Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

íAz országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1Ù32 október 28-án, pénteken. 177 mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A cikkben foglaltak a tárgyilagos bírálaton túlmenők, a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak, s ezért az 1921: III. te. 6. §-ába ütköző vétség fennforogni látszik. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés a illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a cselekmény között nem kétséges, és mert zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Kérem a bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik % Petrovics György jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Az ügyészség itt egy riportot kifogásol. Ez a riport egy munkanélküli tüntetésről szól és aki elolvasta, az megállapíthatja belőle, hogy igazán nem úgynevezett színes riport, inkább szomorú, inkább keserű. A riport éppen a maga egyszerű tónusában adja megkapó képét annak a szomorú esetnek, amikor egynéhány száz összeverődött, rongyos, szegény embert hihetetlen brutalitással, kardlapozással, bekíséréssel igyekeztek szétoszlatni azért, mert munkát követeltek, mert kenyeret akartak, amihez mind a kettőhöz joguk van, de amit a jelenlegi társadalmi rend mégis megtagad tőlük. A cikknek célja nem az, hogy szenvedélyeket keltsen fel, a cikknek legfeljebb egy célja van, az, hogy a segítésre irányuló nemes szenvedélyt megkísérelje felkelteni azokban, akiknek a cselekvés a kötelességük. Hogy ez így van, és hogy ez a cikknek a célja és tendenciája, kitűnik a következő bekezdésből (Olvassa): «El tudják-e gondolni meleg szobában naponta háromszor, esetleg ötször rendes ételt evő, rendes ágyban alvó emberek, mit jelent a behavazott télben, hideg szobák gyászos komorságában fogcsikorgató harcot vívni állandóan az éhhalállal. El tudják-e képzelni, mit jelent ezer, tízezer, százezer embernek, családnak minden nap virradásakor úgy kinézni az ablakon a kietlen télbe, hogy ez a nap sem hozhat semmit» Amint mondottam, ez a hang és ez a tónus vonul végig a cikken és a célja az, hogy felhívja az illetékesek figyelmét, hogy cselekedjenek, segítsenek addig, amíg nem késő. Meg kell állapítani, hogy a segítést az illetékesek elmulasztották, megtorlást alkalmazni pedig azért, mert nem segítettek, nincsen erkölcsi joguk. (Úgy vom! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következikl Petrovics György jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! Az 1921. évi III. te 6. §-a értelmében vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki többek között a magyar államrendőrség ellen gyűlöletre izgat. Az inkriminált kifejezések a gyűlöletre való izgatást magukban foglalják. Nemcsak szenvedélyek felkeltésére alkalmasak, ami magában is elég volna, hanem egyenesen a gyűlöletre való izgatást tartalmazzák. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e ez ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és annak értelmében Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, akik a bizottság javaslata mellett szavaznak, felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és annak értelmében Farkas István képviselő tir mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 173. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2948/1931. f . ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék BXXXV- 4016/1931. szám alatt a kir. ügyészség indítványára nevezett országgyűlési képviselő ellen büntető eljárást indított a Budapesten megjelenő «Népszava» című politikai napilap 1931. évi január hó 28. napjád kiadott 22-ik számában «A Dunántúl népe szervezkedik a Bethlen-féle reakció ellen» felirat alatt megjelent hílapi közlemény miatt. Nevezett cikk egyebek között a következőket tartalmazza (Olvassa): «... az időjárás a reakció malmára hajtotta, a vizet s az elmaradottak nem adhattak hírt arról a mérhetetlen testi és lelki rabságról, amelyben a falu szegényei élnek.» «Nem tudjuk, mitől nehezebb: az esőtől-hótól áztatott, szegénységgel átitatott ruházattól, vagy a megalázottak és megnyomorítotttak sóhajaitól?» «Ez az alázatosságra nevelt, törvénytisztelő nép, amely a hatalom minden Gessler-kalapját jámboran megsüvegelte eddig, most a pusztulás szélén, az életösztöntől hajtva mintha érlelné a leszámolást!» «A politikai jogtalanság és gazdasági elnyomottság után még külön is kiskorusítják azokat, akik a munkanélküliség borzalmaiba zuhantak bele. A »keresztény caritas« jelszóval s'zükségmuíikát végeztetnek velük». «Ezeknek az uraknak, világiaknak éppúgy, mint az egyháziaknak, valami ósdi és rosszindulatú elképzelésük van a munkásról.» «A mezőgazdasági munkások pusztulnak — a földbirtokosokat segélyezik.» «De, amíg a mezőgazdaság robotosai előtt a nyomor reménytelensége meredezik, add'g a nagybirtokososztály megkapta^ a maga fölsegélyezését a gyufakölcsön, a bplétatörvény, a termelési segély révén. Az éhező munkanélkülieknek csak az alamizsnálkodás juttat néha egy-egy falatot, de ezzel is a munkás önérzetét bántják meg.» Farkas István, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, ezért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914:XIV. t.-c. 35. §-a értelmében őt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A cikkben foglalt tényállítások és kifejezések a tárgyilagos bírálaton túlmenők, a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s így a Btk. 172, §-ának 2. bekezdésébe ütköző osztály elleni izgatás bűntette fennforogni látszik. A megkeresés illetékes^ hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a cselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ezért a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel.