Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 1 gyár nemzet megbecsülése ellen irányuló vét­ség jelenségeit tünteti fel az ügyészség szerint. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tár­gyává tett hírlapi közleményért a sajtótör­vény 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét tenheli a sajtó­jogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az, össze­függés a vélelmezett bűncsel ekniény és neve­zett képviselő személye között nem kétséges, a cikk tartalma azonban a tárgyilagos bírálat kereteit nem haladja meg, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő men­telmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Van valaki szólásra felírva? Brandt Vilmos jegyző: Felírva nincs senki! Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem?' (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja, ennélfogva Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 273. számú jelentése. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető törvényszék megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen, eljárás indult azon a címen, hogy a «Népszava» című poli­tikai napilap 1931. évi szeptember hó 27-én megjelent számában «A mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa» felírás alatt megjelent cikk a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő izga­tás bűntettének jelenségeit tünteti fel, midőn azt fejtegeti, hogy a mezőgazdasági termelésből sok jut a tisztviselőknek, a köztisztviselők a mezőgazdasági termelők hátrányára jól akar­nak élni s a kartelleket is azért engedi a kor­mány drágítani, hogy a tisztviselőknek jusson több pénz. A magyar köztisztviselőket tehát úgy állítja olvasói elé, mint akik okai a nyo­morúságnak, ez a beállítás pedig alkalmas arra, hogy a földműves osztályt a tisztviselő osztály ellen gyűlöletre izgassa. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét nem nevezte meg és a^ cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tár­gyává tett hírlapi közleményért a sajtótörvény 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.» Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! A mentelmi bizott­ság jelentésének előadójával szemben indítvá­nyozom, hogy Weltner Jakab képviselőtársunk '. ülése 1932 november 8~án, kedden. 211 mentelmi jogát ebben az ügyben ne méltóztas­sék felfüggeszteni, mert az ügyészségnek ez az eljárása valóban a legtipikusabb politikai zak­latás jellegét viseli magán. Miről van szó ebben az egyszerű kis cik­kecskében? Semmi egyébről, mint egy füzet­ről, amely megjelent a Föld és Szabadság Könyvtár második számaként, amely füzet közkézen forog, mindenki vásárolhatja és ol­vashatja. Ez a cikkecske ennek a füzetnek rö­vid tartalmát ismerteti. Az ismertetést néhány pontban vonja össze és tényleg olyan megálla­pításokat is tartalmaz, hogy az állami büro­krácia eltartására rendkívül súlyos összegeket kell kiizzadniuk az adózó polgároknak. Ez valóban olyan elemi igazság, amely elől most már nem tud elzárkózni senki, még a túloldal sem. Ilyen megmásíthatatlan igazságot állapít meg tehát a füzet is, és az ezt a füzetet ismer­tető kis cikkecske is, amely a Népszavában megjelent és amelyet az ügyészség izgatásnak akar minősíteni. A füzet maga a mezőgazdasági válsággal és a magyar nép sorsával foglalkozik. Ponto­zatokba szedi — ismétlem — egyrészt azokat a megállapításokat, amelyek a mezőgazdasági válságot okozzák, másrészt pedig a magyar dolgozó népnek, a magyar népességnek azt a sorsát, amelyben ezidőszerint kínlódni és ver-' gődni kénytelen. De hogy ne legyen kétség afelől, hogy eb­ben a cikkben tényleg nincs még a szándéka sem annak, amit az ügyészség t megkeresése után a mentelmi bizottság jelentése is feltéte­lez, bátor leszek ezeket a pontozatokat úgy, amint a lapban megjelentek, felolvasni és a Képviselőház tagjainak ítéletére bízni azt, váj­jon helytálló-e az ügyészség megállapítása. (Olvassa): «A válságos helyzet okait az író» — mert hiszen csak füzet ismertetéséről van szó, amely, ismétlem, mindenütt megkapható, köz­kézen forog ezidőszerint is, — «a következőkben csoportosítja: 1. Csonka-Magyarország túl van népesedve. De nem azért, mintha sok volna az ember, ha­nem mert a lakosság számarányához képest kevés a termelés. Amekkora föld minálunk egy ember élelmét termi meg, Angliában, Belgium­ban, Dániában, Hollandiában és a hozzájuk ha­sonló nyugateurópai országokban megtermi kettőét, háromét. 2. De a kevés termelésből is túlsók jut az államnak és a régi nemes urak utódainak, a hatalom jelenlegi adminisztrációjának. Már a háború előtt is erősen megadóztatta az állam a népet. De akkor még az összes nemzeti jöve­delemből «csak» minden ötödik fillér ment a közterhekre. 1927 óta azonban az ország lako­sainak jövedelméből minden harmadik fillért a közterhek húznak el. Az 1927. év körül, ami­kor a búza ára még 30 pengő volt,, a mezőgaz­dasági népesség évi jövedelme a kamattartozá­sok és közterhek levonása után 680 millió pengő volt. Ha ezt egyenlően lehetne elosztani 5 mil­lió ember vagy 1 millió család között, akkor is egy családra 680 pengő jutna. Ámde hány föld­művescsaládnak van évi 680 pengő jövedelme? Bizony, néhol még a fele is jó lenne. A jöve­delem nagyon egyenlőtlen a mezőgazdaságból élő 5 millió lélek között. Ezzel szemben ^ a 235.000 köztisztviselőnek és nyugdíjasnak majd­nem 700 millió pengő az évi jövedelme. Igaz, hogy itt is a magasrangú tisztviselők és nyug­díjasok viszik el a 700 millió nagyrészét. A régi nemesek ivadékai a csonka országban is

Next

/
Thumbnails
Contents