lehetne tartani ezt a palotát. (Eber Antal: Rosszabb már úgysem lehetne!) T. Ház! A gabonarozsda által okozott elemi csapásnál egy külön szempontra vagyok bátor felhívni a t. Ház tagjainak figyelmét, nevezetesen arra, hogy nem lehet a gabonatermés, a búzatermés válságát olyan könnyű kezeléssel elintézni, mint ahogy azt a miniszterelnök úr tette itt, mert igenis nemcsak a számszerű differencia mutatja a búzatermés válságát, az előző évi terméssel szemben a csökkenést, a 4 millió métermázsát, hanem a búzatermés katasztrófája még egészen más gazdasági és szociális vonatkozásokban is kimélyíti a válságot. Nevezetesen veszélyben van a búzaexportunk és veszélyben van az országnak kenyérliszttel való ellátása. 1897-ig kell visszamennünk a mezőgazdasági évkönyvek beszámolóiban, hogy az ideihez hasonló gyenge minőségű termést találjunk. De 1897-ben Nagy-Magyarországon a búza hektoliterfajsúlya sehol, egy vidéken sem esett 70 kilogramm alá, viszont most egész járások vannak, ahol a búza hektoliterfaj súlya nem éri el az 50—55 kilogrammot, ami annyit jelent, hogy igen sok az idén termett búzamennyiségből az olyan búza, amelyből lisztet őröltetni a búza súlyához képest 60%-os mennyiségben sem lehet. Mivel pedig a szakértők szerint a 16 millió métermázsa búzatermésből 3 millió métermázsa jobb minőségű búzát vetőmag céljára kell rezerválni, az összes többi búzamennyiségből nem lehet kiőröltetni azt a 9,800.000 métermázsa kenyérlisztet, amelyet az ország egyébként normális szükséglete igényel. Ez esetben még mindig nem számoltunk azokkal az exportkötelezettségekkel, amelyeket természetesen az ország érdekében elhanyagolni nem szabad. T. Ház! Itt igenis a legsürgősebb és a legnyomatékosabb intézkedéseknek kell helyet biztosítani, hogy a búzaliszt rozsliszttel kevertessék megfelelő mértékben, mert ha ez nem történik meg, akkor a lehető legsúlyosabb helyzetbe kerülünk. Eckhardt Tibor képviselőtársam beszédéhez csatlakozva, nekem is sürgetnem kell a vetőmagakciót, de itt rá kell mutatnom arra, hogy az elemi csapásokkal szemben a korábban érő búzafajták azért is tudtak védelmet adni a gazdáknak, mert azok műtrágyát kaptak. Vájjon műtrágyaakció nem szükséges ebben az országban? Tisztelettel kérdem a földmívelésügyi miniszter urat? Mit szándékozik csináltatni a magyaróvári állami műtrágyagyárban két esztendő óta elfekvő 1500 vágón műtrágyával, amelyről az igazgató még csak nyilat-