Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 1,23. ülése 1932 november 8-án, kedden. 195 sul venni? (Igen!) A Ház az elnöki bejelentést tudomásul veszi. (Zaj.) Kérem, képviselő urak, méltóztassanak csendben lenni, hogy rátérhessünk feladataink elvégzésére. Mielőtt azonban a napirendre áttérnénk, bejelentem, hogy Lang Lénárd képviselő xír mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Lang képviselő urat illeti a szó. Lang Lénárd: T. Ház! Örömmel fogadtuk mi is az új kormánynak a közszabadság'-gogoli kiterjesztésére vonatkozó' rendeletét, vagyis a gy ííléstilalom részbeni felfüggesztését. Ügylátszik azonban, hogy az alárendelt rendőrhatóságok erről a rendeletről eddig még nem szereztek tudomást, vagy nem akartak tudomást szerezni, mert különben nem fordulhatnának elő olyan események, mint amelyek kapósán az en mentelmi jogomat súlyosan megsértették, amit bejelenteni vagyok kénytelen. (Halljuk! balfelől.) Az elmúlt vasárnapon Sauerborn Károly t. képviselőtársam beszámolót tartott a kerületében, többek között Kunbaja községben is. A beszámolóra, mint ahogyan az mindenütt szokásos, elkísértük mi, képviselőtársai négyenöten. A beszámolót szabályszerűen bejelentették, a plakátokat az alispáni hivatal lepecsételte, ami annak a tanújele, hogy a beszámoló megtartását az alispán is tudomásul vette. A kunbajai gyűlésen először Sauerborn Károly szólalt fel, mint a kerület képviselője. Utána Neuberger Mihály képviselőtársam hazafias és vallásos szellemben tartott egészen rövid beszédet, ennek elmondását is megengedték. (Zaj és felkiáltások balfelől: Halljuk! Halljuk!) Egyáltalában semmiféle rendzavarás, semmiféle közbeszólás nem fordult elő. Ennek ellenére, amikor ott a független kisgazdapárt elnöke bejelentette, hogy én akarok szólani, a rendőrtisztviselő nyomban rámrontott azzal, hogy nekem nincs jogom beszélni és ha nem ülök le, rögtön kivezettet a teremből. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) En mégis fel akartam szólalni, ekkor bevezényelte a csendőrséget s a csendőrök tényleg hozzá akartak fogni az én kivezetésemhez. Természetesen ilyesmi mégsem megy olyan simán és miután ez ellen összes jelenlévő képviselőtársaim tiltakoztak, ők látták, hogy a helyzet veszélyes, {Zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelől.) tehát nem mertek hozzámnyulni, hanem megvárták Klein Antal képviselőtársam felszólalását, aki a rendeletet ismertetve, a hatóságot kérte, hogy engedje meg az én felszólalásomat. Öt engedték azután egy fél óráig németül és magyarul beszélni. Előre kívánom még bocsátani azt, hogy Kunbajának legnagyobbrészt németajkú lakossága van, amely megkívánta, hogy az Öt szónok közül egy németül is felszólaljon. (Rassay Károly: Fel kellett világosítani a népet!) Erre az ottani párt elnöke bejelentette, hogy én németül fogok felszólalni, (Zaj. — Elnök csenget.) de a rendőrtisztviselő azzal az indokolással vonta meg tőlem a szót, hogy ő nem ért németül, tehát ezen a címen nem engedheti meg az én felszólalásomat és ha nem ülök le, kivezettet. {Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Lang Lénárd: En ki akartam reparálni ezt a dolgot is. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza közbeszól.) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Propper Sándor: A művelt közigazgatás!) Csendet kérek! Lang Lénárd: Négyszáz kilométerről utaztam oda, tehát belenyugodtam abba is és kijelentettem, ihogy magyar nyelven fogom beszédemet elmondani, mert hála Istennek, azon is el tudom mondani mondanivalóimat. (Helyeslés balfelől.) Elkezdtem tehát magyar nyelven beszélni, de nem tudtam három-négy mondatnál többet mondani, mert odarohantaJk hozzám a csendőrök s azt mondották, hogy nem szabad beszélnem., mert különben kivezetnek. (Zaj. — Közbeszólások jobb felől. — Rassay Károly: Ezzel mégsem szabad viccelődni! Egyik képviselőtársáról van szó!) Ezután elkezdték kiüríteni a termet, amit a csendőrség a régi módszerek szerint el is intézett. Feltűzött szuronnyal, töltött fegyverekkel azonnal kiürítették a termet, kizavarták az Összes hallgatókat és csak az Ő hidegvérüknek és a mi kérésünknek volt köszönhető, hogy nagyobb baj és vérontás nem fordult elő. Ezért tisztelettel bejelentem mentelmi jogomnak a megsértését. (Rassay Károly: Általános derültség (között tudomásul vétetik!) Elnök: A képviselő úr által mentelmi jogának megsértéséről tett bejelentését a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz teszem át. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 178. sz. jelentésének tárgyalása, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1726/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2148/1931. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított a Népszava politikai napilap 1930. évi december hó 21-iki számában «Rettentő betegségek» felirat alatt közzétett cikk következő részei miatt: «... bajának nem «hűtlen», hanem «szabálytalan pénzkezelés» az oka!» «ÍEgig érő korrupció halmozódik föl ebben a minisztériumban» «. . . ez a minisztérium legtávolabbról sem felelt meg eddig hivatásának, de lett volna eddig is és volna hivatása ma is, sőt ma inkább, mint eddig bármikor De hát persze, mit tudjon ez a mai Rendszer elkezdeni egy olyan intézménynyel amelynek szociális kötelességei volnának a letiprottakkail az elnyomottakkal, a szegényekkel és a szegények legszegényebbjeivel szemben?» «. . . & kormány sajtóját az ország pénzén etetik.» «Csak a perverzitásig fokozott hatalmi mámornak a túlfűtöttsége engedheti meg magának azt a pökhendi túlzást, amely ebben a mozdulatban benne rejlik. És milyen szemérmetlen nyíltság, az exhibicionizmusnak milyen szemérem nélkül való fitogtatása nyilatkozik meg ebben! Nem is szégyenlik magukat. Kiállanaik a nyílt piacra s ott meztelenkednek.» «Beteg, halálosan beteg ez az ország s az marad, míg meg nem tud szabadulni ai halálos kórt okozó Rendszertől s annak minden élősdi bacillusától.» A vád tárgyává tett közleménv az 1921. évi III. tci 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magvar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség ismérveit látszik feltüntetni. Farkias István, a, lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte