Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-122
Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1932 október 28-án, pénteken. 175 torn, amely méltán illeszkedik az eddig letárgyalt egyéb ügyekben, sajnos, eredménytelenül és hasztalanul ébresztgetett lelkiismeretéhez az uraknak és eltévelyedettségükhöz úgylátszik, ragaszkodnak. Végül csak annak a kijelentésére kívánok szorítkozni: nem áll az, hogy ennek a cikknek célja és tendenciája a gyűlölet felkeltése volt, hogy ezt intencionálta. A cikk egyedül és kizárólag a termelő munka érdekében és védelmében íródott, ezt helyezi magasabbra, mint az értékmérőt, a pénzt. Egy infláció súlyos tanulságai után, amelynek egyedüli vesztese a fizetésből és a munkabérből élő társadalmi réteg volt, joggal emelte fel a tiltakozás szavát és azért kérem, hogy itt a kiadatást feltétlenül mellőzni méltóztassanak. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az a közlemény, amelynek alapján a budapesti királyi főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselőnek, mint felelős szerkesztőnek kiadatását, illetőiéig mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a hivatkozott bűncselekménynek, az osztály elleni izgatás bűntettének megállapítására alkalmas. Kétségtelen ugyanis, hogy szembe van állítva a szegénységbe döntött néptömeg a nagybirtokosokkal, nagypapokkal és a nagytőkésekkel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a szembeállítás túlmegy azon a tárgyilagos bírálaton és megítélésen, amellyel egymást ilyen egymással szemben levő osztályok illethetik, alkalmas a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására- Ennek következteben tisztelettel indítványozom, hogy ebben az ügy : ben Weltner Jakab országigyűlési képviselő mentelmi joga függesztessék fel. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! — Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felallani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Weltner Jakab képviselői úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 167. szamu jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Kelemen Kornél előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Népszavának 1930. évi szeptember 7-iki számában megjelent «Föld, kenyér, szabadság!» feliratú közlemény miatt. Az ügyészség szerinti a Btk 172. §-ába ütköző vétség ismérveit tünteti fel a cikk. Az ügyész vád tárgyává teszi a cikk egész tartalmát, különösen annak következő részeit. (Olvtœssa): «A dicsőséges szeptember elseje után ül össze ma, vasár nap Magyarország szociáldemokrata munkásságának 27-ik pártgyűlése. Szeptember elseje jelében, a nagyszerű tömegmozdulás történelmi atmoszférájában indulnak meg ai tanácskozások, amelyektől iránymutatást, buzdítást és bátorítást várnak a nagybirtokosok, nagykapitalisták és nagypapok rabszíjára fűzött, elnyomott és kizsákmányolt ipari és mezőgazdasági proletárok » «Mégis, az éhező és kizsákmányolt tömegek szívébe visszaköltözött a régi bátorság nagyszerű szelleme.» «Majd jött a munkanélküliség ellen való harc és jött szeptember 1., a tömegek nagy megmozdulása, százezrek felvonulása, Sztranyavszkyék ellenére, a betiltások ellenére. •.» Farkas Istvánt mint felelős szerkesztőt terheli a felelősség. A mentelmi bizottság megállapítása szerint zaklatás nincs, ezért javasolja a bizottság, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Ház függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! A kifogásolt cikk 1930. szeptember 7-én jelent meg. Voltaképpen pártgyűlési beköszöntő a párt 1930-as pártgyűlése alkalmából s egészen természetes, hogy egy héttel a nevezetes szeptember elsejei demonstráció után ennek a hatalmas tömegmegmozdulásnak okaival és részleteivel foglalkozik, hogy ehhez politikai észrevételeket, kommentárokat és politikai iránymutatásokat fűz Ez egy országos politikai pártnak politikai jel legű demonstrativ állásfoglalása és ez ellen, igen t. Képviselőház, a büntetőtörvénykönyv különböző szakaszait felvonultatni, ez lehet itt egy régi gyakorlat, amely nem fog célhoz és eredményhez vezetni. Ezzel bennünket megsemmisíteni nem fognak, bár igaz, hogy itt a parlamentben elhangzott annak a bejelentése is, hogy a kormányzat más módon is gondoskodni kíván arról, hogy mi a magyar politikából eltűnjünk. Mi úgy a büntetőtörvénykönyv, mint a politika egyéb eszközeivel bejelentett megsemmisítési szándéknak állunk elébe. Ez a megkeresés semmi egyéb, mint ennek a szándéknak egyik érvényesítési kísérlete; tessék dönteni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Herczegh Béla jegyző: Váry Albert! (Kelemen Kornél előadó: Krüger Aladár jelentkezett!) Elnök: Kíván valaki szólni? (Krüger Aladár szólásra jelentkezik.) Krüger képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az mindegy! — Buchinger Manó: Dasselbe in grün!) Krüger Aladár: Miután az inkriminált cikkben benne vannak mindazok az ismérvek, amelyek megállapítják az izgatás tényálladékát, tisztelettel kérem, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, és így Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 169. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1910/1931. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.668/6/1930. sz. megkeresése szerint Makó Béla főmagánvádló feljelentésére eljárást indított a «A Reggel» című politikai hetilap 1930. évi szeptember hó 1-i számában «Kizárási indítványt nyújtottak be Makó Béla ny. járásbírósági elnök ellen a szerencsi kaszinóban» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt (olv>a\ssa): «... amely indítványban szórói-szóra azt állította Makóról, 1. hogy telhetetlen kártyaszenvedélye olyan kártyaadósságokba sodorta, hogy becsületbeli adósságát a mai napig sem 25*
