Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviseiÖhdzának 1 inelők értékesíteni tudják termeivényeiket. Mi főképpen azt kifogásoljuk, hogy amikor a társadalom egyes rétegeivel szemben megfelelő gondoskodással tudnak lenni, akkor a társadalom más rétegeivel szemben, a sokkal rosszabb helyzetben levőkkel szemben semmiféle gondoskodás nincs, mert amikor Bacher bajba jutott, akkor a volt miniszterelnök, gróf Bethlen István állt elő és védte meg azt az intézkedést, amelyet B'aeherékkel szemben tettek, nevezetesen, hogy az állam pénzéből igen tekintélyes összeget bocsátottak rendelkezésre ennek a bajbajutott úrnak a megsegítésére. Nem egy esetben tudunk arról, hogy igenis, •— mint ahogy a cikk további részében olvashatjuk •-— jön az adóelengedés, s tényleg adóelengedések is következnek be. Hiszen a most kifogásolt gazdarendeletben is ilyen intézkedésekre lehet találni (Zaj. — Elnök csenget.) Amidőn azt lehet tapasztalni, hogy a társadalom ti egyes rétegeivel szemben ilyen messzemenő a gondoskodás, a másik rétegével, az elnyomottakkal, a kizsákmányoltakkad szemben pedig nincs gondoskodás, akkor teljesen jogos és helyes s az igazságnak megfelelő az ilyen tények nyilvánosságrai hozatala, a bányamunkások elé tárása saját szaklapjukban, hogy ismerjenek saját elnyomott sorsukra, ismerjenek arra az osztály elnyomatásra, amelybe őket a bányakapitalisták rideg magatartása jutLei Xi Lel* Tovább is vizsgálódhatunk a cikkben. Mit lehet még abból olvasni? (Olvassa): «Miért nem jutott eszébe a kormánynak, hogy intézetet állítson fel, amely megállapítja, hogy hogyan tudnak Magyarország dolgozó bányaimunkásai most már évek óta ebből a koldusbérből megélni?» Hát ez izgatás? Hiszen ebben a legridegebb való tényállás foglaltatik! A bányamunkások tényleg olyan nyomorúságos helyzetben vannak, olyan alacsony bérek vannak részükre megállapítva, hogy szinte a csodával határos az, hogy mégis tudnak termelni, tudnák a föl cl mélységébe leszállni és onnan a fekete gyémántot előteremteni, mert az »at fizetés, amely nekik jut, különösen mostanában, de máskor is osztályrészül, csak a legnagyobb nyomorúságot biztosíthatja a bányamunkások számára. Miért kell tehát azt állítani, hogy a cikknek ez a része izgatást tartalmaz? Miért kell akkor a cikk szerzőjének mentelmi jogát felfüggeszteni? Én ebből nem tudok egyebet megállapítani, mint azt, hogy itt Magyarországon nem szabad az igazságot sem szóval, sem írásban megnyilvánítani, mert ha ez megtörténik, akkor ennek következménye — mint látjuk — a mentelmi jog felfüggesztése. T. Képviselőház! Különösen az a része a cikknek, amely éppen arról szól, hogy ne szüntessék be szeptember elsejére a munkát, (Propper Sándor: Azért íródott az. egész!) a legkevésbbé foglal magában izgató kijelentéseket, hiszen a bányászokat bent tartja a bányában a munka mellett. Itt én a leghatározottabban azt látom, hogy a zaklatás jellege fennforog, éppen ezért tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elvetni és ebben az esetben elállni attól, hogy Esztergályos képviselőtársam mentelmi joga felfüggesztessék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Östör József! Östör József: T. Képviselőház! Hallottuk az előadó úr felolvasásában ezt a hosszú jelentést és azt, hogy az ügyészség tulajdonképpeu mi miatt kéri a illető képviselő úr mentelmi 23. ülése 1932 november 8-án, kedden, 205 jogának felfüggesztését. Figyelmesen elolvas tam a jelentést és arról győződtem meg, hogy ennek a jelentésnek túlnyomó része, talán — mondhatnám — kilenctized része egyáltalán nem olyan természetű, hogy amiatt az én felfogásom^ szerint a kiadásnak helye lehetne. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Van ugyan benne egy-két rész, amely a Szent István-napi körme netre, a bányavállalatokra és ezzel kapcsolatban a tulajdonra vonatkozik, azonban ezek ia olyanok, hogy tulajdonképpen csak a határán állanak annak, hogy vájjon csakugyan izgatást, az egyik osztálynak a másik ellen való gyűlöletre való felhívást jelent-e ez, vagy sem és így tovább. Egészen tárgyilagosan bírálunk és ezt a t. ellenzéknek is be kell látnia, mert méltóztatnak látni, hogy nem követjük vakon az összes jelentéseket, (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Úgy is kellene!) hanem magunk győződünk meg arról, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy ez az előadás megfelel-e a mi felfogásunknak és ha nem, akkor ennek bátran és tárgyilagosan kifejezést adunk. A mentelmi jog nem egy párt mentelmi joga, hanem <a Képviselőházé teljesen. (Úgy van! Ügy van! — Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mentelmi jo got, a mi mentelmi jogunkat, a jobboldalon ülőkét védjük akkor is, amikor az önökét vértjük. (Kabók Lajos: Gyakrabban kellene így nyilatkozni !) Méltóztassanak tehát ennekf olytán meggyőződve lenni arról, hogy ebben tulajdonképpen közös házjog az, amelyet mindig védünk. Ilyen körülmények között részemről hozzájárulok a kisebbségi véleményéhez, (Helyeslés jobbfelől.) t nevezetesen ahhoz, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben a Ház ebben az ügyben a mentelmi jogot ne függessze fel. Kérem a kisebbségi javaslat elfogadását. (Kallók Lajos: Ez bölcs állásfoglalás! — Helyeslés a •jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Kérdem at. Házat, méltóztatnaik-e a mentelmi bizottság javaslatát, szemben a kisebbségi javaslattal elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el és ez ügyben Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát neim függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 215. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt felolvasni. Lányi Márton előadó (olvassa): «T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint Tobler János a dr. Herczegh J. Ivánné által rágalmazás vétsége miatt feljelentett Néimethy Jenő elleni bűnügyben ötízben történt szabályszerű idézés dacára a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg, sem elmaradását ki nem mentette, holott a vád bizonyítékul egyedül Tobler János országgyűlési képviselőt nevezte meg és így nevezettnek tanúként való kihallgatása nem mellőzhető. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a kérdéses ügy elintézése Tobler János tanúkihallgatása nélkül nem lehetséges, zaklatás esete nem forog fenn, iavasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.» Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván valaki szólani? (Nem!) Szólni senki nem kíván. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem?.