Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-123
Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. 201 Második tévedése pedig ott van a képviselő urnák, -hogy azt hiszi, hogy akkor, amikor az a cikk megjelenik, annak a vétségnek már jogerős bírói ítélettel 1 is meig kell állapítva lennie. Ez a képviselő úr második itlévedese, mert ez sem szükséges, mert ebben az esetben, ha valakit meggyilkolnak, egészen addig, amíg kéthárom ^ esztendő múlva a büntetőbíróság jogerői» ítéletet nem hoz, és meg nem állapítja az emJberölés bűntettét, az illetőit szabadon lehetne dicsérni és magasztalni, nyilvánosam a sajtóban, vagy akárhogyan. (Propper Sándor: Legalább is eljárásnak kell lennie!) Ez már önmagában véve észszerűtlen és lehetetlen dologinak tűnik fel, úgyhogy valóban csodálkozni kell azon, hogyan lehet ilyen merev és egyoldalú álláspontot a képviselő lírnak elfo'glalnia. De ez sincs benne abban a 174. §-ban, hogy olyan büntettet vagy vétséget kell feldicsérni, amely bíróilag meg van) állapítva. Szó sincs róla. Általában csak %ilvan bűncselekményről van szó, amely elkövettetett. Itt a jelen esetben csakugyan ilyen vétségek követtettek el, amelyeket később a bíróság (megállapított, és ez kétségtelen, ezt a képviselő úr maga is elismerte, amikor azt mondotta, hogy igenis, követhettek el vétségek, amelyeket később, szeptember íHka után a bíróság is megállapított. Méltóztassék figyel emimel lenini arra, hogy tulajdonképpen miről van szó? Itt az 1930 szeptember elsejei tüntetésről van szó. Méltóztatnak isimierni ennek a tüntetésnek történetét, amelynek milyen következményei voltak. Felesleges, hogy a szomorú szeptember elsejei napot a Képviselőház emlékezetébe visszaidézzem. (Esztergályos János: Agyonlőttek néhány embert!) A Népszava cikke az események feldicsérésére vonatkozik, éppen az akkor elkövetett atrocitások, erőszakoskodások éte egyebek feldícséréséről van szó. (Propper Sándor: Rendőrök lőtték agyon az embereket!) Ha a szeptember 1-én elkövetett bűncselekményeknek a sajtóban való feldicsérését nem büntetjük, akkor azt kérdezem, hogy egyáltalában mit büntethetünk ebben az országban? (Úgy van! Ügy van! jobb felől.) Nem az a baj, t. képviselő úr, — amint ön szeretné kihasználni a mentelmi ügyeknek ezt a hosszú elvonását. — hogy klet évig elhúznak ilyen menitelmi ügyeket és nem kerülnek azok ide az illető képviselő kiadatása céljából. Ez mindenesetre Önmagában már hiba, ennek azonban nem egyedül a mentelmi bizottság az oka. (»nnek az az oka, t. képviselő úr, hogy a megkeresések is nagyon soká érkeznek' ide. Ellenben ebből mi következik 1 ? (Propper Sándor: Statárium?) Nem az következik, t. képviselő úr, (Propper Sándor: Sajtó-statá rium? Nem?) hogy ezeket a mentelmi ügyeket r.nég tovább is húzzuk, hanem ellenkezőleg: az következik, hogy ezeket a mentelmi r ügyeket egyszer már véglegesen intézzük el (Ügy van! Úgy van! jobb felől. — FelkiőMások a jobboldalon: Minél előbb!) s ezért én hozzájárulok a mentelmi bizottságnak ahhoz a javaslatához, hogy méltóztassék Farkas István képviselő iír mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni. (Helyeslés a jobbodaon.) Elnök: Szólásra többé joga senkinek sincs, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ez ügyből folyólag Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát úgy, amint a mentelmi bizottság és az előadó úr javasolta, felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják az előadói javaslatot, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. T. Képviselőház! Következik a mentelmi bizottság 183. számú jelentése. Az előadó itt is Kelemen Kornél képviselő úr lenne, a képviselő úr azonban nincs jelem helyettesítem^ tehát az előadó urat Lányi Márton képviselő úrral. Az előadó úr a házszabályok vonatkozó szakaszai értelmében köteles elmaradását igazolni. Lányi Márton előadó: T, Képviselőház! Bátor vagyok a Képviselőiház mentelmi bizottsa gának jelentését sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas ,István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében előterjeszteni. A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1930 október 3-i számában megjelent «Két csirke» feliratú cikk^ tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «A falu főutcáján két állig fölfegyverzett csendőr holmi rongyos népséget kísér.» «A kél csendőr melle dagad a büszkeségtől, arcukon fölényes diadal.» «A csendőrök időnként hátramordulnak», «... amikor a csendőrlaktanya ajtaja bezárul a menet mögött és nemsokára kétségbeesett hangok törekszenek kifelé a bezárt ajtó mögül. Ó, nem mérnők állítani, Jiogy vallatás kezdődött volna meg odabent.» «Az a szenvedélyük talán, hogy ha csendőrörsre kerülnek, nyomban ordítanak.» «Lehet, hogy a két csirke tolvaj éppen azért óbégat, mert még nem tud arról a fejlődésről, ami a magyar törvénykezésben és az igazságszolgáltatásban Szent László óta végbement...» «... ennek a nagy bűnesetnek van még egy bűnöse, akit a csendőr urak nem nyomoztak ki, nem fűztek rabszíjra és nem sétáltattak végig a falu aprajának nagyjának szemeláttára.» «Vájjon ő is óbégat-e majd, ha bezárul mögötte a csendőrörs ajtaja ...» A fenti közlemény a vádhatóság szerint az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 8. §. 3. pontja élteimében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a m. kir. csendőrség sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének a jelenségeit tünteti fel. A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1930. évi október hó 22-én megadta. Farkas István országgyűlési képviselő, a lap felelős szerkesztője, a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, ezért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. t.-c. 35. §-a értelmében őt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vád tárgyává tett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ez alapon javasolja a t. Képviselőháznak hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! Amióta a politikai életben megismerkedtünk a «sofort» és az «új 29*
