Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

Az országgyűlés képviselőházának 122. az illető képviselőtársunk javára megváltoztatni itt a Házban. (Ügy van! Úgy van! jobofcioi.) ' Ebben az esetben azonban ilyen okok fenn ' nem forognak, mert egészen nyilvánvaló, hogy J a cikk szerzője megnevezte azt az osztályt, amely ellen izgatni akart, benne van, hogy a ! nagybirtokos osztály ellen akar izgatni, sikerrel is izgatott, mert az izgatás tényálladéki elemei ' megállapíthatók. A törvény ellen nem lehet J dönteni. Ha, izgatás van, — különösen inai a cikk- j író meg is nevezi, hogy ki ellen akar izgatni — akkor nincs más, mint tessék a felelősséget vállalni érte. Elfogadóim a mentelmi bizottság javaslatát. I (Helyeslés a jobboldalon.) j Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi j bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? ; (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak ' felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja, ennélfogva Farkas István képviselő úr I mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. (Zaj.) Következik a mentelmi bizottság 174. számú ! jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Ház! A buda- ! pesti kir. főügyészség Farkas István ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte a Népszavában 1931. évi február hó ! 21-én megjelent két közlemény miatt, amelyek­ben a következőket inkriminálja az ügyészség (olvassa); «A munkanélküliek ügyével» «... a kormány t nem törődik a dolgozók érdekeivel.» «Nem is­mernek mást, csak az uralkodó osztályok érde­keit Még azt a látszatot sein akarják felkelteni, ! hogy komolyan foglalkozzanak a munkanél- i küliek ügyével.» f j «Egerben bírságot szabnak ki a kérvényező munkanélküliekre és Nyírszőlősöm, ahol köz- • munka gyanánt megkezdték egy f ürdlő építését, az odavaló munkásokat elbocsátották azért, mert egyik részük szociáldemokrata volt, a töb­biről pedig azt gyanították, hogy titokban a pártunkhoz tartoznak. A súlyos bajok mellé te­hát társul szegődik a bürokrácia tudatlansága ! és a közigazgatás myilt, durva és tapintatlan | osztályelfogultsága. i Amikor teihát az egyik oldalon a munka- ; nélküliek azt látják, hogy senki sem törődik velük, hogy minden oldalon csak provokálják őket, milyen érzelmekkel vegyék azt tudomá­sul, hogy most a.z eladósodott földbirtokok ér­dekéiben százhúszmillió pengő kölcsönt akarnak felvenni, (hogy olcsó hitellel megszabadítsák őket a gondoktól, a boléta és keresetiadópótlé­kokból befolyó milliós nemzeti ajándékok mellé most még az adósságaiktól is megváltják őket, holott azzal a bizonyos 120 millió r pengővel valóban olyan közmunkákat létesíthetnének, am elvek a munkanélkülieket hosszú időre el­látnák munkával. Vigyázzanak az urak, mert elég példa van már arra a történelemben, hogy a fegyveres erő önmagában nem elegendő a társadalmi megrázkódtatások elhárítására!» «A kormány lemondását és a választások kiírását követelte pénteken este a főváros és a környék népe.» «Az ellenforradalmi kormány­zat eredménye: teljes gazdasági és erkölcsi összeomlás » . • «Ma már hivatalos helyeken is látják a ba­jokat és nemcsak a munkások, hanem a szel­lemi foglalkozásúak, orvosok, ügyvédek, mű­vészek, magán- és köztisztviselők is azt mond­ülése 1932 október 28-án, pénteken. 17Ô ják, hogy a helyzet tarthatatlan. Hiszen bár az ország lakossága kétmillióval szaporodott, a burgonya-, kenyér- és lisztfogyasztás a felére szállt, és százezrek már a puszta állati lét fel­tételeit sem találják meg.» «Megállapíthatjuk, hogy a magyar kormány mulasztásai fokozzák a bajokat. A dolgozókra csak terheket raknak. Amikor legutóbb is bajban voltak, nem a nagy­birtokosokhoz és nagykapitalistákihoz fordul­ták, hanem az ipari és kereskedelmi alkalma­zottak kereseti adóját emelték M. A reakciós politika teszi lelhatővé, hogy a kapitalisták se­hol sem űznek olyan határtalan kizsákmányo­lást, mint nálunk. 28—30 filléres béreket fizet­nek a munka sóiknak és a gyárakban csak nőket és gyermekeket akarnak foglalkoztatni, mert azok könnyebben kizsákmányolhatok. A kapi­talizmus és a politikai realkció szövetkezett a magyar nép ellen. Ezt mind az álparlamenta­rizmus, a féldiktatórikus rendszer teszi lehe­tővé. De ne várják, hogy a nép szó nélkül pusz­tuljon el!» Fankas István országgyűlési képviselő, mint felelős f szerkesztő felelős a sajtótörvény 35. §-a alapján. Az ügyészség osztály elleni iz­gatást lát fennforogni. A mentelmi bizottság zaklatást nem állapított meg, ezért javasolja a t. Háznak, hogy Farkas István képviselő mentelmi joga ebben az ügyben függesztessék fel. Kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Buchinger Manó! Buchinger Manó: T. Ház! Az első do­log, amit az ügyészség ebben a közlemény­ben inkriminálni kíván, így szól (ol­vassa): «A munkanélküliek ügyével.» Sem több, sem kevesebb. Ez a három szócska: «A munka­nélküliek ügyével.» Se eleje, se vége. Kérdem a t. Háztól: kinek ne jutna eszébe Lessing hí­res bibomok alakja, akinek mindenre az a vá­lasza: Der Jude wird verbrannt! Bizonyítják, hogy a zsidó nem követett el semmit, — a b.i­bornok úrnak az a szentenciája: Der Jude wird verbrannt. Magyarázzák, hogy szó sincs olyan cselekményről, amelyekkel vádolják, — a vá­lasz: Der Jude wird verbrannt. Bocsánatot kérek, t. Ház, ennek a vádas­kodásnak a világon semmi értelme nincs. Olyant inkriminálni, hogyha leírják, ha ci­tálják, még akkor sincs értelme, ez semmi maist nem bizonyít, mint ihogy valóban minden logika nélkül és minden körültekintés nélkül egyszerűen az a puszta szándék és az a puszta tendencia, hogy:^ koboztatni, büntetni, börtö­nöztetni, vád alá helyeztetni, ha van rá ok, ha nincs. Az üldöztetés a cél, a többi nem fon­tos. A mindem áron való vexatura, a minden áron való zaklatás — ez az, amiből kiindulnak akkor, amikor a mi cikkeinket, a mi lapjain­kat bírálgatják. (Esztergályos János: Ez az új stílus!) Az urakat semmi más nem vezeti. Folytatódik azután, megint kezdet és be­vezetés nélkül, az inkrimináló közlemény (ol­•rassa): «...a kormány nem törődik a dolgozók­érdekei vei». A mondatnak magának természe­tesen így már több értelme van, azonban kér­dem, hogy egy ilyen mondat leírása, egy ilyen megállapítás szolgálhat-e indokul arra, hogy ennek az íróját, illetőleg azt a képviselőt, aki felelősséget vállal érte, ki akarják adni? Hát törődik a kormányzat a munkásság érdekei­vel? Törődik a kormány a dolgozók érdekeivel? TörŐdöltt az utóbbi évtizedben (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ebben az országban

Next

/
Thumbnails
Contents