Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

212 Az országgyűlés képviselőházának jól akarnak élni, ez az oka annak, hogy az adók olyan szörnyen magasak. 3. Olcsó a búza és drága az iparcikk. Lég­ióként a kartellek okozzák ugyan az iparcik­kek drágaságát, de a kartellek kellenek a kor­mánynak, mert a kartellek a kormány adó­politikájának a köpülyözö szerszámai. A kor­mánynak kell a pénz a sok tisztviselő eltartá­sára, ezért hagyja, hogy a kartellekbe egyesült gyárak jó drágán adják el a népnek portéká­jukat; hadd szívják magukat tele haszonnal, az állam úgyis beleszorítja őket a adóprésbe s a haszon befolyik az állampénztárba, onnét pedig a tömérdek sok tisztviselő, nyugdíjas és egyéb, az államtól, a megyéktől és a városok­tól hasznot húzó urak zsebébe. Amikor tehát a kisgazda vagy a földmunkás drágán vesz ru­hát, vagy akár csak néhány vasszöget is, nem annyira a gyárost vagy a kereskedőt gazda­gítja, mint inkább segíti fizetni azoknak az adóját. 4. Ilyen körülmények között természetes, hogy a földművelés nemhogy fejlődnék, hanem mindinkább romlik és egyre kevesebb embert tud eltartani.» A mentelmi bizottság ugyan nem emeli ki a cikknek azokat a részleteit, amelyek az ügyészség idevonatkozó felfogása szerint izga­tást képeznek, mégis én akkor, amikor elolvas­tam a cikket, arra gondoltam, vájjon nem azok a részletek-e, amelyeket én itt most fel­olvastam, azok, amelyek miatt az ügyészség Weltner Jakabot a mentelmi bizottság útján kiadni kéri a Képviselőháztól. T. Képviselőház! Amikor elolvasom ezt a cikket, arra gondolok: ha még ilyenért is sajtópört indítanak és eljárást folytatnak le képviselők ellen, akkor itt a legjobb lesz min­denkinek összetörni a pennáját, befogni a szá­ját és hagyni mindent a maga útján. (Br. Vay Miklós közbeszól.) Igen, igen, t. képviselő úr, úgy van! Miért? Ez a cikk azon a füzeten ke­resztül egy rendszert állít pellengére, amely rendszernek létezését még a báró úr sem tudja megtagadni, amely rendszer kétségtelenül itt van; hiszen az önök oldaláról is beszélnek róla, az állami bürokrácia mérhetetlen voltá­ról, fenntartásának súlyosságáról és nehézsé­géről. A költségvetés számadatai rámutatnak arra, milyen hatalmas összeget, költségvetésünknek több mint felét kell erre az állami bürokráciára költeni még ma is, amikor a közigazgatás ra­cionalizálásáról beszélnek, amikor terveket dol­goznak ki és hivatalos helyen is keresik az útat-módot^ arra, hogy másképpen történjék a közigazgatás és a termelt javaknak kevesebb százalékát eméssze fel az a bürokrácia, amely­ről ez a cikkecske is szól. A tisztviselő-osztályt, mint osztályt, senki sem sértegeti. Ezen az oldalon tilakoznánk an­nak még a feltevése ellen is, mintha a tiszt­viselő-osztályt támadnék. De az a rendszer, amelyet minduntalan kipellengérezünk itt, ame­lyet szóvátettek a túlsó oldalról is és amelynek szóvátétele alkalmával sokszor tapsoltak — hogy t. i. két-háromszoros, sőt többszörös fize­téseket élveznek egyesek, még pedig a maga­sabb ^ kategóriákba tartozók, az alacsonyabb fizetésűek rovására — tovább a az a hatalmas bürokrácia, amely ráfekszik ennek az ország­nak életére, olyan dolgok, hogyha ezek ellen ezeket a kifogásokat emelik, ez még nem je­lenti a tisztviselői kar támadását, Mi is azt az 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. álláspontot képviseljük, hogy tisztviselőkre szükség van; hiszen ostobaság volna annak a feltételezése is, mintha a tisztviselői karra nem volna szükség. Legyen az a tisztviselői kar jó, legyen rendesen fizetett, de szűnjék meg az állami igazgatás életében is az az állapot, hogy az állami bevételeknek és jövedelmeknek olyan tekintélyes hányadát kelljen a bürokrácia, az állami adminisztráció fenntartására költeni, mint most, amely összegeknek erre a célra való elköltése más, hasznosabb befektetéseket lehe­tetlenné tesz az állami élet számára. A Népszava semmi egyebet nem csinált, mint azt a füzetet, amely ismétlem, közkézen forog s amelyben ezek a tények számszerű adatok kíséretében foglaltatnak, regisztrálta, [ ismertetés közben. Ezek a tények tették indo­kolttá az én felszólalásomat s arra kérem a t. Képviselőházat, hogy ebben az ügyben Welt­Tier Jakab képviselőtársunk .mentelmi jogát no függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Rubinek István! Rubinek István: T. Ház! Előttem szólott t­képviselőtársammal szemben indítványozom. méltóztassék az előadói javaslatot elfogadni. Ha valaki tárgyilagos szemmel olvassa el azt a cikket, amely a megkeresés alapjául szolgál, meg kell állapítania azt, hogy abban a cikkben az izgatás ismérvei kétségtelenül fennforognak. Előttem szólott t. képviselőtársam azt mon­dotta, hogy ő elolvasta a cikket és nem találja azt, hogy abban az izgatás tényálladéki elemei tényleg fennforognának. A helyzet azonban egészen más, ha azon a szemüvegen keresztül nézzük a cikket, vájjon alkalmas-e arra, hogy azok a tömegek, amely tömegeknek a cikk szánva van, — a cikk szerint egy nyomorult néposztály, a földművesosztály — milyen szemmel olvassák, hogyan értelmezik azt a cik­ket és hogy arra a földművesosztályra, amely­ről ebben a cikkben szó van, milyen hatást tesz ez a cikk. A cikk leírja azt a nyomorúságot, amely­ben a földművesosztály van. Ezzel azután szembeállítja a tisztviselőosztályt, a tisztviselő­osztály jövedelmeit, a tisztviselői osztálynak szerinte magas nyugdíját és folytatja azzal, hogy ez az oka annak a nyomorúságnak, amelyben a földmívesosztály van. Ez a kap­csolat a cikkben szemmellátható és természe­tes, hogy az a néposztály, amelyről szó van és amely intelligenciájában természetesen sokkal alacsonyabb nívón van, mint igen t. képviselő­társam, egészen más szemmel nézi és egészen másképpen értelmezi ezt a cikket és azt a kap­csolatot, amely kapcsolatot ez a cikk a két tár­sadalmi osztály között megteremt. Itt azonban nemcsak erről a kérdésről van szó, hanem arról is, hogy mihelyt egy-egy bűncselekménynek ismérvei megállapíthatók. abban az esetben a Képviselőházra már csak az a feladat vár, hogy megállapítsa, vájjon a cikk és szerzője között, akinek mentelmi jogát felfüggeszteni kéri az arra hivatott hatóság, az okozati összefüggés megvan-e és hogy poli­tikai zaklatás esete nem forog-e fenn. (Kabók Lajos: Képviselő úr, ez nem osztálysorsjáték! - Zaj.) Elnök: Kabók Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rubinek István: Politikai zaklatás esetét fennforogni a jelen esetben egyáltalában nem látom, miért is tisztelettel kérem újból, mél­tóztassanak az előadói indítványt elfogadni.

Next

/
Thumbnails
Contents