Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-116

18 Az országgyűlés képviselőházának 11 aláírták és benyújtották t. képviselőtársaim, amikor azok a momentumok, amelyeket itt oly nagy elkeseredéssel hoztak fel, felmerültek. (Derültség jobb felöl. — Mozgás a baloldalon.) Összegezve az egészet, mondom, értem ellen­zéki képviselőtársaim bizalmatlanságát; ezt az okot meg tudom érteni, azonban a felsorakoz­tatott tárgyi okok közül egyet sem látok olyan­nak, amely indokolná a Ház együttartását; ellenkezőleg, ezek még inkább erősítik azt a felfogásomat, amelynek kifejezést adok akkor, amikor kérem a t. Házat, hogy július elején hozott határozatát tartsa fenn és október 26-ig ne tartson ülést. (Helyeslés és taps a jobb­oldalon. — Zaj (A bal- és szélsőbaloldalon. — Kun Béla: ígérje meg, hogy Mezőcsáton nem lesznek törvénytelenségek.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Lázár Andorí Lázár Andor: T. Képviselőház! Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam 1 azt mondotta beszédében, hogy jelszavas politika az, ha valaki elveket hirdet a megvalósításra irányuló komoly szándék nélkül. (Zaj.) Nem vagyok vele teljesen egy véleményen; t. i. jelszavas politika az is, amikor valaki elveket hirdet a megvalósításra való lehetőség nélkül, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) annak tudatá­ban, hogy nincs meg a lehetőség, és mégis hirdeti a megvalósításukat, (Zaj balfelől. — Jánossy Gábor: Ez a hordópolitika.) Az, amit mi jelszavas politikának nevezünk az ellen­zék részéről, ez, mert én már itt a képviselő­házban egy beszédemben azt mondtam: nüanszkülönbségek választanak el bennünket elvekben, s ez a magyar nemzet szerencséje, hogy csak nüanszkülönbségek választanak el bennünket az elvekben, de a megvalósítás szempontjából olyan különbségek vannak, hogy míg egyrészről a felelősség teljes súlyával kell nekünk mérlegelnünk, mi az, ami megvalósít­ható, a másik oldalról — nem rosszhiszemű­séget mondok — az ellenzékieskedésnek menta­litásából folyóan a megvalósítás lehetőségének vizsgálata nélkül követelnek cselekedeteket. (Kun Béla: Törjék le a karteleket! Szállítsák le a kamatot! — Malasits Géza: Ha Szentesen titkosan választanának, nem szavalna itt! — Szeder Ferenc: Bizony nem! Ha titkos szava­zás lett volna, nem jött volna be!— Andaházi­Kasnya Béla: Farkas Béla trükkje. — Szeder Ferenc: Sohasem jött volna be!) En és kép­viselőtársaim éppen úgy tudatában vagyunk annak, mit jelent az, hogy a magyar nemzet bennünket ajándékozott meg a bizalmával. (Zajos ellentmondások a bal- és szélsőbalolda­lon. — Andaházi-Kasnya Béla: Bemek, pláne magát, ez a legjobb. — Kabók Lajos: Csendőr­szuronyokkal! — Peyer Károly: Egyhangú választás, mert kettőt nem kapott, aki rásza­vazott volna! — Malasits Géza: Hatósági terrorral! — Andaházi-Kasnya Béla: Farkas Béla ajándékozta meg a mandátummal!) T. képviselőtársaim, tudatában vagyunk ennek és teljesíteni fogjuk ebből folyó kötelességein­ket. (Kun Béla: A kartelekkel szemben?) Min­denkivel szemben egyformán, a frázisokkal és demagógiával szemben is. (Helyeslés a jobb­oldalon. — Eckhardt Tibor: Ügy, amint eddig! — Esztergályos János: Ez a hóhér­köteles ségtelj esítés.) Igen t. uraim, én feltételezem mindenkiről a jóhiszeműséget, aki a nemzet dolgaival fog­lalkozik, csak azt az