Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 1 gyár nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség jelenségeit tünteti fel az ügyészség szerint. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért a sajtótörvény 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét tenheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az, összefüggés a vélelmezett bűncsel ekniény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, a cikk tartalma azonban a tárgyilagos bírálat kereteit nem haladja meg, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Van valaki szólásra felírva? Brandt Vilmos jegyző: Felírva nincs senki! Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem?' (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 273. számú jelentése. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen, eljárás indult azon a címen, hogy a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi szeptember hó 27-én megjelent számában «A mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa» felírás alatt megjelent cikk a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének jelenségeit tünteti fel, midőn azt fejtegeti, hogy a mezőgazdasági termelésből sok jut a tisztviselőknek, a köztisztviselők a mezőgazdasági termelők hátrányára jól akarnak élni s a kartelleket is azért engedi a kormány drágítani, hogy a tisztviselőknek jusson több pénz. A magyar köztisztviselőket tehát úgy állítja olvasói elé, mint akik okai a nyomorúságnak, ez a beállítás pedig alkalmas arra, hogy a földműves osztályt a tisztviselő osztály ellen gyűlöletre izgassa. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a^ cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért a sajtótörvény 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.» Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! A mentelmi bizottság jelentésének előadójával szemben indítványozom, hogy Weltner Jakab képviselőtársunk '. ülése 1932 november 8~án, kedden. 211 mentelmi jogát ebben az ügyben ne méltóztassék felfüggeszteni, mert az ügyészségnek ez az eljárása valóban a legtipikusabb politikai zaklatás jellegét viseli magán. Miről van szó ebben az egyszerű kis cikkecskében? Semmi egyébről, mint egy füzetről, amely megjelent a Föld és Szabadság Könyvtár második számaként, amely füzet közkézen forog, mindenki vásárolhatja és olvashatja. Ez a cikkecske ennek a füzetnek rövid tartalmát ismerteti. Az ismertetést néhány pontban vonja össze és tényleg olyan megállapításokat is tartalmaz, hogy az állami bürokrácia eltartására rendkívül súlyos összegeket kell kiizzadniuk az adózó polgároknak. Ez valóban olyan elemi igazság, amely elől most már nem tud elzárkózni senki, még a túloldal sem. Ilyen megmásíthatatlan igazságot állapít meg tehát a füzet is, és az ezt a füzetet ismertető kis cikkecske is, amely a Népszavában megjelent és amelyet az ügyészség izgatásnak akar minősíteni. A füzet maga a mezőgazdasági válsággal és a magyar nép sorsával foglalkozik. Pontozatokba szedi — ismétlem — egyrészt azokat a megállapításokat, amelyek a mezőgazdasági válságot okozzák, másrészt pedig a magyar dolgozó népnek, a magyar népességnek azt a sorsát, amelyben ezidőszerint kínlódni és ver-' gődni kénytelen. De hogy ne legyen kétség afelől, hogy ebben a cikkben tényleg nincs még a szándéka sem annak, amit az ügyészség t megkeresése után a mentelmi bizottság jelentése is feltételez, bátor leszek ezeket a pontozatokat úgy, amint a lapban megjelentek, felolvasni és a Képviselőház tagjainak ítéletére bízni azt, vájjon helytálló-e az ügyészség megállapítása. (Olvassa): «A válságos helyzet okait az író» — mert hiszen csak füzet ismertetéséről van szó, amely, ismétlem, mindenütt megkapható, közkézen forog ezidőszerint is, — «a következőkben csoportosítja: 1. Csonka-Magyarország túl van népesedve. De nem azért, mintha sok volna az ember, hanem mert a lakosság számarányához képest kevés a termelés. Amekkora föld minálunk egy ember élelmét termi meg, Angliában, Belgiumban, Dániában, Hollandiában és a hozzájuk hasonló nyugateurópai országokban megtermi kettőét, háromét. 2. De a kevés termelésből is túlsók jut az államnak és a régi nemes urak utódainak, a hatalom jelenlegi adminisztrációjának. Már a háború előtt is erősen megadóztatta az állam a népet. De akkor még az összes nemzeti jövedelemből «csak» minden ötödik fillér ment a közterhekre. 1927 óta azonban az ország lakosainak jövedelméből minden harmadik fillért a közterhek húznak el. Az 1927. év körül, amikor a búza ára még 30 pengő volt,, a mezőgazdasági népesség évi jövedelme a kamattartozások és közterhek levonása után 680 millió pengő volt. Ha ezt egyenlően lehetne elosztani 5 millió ember vagy 1 millió család között, akkor is egy családra 680 pengő jutna. Ámde hány földművescsaládnak van évi 680 pengő jövedelme? Bizony, néhol még a fele is jó lenne. A jövedelem nagyon egyenlőtlen a mezőgazdaságból élő 5 millió lélek között. Ezzel szemben ^ a 235.000 köztisztviselőnek és nyugdíjasnak majdnem 700 millió pengő az évi jövedelme. Igaz, hogy itt is a magasrangú tisztviselők és nyugdíjasok viszik el a 700 millió nagyrészét. A régi nemesek ivadékai a csonka országban is