Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

176 Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1932 október 28-án, pénteken. fizette ki és hogy kibicpénzeket fogadott el a nyerőktől; 2. hogy megfelelő időben az iskolaszék pénzével elszámolni nem tudott; 3. hogy, mint a szerencsi kir. járásbíróság elnökének azért kellett nyugdíjazását kérnie, mert hónapokon keresztül lopkodta lelkiismeretlenül egy szegény tisztviselőtársa asztalfiókjából az annak gondjaira bízott pénzt...» Ezen cselekmény a megkeresés szerint a Bv. 1. §-ába ütköző, a Bv. 3. §. 2. bekezdése 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének tényálladékát meríti ki. Lázár Miklós felelős szerkesztő a cikk szerzőjét felhívás dacára sem jelentette be, ezért a St. 35. "§>-a értelmében a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, a bizottság zaklatás esetét nem látja fennforogni, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik!' Petrovics György jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. K öveiké zik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem?. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és annak értelmében Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 170. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1170/1931. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jog'ának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IV. 11.688/2/1931. sz. megkeresése szerint Benkő Gábor feljelentést tett Lázár Miklós ellen azért, mert az mint «A Béggel» című időszaki lap felelős szerkesztője a sértett helyreigazító nyilatkozatának közzétételét elrendelő jogerős B. IV. 39.864/2/1930. sz. királyi büntető járásbírósági ítéletnek nem tett eleget, a nyilatkozatot törvényes időben nem tette közzé s ezzel az 1914. te. 30. §-ának 3. pontjában meghatározott kihágást követte el. A^ bizottság megállapította, hegy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között megvan, s így, mivel a bizottság zaklatást nem lát fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Kérem a bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegzyő: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem?. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és annak értelmében Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 172, számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1724/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 1517/1931, szám alatt nevezett országgyűlési képviselő ellen büntető eljárást indított a Budapesten megjelenő «Népszava» című politikai napilap 1931. évi január hó 22. napján kiadott 17. számában «Mit gondolnak, meddig bírják még a munkanélküliek?» felirattal megjelent hírlapi közlemény miatt, mely egyebek között a következőket tartalmazza (olvassa): «Mit gondolnak, meddig bírják még a munkanélküliek? . . .» «Élesen tülköl egy autó, érkeznek a rendőrök, az első riadóautó. Leugrálnak a rendőrök, pár pillanatig farkasszemet néznek a tüntetőkkel, azután közéjük rontanak. Süvöltve csapódnak ki a rendőrkardok, kezdődik a kardlapozás, a rendőrök a virtustól fölbuzdulva, a régi sablonos recept szerint kezdik adagolni a tüntetőknek^ a munkanélküliség speciális magyar orvosságát, a kardlapot, a pofozást, a bekíséréseket. Nehezen megy a szétoszlatás, nagy ai tömeg, a tüntetők kisebb csoportokra oszlanak és mindegyik más irányba veszi az útját, hol itt, hol ott hangzik fel a komor kórus: Munkát! Kenyeret! Pár üzlet redőnyét zörgetik, az ijedősek csuknak, a kereskedők legtöbbje azonban kiáll az ajtóba és fásultan, szomorúan nézi a rongyos tüntető csoportokat, amint a rendőrök kardlapozzák őket. Orvosság. Ujabb rendőrcsapatok érkeznek, most már tele van az egész körút és környéke rendőrökkel. Az Andrássy-útnál, a Köröndnél pedig gyorsan sorakozik fel egy lovasrendőrcsapat. A zimankós téli utca megtorpan, végigremeg az izgalom az embereken, fénylenek a rendőrkardok, harsog a tüntetők kiabálása. A tüntető csoportokat beszorítják a környező mellékutcákba, aztán a rendőrök újabb attakjaitól megbomlanak a sorok és megkezdődnek az egvéni akciók. Egyenként veszik üldözőbe a szétbomlott sorok embereit. Aki rongyos, körülfogják a rendőrök, leigazoltatják. Aztán viszik be a kerületi kapitányságokra... Elcsöndesül a tüntetés, a villamosok zavartalanul mennek tovább, csak ai járdákon folyik még a vadászat. Rongyos emberekre vadásznak a rendőrök, munkanélküliekre, tüntetőkre Összefogdossák őket és terelik bo a kerületi kapitányságokra. Közben néhány (pofon csattan és rendőrkard lapja az avult, rongyos ruhákon. Megint lezajlott egy munkanélküli tüntetés, megint kiutalványozták az éhhalállal küzdőknek a rendőrkardot és az elzárást. Mit gondolnak, meddig megy ez?» Farkas István, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, ezért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914: XIV. te. 35. §-a értelmében őt,