egyet kérem, hogy azok, akik ezt a maguk számára kérik, tételezzék '.. ülése 1932. augusztus 12-én, pénteken. fel azt rólunk is. ((Hegymegi Kiss Pál: A csendőröket hagyjuk ki a játékból!) Engedjék meg, igen t. uraim 1 , hogy az ellenzékkel szemben rámutassak egy kardinális elvi tévedésre, amely az ő követeléseikben egy­részről — másirányú követeléseikkel ellentétes lévén — a komolyság hiányát tünteti fel. (Zaj balfelől.) Ha valaki mindazért, ami ebben az ország­ban történik, a kormányt teszi felelőssé, ez azt jelenti, hogy igen nagy hatalmat akar adni a kormánynak, hogy meg tudja akadályozni azt is, ami történik. Nem hiszem, hogy az ellen­zéknek az volna a szándéka, hogy a kormány hatalma óriásira megnövekedjék. (Kun Béla: Ha a kartelek garázdálkodnak, azért is a kor­mány felelős. — Szeder, Ferenc közbeszól.) Szeder igen t. képviselőtársam, hagyja azt a szentesieknek, hogy megvannak-e elégedve a képviselőjükkel?! (Malasits Géza: Titkos vá­lasztójog esetén nem szavalna itt!) T. Képviselőház! En át vagyok hatva a magyar nemzet történeti hivatásának gondola­tától és meg vagyok róla győződve, hogy nem a kormányhatalom az, ami ezt a nemzetet hivatva van naggyá tenni. A társadalomnak magának kell erőt mutatnia, a társadalomnak magának kell ellenállania az élet nagy küzdel­meivel szemben és méltóztassék elhinni, hogy nem helyes az az út, amikor mindenkit, aki bajba jut, a kormánysegítés Ígérgetésével igyekszünk támogatni, (Peyer Károly: Nem mindenkit; akit a kormány tönkretett!) nem pedig ennek a társadalomnak a segítségével. (Malasits Géza: önök tönkretették a nemzetet, főkép a dolgozó magyar népet!) A dolgozó magyar nép dolgozni akar. (Malasits Géza: Azt tették tönkre! — Zaj.) A dolgozásban nem mi szoktuk megakadá­lyozni a dolgozni akarókat. (Malasits Géza: Ha­nem ki! — Peyer Károly: Aratás idején járnak koldulni az emberek! Mi lesz aratás után? — Malasits Géza: Még gerstlit sem tudnak nekik adni. — Szeder Ferenc: Olyan nyomorultak, hogy nincs betevő falatjuk! — Zaj.) T. Ház! Állítom, — és az a hitem — hogy a magyar nemzetet nem kormányintézkedések fogják magukban nagy célok felé vezetni. Anglia világhatalmát nem az angol kormány teremtette meg, hanem a Hastingsok, a Sir Walter Ealeigh-k, a Cecil Khodesek voltak azok, akik megteremtették a hatalmas angol világbirodalom alapját. A magyar fiatalságnak egy igen kiváló nagy része küzd ma künn a magyar nemzet és a magyar zászló becsületéért. (Éljenzés ) Ezeket a fiatalembereket a magyar társadalom küldte ki, — nemcsak az ország határain belül, de az ország határain kívül élő magyar társadalom is — amely azt akarja, hogy a nemzeti erők ott künn is érvényesüljenek. (Elénk éljenzés*.) Minden szeretetünk, minden üdvözletünk azok felé száll, akik Los Angelesben becsületet sze­reztek a magyar névnek. {Elénk éljenzés. — Kabók Lajos: Ma nincs kenyere ezreknek és ezreknek; erről beszéljen! — Malasits Géza: A magyar éhség-olympiászról beszéljen.) Eckhardt Tibor igen t. barátomtól nagyon sok komoly beszédet hallottam már eddig; mai beszédében azonban — bocsássa meg nekem, hogy ezt kell mondanom — hallottam annak a megindokolását, hogy miért vállalkozik ő a mezőcsáti mandátumért való küzdelemre, (Rassay Károly: Joga van mindenkinek fel­lépni! Nem tartozik ide!) de nem hallottam

Next

/
Thumbnails
Contents