Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

Az országgyűlés képviselőházának 122. gyáva talán úgy sem teszik. Aki ilyen alaki felelősséget vállal, viselje a következmény eket. Ami pedig azt illeti, hogy a híróság utóbb felmenti a vádlottat, ez a bíróság dolga, ha utóbb kegyelmet kapi >a Népszava szerkesztőié vagy a cikkíró, ez la Kormányzó úr őfőméltó­sága bölcsessége. Mi minden esetben örömmel vesszük tudomásul, ha a független magyar bíró úgy találja, hogy az a közlemény a királyi ügyész túlzott óvatossága s szigorú ítélete folytán került eléje és nem valódi tartalma és érdeme szerint s örömmel látjuk a bíró bölcs, pártatlan, fölmentő ítéletét. — Mi megértjük a közvádlói álláspontot is, a bírói döntést is. Ami már most konkréten a jelen közle­ményt illeti, (Felkiáltások a szélsőbaloldalom: Ez az! Halljuk!) méltóztassék elhinni, hogy ennek a cikknek igazi tartalma nem a kor­mány támadása, mert a cikk szerint «ez a kor­mány csak a vagyonos osztályt, a földlbirtokos­osztáyt, a gyárost védelmezi és a többivel nem törődik», holott ez nem igaz, s folytatólag azt állítja, «hogy a többi jólétben él ugyanakkor, amikor a munkások éheznek». Mert, ha ez igaz is, az igazság is csoportosítható úgy, hogy annak a nincstelen, vagyontalan szegény mun­kásnak a lelkében gyűlölet támadjon a vagyo­nos osztály ellen. Ebben a cikkben a vagyonos osztály szembe van állítva a munkásosztállyal. — Hiszen a legnagyobb tragédia az egész szo­ciális felfogásban az, hogy úgy tünteti fel az uralkodó osztályokat, mintha ők volnának az okai a szegény emberek nyomorúságának, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Úgy is van!) mintha az egészséges emiberek volnának a más betegségek okai. Ez tévedés! Es ezen a végzetesen téves úton jár a szociáldemokratapárt állan­dóan, amikor az uralkodó, osztályokat tün­teti fel a munkásság nyomorúságának okaiul. Pedig nem így van. (Sándor Pál: Ebben csak a kormány van feltüntetve! — Elnök csenget. — Weltner Jakab: Hát miért nyomorognak, ha nem a rendszer miatt?!) Ez a cikk a gyárosok és a módosak mohó önzéséről beszél. (Weltner Jakab: Úgy van! A kapitalizmus önző! — Sán­dor Pál: Ebben nincs semmi! — Rei singer Fe­renc: A leggy alázaosabb vámszedői ennek a nyomorúságnak!) Természetes, hogy ez Sándor Pál képviselőtársamnak semmi, de akinek üres a zsebe és korog a gyomra, az úgy néz arra a földbirtokosra és gyárosra, mint akinek mohó önzése folytán áll elő az ő nyomorúsága ós ettől ökölbe szorul a keze. (Sándor Pál: És a cikk nélkül nem?) A cikk nélkül is, de semmi esetre sem szabad megengedni, hogy ilyen cik­kekkel fokoztassék az elkeseredés! (Weltner Jakab: Azt már nem lehet fokozni!) A tények elég szomorúak és eléggé fájdalmasak, ezt az elkeseredést nem kell még jobban fokozni és nem kell a munkásságot még jobban feliz­gatni. (Reisinger Ferenc: A tények elég gya­lázatosak!) Éppen azért csillapítani kell s nem még jobban elkeseríteni s különösen nem úgy tüntetni fel a dolgot, hogy a vagyonos osztály az oka a szegény emberek nyomorúságának. Elnök: Kérem Reisinger képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Váry Albert: Ennek alapján (Reisinger Ferenc: A képviselő úr érvei alapján nem kell kiadni!) tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni (Sándor Pál: Ne fogadják el, hall­gassanak rám!) és ebben az ügyben Weltner Jakab képviselőtársunk mentelmi jogát fel­függeszteni. ­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 október 28-án, pénteken. 173 Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Prop­per Sándor képviselő úr különvéleményével elfogadni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Ké­rem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház ia men­telmi bizottság javaslatát fogadta el és ebben az ügyben Weltner Jakab képviselő úr men­telmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 164. számú jelentése. Kérem tannak ismertetését. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, a Népszava 1931. évi augusztus hó 14. napján kiadott 187. számá­ban «Aranypengő — rozsdás kalapács» felirat alatt megjelent cikk miatt, amelynek egész tartalmát vád tárgyává tette az ügyészség. A cikkben a következőket inkriminálja a vád (Olvassa): «Magyarországon azért sújtja a dolgozó és dolgozni akaró tömegeket kétszere­sen, sőt többszörösen a válság minden ször­nyű következménye, mert itt, ebben az or­szágban a legbrutálisabb reakció párosul a leggyalázatosabb kizsákmányolási rendszerrel. Akik megfigyelik ezt a mai helyzetet, hogy a kormányzat miképpen akar kimászni a maga felidézte válságból, azoknak világosan látniok kell, hogy minden szanálási kísérletnek az éle a dolgozó tömegek felé fordul. Kezdve az aranypengőn, végig valamennyi intézkedésen az a szándék vonul át, hogy mentsék a va­gyont, a tőke^ integritását, szemben a védte­len és kiszolgáltatott tömegekkel. Éppen ez a körülmény kell hogy fokozottabb küzdelemre ösztönözze a szolgaságba és szegénységbe döntött néptömegeket a nagybirtokosok, nagy­papok és nagytőkések hármasszövetsége el­len. A válságot sehol sem oldhatják meg ka­pitalista módszerekkel. A tömegek számára tehát nincs imás választás: küzdelem a rend­szer ellen, vagy az elpusztulás. A munkások dolgozni akarnak. A munkások enni akarnak. Elég volt az éhségből, a szenvedésből, a szol­gaságból.» A cikkért Weltner Jakab mint a lap fele­lős szerkesztője, a sajtótörvény 35. §-a alap­ján felelős. A bűncselekményt izgatásnak mi­nősítette az ügyészség. A mentelmi bizottság javaslata szerint zaklatás fenn nem forog és ezért a bizottság javasolja, hogy Weltner Ja­kab országgyűlési képviselő úr mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Kérem a men­telmi bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra fel van jegyezve? Petrovics György jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Mielőtt felszólalásomat elkezdeném, kérnem kell, hogy méltóztassék a Ház tanácskozóképességét megállapítani. Elnök: Kérem a képviselő urat: kezdje meg beszédét. Intézkedni fogok, hogy meg­felelő számú képviselő legyen benn a terem­ben. (Usetty Béla: Ez a házszabály! — Zaj.) Kertész Miklós: T. Képviselőház! Az, a cikk, amelyet itt az ügyészség és az ügyész­ség nyomán a jólparirozó mentelmi bizottság kifogásol, az aranypengő statuálása alkalmá­val jelent meg. Mi volt a cikkíró célja akkor, amikor ;az aranypengő és a papírpengő kö­zötti megkülönböztetés és az aranypengőre vonatkozó jogi konstrukciónak törvénybe­iktatásával egyidejűleg itt tiltakozott, ennek az intézkedésnek esetleges egyoldalú alkalma­zása ellen? A cikkíró intenciója nem volt más, 25

Next

/
Thumbnails
Contents