Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

216 Az országgyűlés képviselőházának Károly, Propper Sándor és Györki Imre országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 13.437/1931. sz. megkeresése szerint a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi szeptember hó 23-iki számában «A szociáldemokrata parlamenti frakció nem vesz részt a bukaresti konferencián» felírásalatt megjelent cikk közli ,a szociáldemokrata pártvezetőségnek a szocialista munkásinternacionálé titkárságához Zürichbe intézett levelét, amelynek tartalma az 1921:111. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző vétség jelenségéit tünteti fel és ezt a levelet a pártvezetőség nevében Farkas István, Buchinger Manó, Peyer Károly, Propper Sándor és Györki Imre országgyűlési képviselők írták alá, amiből nyilvánvaló, hogy a levélnek ők a szerzői. A cikk tartalma általános kijelentésekkel és valótlan beállításokkal indokolja ugyan, hogy a magyarországi szociáldemokrata képviselők miért nem vesznek részt a bukaresti interparlamentáris konferencián, a használt kifejezések azonban büntetendő cselekmény tényálladékának megállapítására nem alkalmasak. Megállapította azonfelül a bizottság, hogy a kir. büntetőtörvényszék megkeresése nem- szabatos, mert csak általánosságban utal a cikk tartalmára, anélkül, hogy tartalmazná és idézné azokat a kifejezéseket is, melyekből a bűneselekménv tényálladéka megállapítható volna. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselők személye között nem kétséges, minthogy azonban büntetendő cselekmény tényálladéki elemei nem állapíthatók meg: zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István, Buchinger Manó, Peyer Károly, Prooper Sándor és Györki Imre ' ^-'ás'Écyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel.» Elnök: Miután szólni senki nem kíván, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, hogy a mentelmi bizottság jelentésének elfogadásával Farkas István, Buchinger Manó, Peyer Károly, Propper Sándor és Gvörki Imre képviselő urak mentelmi jogát felfüggeszti-e, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nevezett képviselő urak mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a 276. számú jelentés. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1957/1932. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 1482/1932. sz. megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen, eljárás indult azon a címen, hogy a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi december hó 8-iki számában «A szociáldemokrata párt XXVIII. pártgyűlése» felirat alatt közzétett cikk tartalma az osztály elleni izgatás bűntettének, valamint a Btk. 174. §-ába ütköző vétségnek a jelenségeit tünteti fel. A cikkben ugyanis a következő kifejezések is foglaltatnak: «Éhezni hagyják az embereket csak azért, hogy a kapitalizmus legféltettebb célja, a profit ne kerüljön veszedelembe.» «Az egyik oldalon nyomor és kétségbeesés, minden képzeletet felülmúló szenvedés és e milliónyi éhezők és nyomorgók vámszedői 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. ugyanakkor ott ülnek a dúsan terített asztaloknál. Ha valamikor szükséges volt, hogy a kufárokat és a pénzváltókat kiverjék, úgy ma kétszeresen szükség van arra, hogy ezeket a modern kufárokat és pénzváltókat, minden ország népe kiverje a maga köréből és ezzel megszabadítsa az emberiséget a fosztogatók hadától.» «Üdvözletünket küldjük innen azoknak, akik most kénytelenek tőlünk távol lenni, akiket a politikai üldözés tart távol innen. Üdvözletünket küldjük azon elvtársainknak, akik el vei kért ma börtönben ülnek.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. mindezeknél fogva a vád tárgvává tett hírlapi közleményért az 1914. évi XIV. te. 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. E cikk egész szövege, de különösen a fent idézett részekben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag", mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak. A bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy a kir. büntető törvényszék megkeresése csak általánosságban utal a cikk tartalmára, anélkül, hogy tartalmazná és idézné azokat a kifejezéseket is. melyekből a büntetendő cselekmény tényálladéka megállapítható yolna. Bár a megkeresés így is érdemben elbírálható volt, a bizottság hangsúlyozni kívánna^ hogy szabatos megkeresésnek a vád tárgyává tett kifejezéseket is tartalmaznia kell. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az^ összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, za,klatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.» Elnök; Szólásra következik? Esztergályos János: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Azok a kevesek, akik ennek a 276-os számú iratnak szövegét végigolvasták, az utolsóelőtti bekezdésből megállapíthatták, hogy a mentelmi bizottságban is mintha a kételynek némi árnyéka merült volna fel, hogy lehet-e és szabad-e egy ilyen abszolút pongyola és felületes megkeresés alapján egy komoly fórumnak foglalkoznia valamilyen üggyel. Legyen szabad felhívnom a figyelmet arra, hogy a mentelmi bizottság maga is megállapítja, hogy a büntetőtörvényszék megkeresése általánosságban utal csak a cikk tartalmára, nem idézi azokat a kifejezéseket, amelyekből a bűncselekmény tényálladékát megállapítani kívánja. Ha itt megállunk, s ha ebből le akarjuk vonni azt a konzekvenciát, amelyet egy elfogulatlan mentelmi bizottságnak le kellett volna vonnia, nem lehetett volna ez a konzekvencia más, minthogy egy ilyen felületes és egy ilyen pongyola megkeresésre, amely még azt sem tartja szükségesnek, hogy megjelölje, mit kifogásol és milyen alapon kíván vádat emelni, a mentelmi bizottság nem tesz eleget a megkeresésnek és nem javasolja az illető kiadását. Ennek a megállapításnak ez lett volna a logikus konzekvenciája, azonban előállott a nemfüggetlen, az elfogult és hiperlojalitásba esett mentelmi bizottság és azt mondja, hogy