Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

194 Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. a Ház elnökének minden egyes mandatuimmegüresedés esetén össze kellene hívnia a Hazat. A képviselő úr Ikoncedálja esetleg azt a kiegészítő intézkedést, hogy a Ház elnöke kérjen felhatalmazást. Erre vonatkozólag, igen t. képviselőház, sem a törvényekben, sem a házszabályokban nem találtam megfelelő intézkedést és éppen ezért azon az alapon, amit a házszabályok miO'Adanak, hogy tudniillik ai Haz elnöke intézkedjék, hogy a kerületek képviseletéről gondoskodás történjék... (Rassay Karoly: Azt neim mondjál*, a házszabályok!»} Hogy felügyeljen, ugyebár? Én a felügyeleti jog alatt azt értem, hogy tényleg intézkedés történjék abban az irányban, hogy egyes kerületek képviselet nélkül ne maradjanak. Ezen az alapon jártam el, az ilyen eseteket minden egyes alkalommal bejelentettem a Háznak s a Ház ezeket a bejelentéseket mindig tudomásul is vette. Ha csak egyetlenegy esetben is történt volna felszólalás, — mivel én természetesen mindig acrra törekszem, hogy az ellentétek kiegyenlítessenek, s nekem szolgál legnagyobb örömömre, ha általános megnyugvásra intézhetek el valamely kérdést — mondom, ha bármilyen irányban, bármikor valamely kétely merült volna fel e tekintetben, én nagyon szívesen, teljesen konciliáns módon kerestem volna a módot és az alkalmat a megegyezésre. Azt hiszem, lényegében az alkotmány és a törvény értelmében cselekedtem, hiszen minden egyes bejelentésemet a Ház tudomásul vette és szentesítette. Ezeket kívántam az igen t. képviselő úr teljesen tárgyilagos fejtegetéseire megjegyezni. (Helyeslés jobb felől. — Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Méltóztassék, képviselő úr. Rassay Károly: T. Képviselőház! Engedelmet kérek, hogy néhány megjegyzést tehessek az elnök úr előterjesztésére, de azt hiszem, hogy ez a kérdés olyan súlyos közjogi jelentőségű kérdés, hogy megérdemli, hogy néhány pillanatra még igénybe vegyem a t. Ház türelmét. Az igen t. elnök úr utalt arra, hogy a múltban sem történt meg az, hogy a Ház határozatát a Ház elküldette volnai a központi választmánynak. Ezt teljes mértékben koncedálom, mert a Ház sohasem a központi választmánnyal levelezett, hanem a Ház határozata — éppen úgy, mint ebben az esetben a lemondólevél — átküldetett a) belügyminiszterhez s a belügyminiszter adminisztrációs kötelességei közé tartozott, hogy azután a központi választmányt megfelelően értesítse. Ez az argumentum tehát nem gyengítheti le a törvénynek azt a világos rendelkezését, hogy időközi választásnál házhatározatra van szükség. Az igen t. elnök úr gyakorlati kérdésekkel és szempotokkal is igyekszik indokolni eljárását és hivatkozik ajrra, hogy (amennyiben a Ház például kormányzói kézirattal van elnapolva, akkor a Ház nincs is abban ai helyzetben, hogy akár az elnök

% akár a képviselők révén összehívattassék és így nem volna módjában a szükséges házihatározatot meghozni. Elsősorban is tisztában kell lennünk azzal, hogy a kormányzói jogkör szerint a Ház legfeljebb egy hónapra napolható el, ez tehát mint hosszabb idő nem állítható be ebbe a vitába. Ha viszont a Ház önmagát napolja el, akkor mind az elnök úrnak, mind a Háznak megvan az a joga, hogy a szükséges lépések megtétele végett a Házat összehívja. A jogi aggodalmak közt azonban mégis koncedáltam, hogy legalább a jog külső formája megtartatott azzal a gyakorlattal, hogy a Ház elnöke hosszabb szünet esetében felhatalmazást kért arra, hogy a törvény által a Házra ruházott jogkört, a házhatározatot pótolja e felhatalmazás alapján tett jogi lépésével. Ennek a rendszernek fenntartása semminemű technikai akadályba nem ütközik, ez szentesítve van hosszú gyakorlat által és a jogi kételyeket legalább is — mondjuk — nagyobb mértékben kizárja, mint olyan intézkedés, amikor a Ház elnöke önmaga abszorbeálja a Ház jogkörét. Azt mondja az igen t. elnök úr, hogy ilyen esetben, ha ő mindig kikérné a Ház határozatát, megtörténnék, hogy hosszabb ideig nem lehetne intézkedni az időközi választás megtartása iránt. Eltekintve a felhatalmazás kérdésétől, jogi meggyőződésem szerint ebből semminemű baj, semminemű közjogi sérelem nem származik. Mert emberileg megoldhatatlan, hogy a lemondó, vagy elhalálozott képviselő helyébe azonnal új képviselő lépjen be. Emberileg tehát olyan elgondolás, hogy a Képviselőház teljessége a maga folyamatosságában fenntartható legyen, nyilvánvalóan nem valósítható meg. Mi a fontos? A fontos az, hogy a Képviselőház éppen a maga működési körében teljességgel bírjon az emberi lehetőségek határai közt. Ha tehát a Képviselőház hosszabb időre van elnapolva és az egyik képviselő lemond, vagy elhalálozik, ebből a törvényhozás szempontjából még baj nem származik. En a képviselő jogkörét és feladatát nem a^-sürgető kérvények elintézésében, nem a népgyűléseken való szónoklásban, nem az agitációban, hanem a törvényhozás aktív munkájában^ látom; ezt látom a törvényhozói működés lényegének. Ha a Képviselőház szünetel, ilyen esetben MZ ci körülmény, hogy nem lehet azonnal betölteni egy mandátumot, ezek miatt a technikai akadályok miatt, semmi közjogi sérelmet a Képviselőházra nem jelent. Az a körülmény viszont, hogy az elnök úr által felhívott felügyeleti jog őt arra készteti, hogy ezt a házhatározatot kiprovokálja, egyúttal garanciát is jelent éppen úgy, mint a költségvetési jognál, abban a tekintetben, hogy a Házat hosszú ideig ne lehessen munka nélkül hagyni, ne lehessen hosszú ideig szándékosan és^ tudatosan kikapcsolni. T. Ház! Ismétlem, nem vagyok meggyőzve az igen t. elnök úr előadott argumentumai által és nagyon kérem, méltóztassék legalább is a régi gyakorlatot teljes egészében helyreállítani. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Igen t. Képviselőház! Csak egy-két szóval reflektálok az igen t. képviselő úr előadására. Nevezetesen abban a felfogásban vagyoK, hogy a Ház előzetes felhatalmazása, vagy utó lagos jóváhagyása alkotmányjogilag ugyanazzal a hatállyal bír, (Ellenmondások a baloldalon.) éppen ezért semmiféle kifogásom nincs az ellen, hogy a kérdés általános megelégedésre és megnyugvásra intéztessék el. (Felkiáltások a baloldalon: Fehérvár!) A jövőre nézve telhat keresni fogom azt az elintézést, amely a t. Házat, különbség nélkül, teljesen ki fogja elégíteni. Kérem bejelentésem tudomásul vételét. (Fábián Béla: És mi lesz Fehérvárott? Miért olyan sürgős? Ez az egyetlen sofort-programm! — Zaj.) Méltóztatnak az elnöki bejelentést tudomá-