Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

166 Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1932 október 28-án, pénteken. Elnök: Tisztelt Képviselőház! A szavazás befejezést nyert. A szavazatok összeszámlálásának idejére az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Tisztelt Képviselőház! Az ülést újból megnyitom. Kérem Hójj Imre jegyző urat, hogy a szavazás eredményét jelenteni szíveskedjek, Héjj Imre jegyző (olvassa): Leadtak öszszesen 58 szavazatot, ebből 4 üres volt. Megválasztattak: a 33-as országos bizottságba Kenéz Béla 51, Sztranyavszky Sándor 51 szavazattal; az állandó összeférhetleuségi bizottságba: vitéz Bobory György 54 szavazattal; a földmívelésügyi bizottságba : Erdélyi Madár, Farkasfalvi Farkas Géza, Ivády Béla, Klein Antal, Lukács Béla 54 szavazattal; az igazságügyi bizottságba: Ángyán Béla. Karafláth Jenő, Kozma Jenő, Zsitvay Tibor 54 szavazattal; a könyvtári és múzeumi bizottságba: Ernyei István 54 szavazattal; a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba: Kenéz Béla, Klein Antal, Urbán Gáspár báró, Walko Lajos 54 szavazattal; a közigazgatási bizottságba: Petracsek Lajos, Sztranyavszky Sándor 54 szavazattal; a közjogi bizottságba: Sztranyavszky Sándor 54 szavazattal; a közoktatásügyi bizottságba: Kelemen Kornél, vitéz Marton Béla 54 szavazattal; a külügyi bizottságba: Hunyady Ferenc gróf, Károlyi Gyula gróf, Tomcsányi Vilmos Pál, Walko Lajos 54 szavazattal; a mentelmi bizottságba: Simon András, Szilágyi Lajois 53 szavazattal; a naplóbíráló bizottságba: Körmendy Mátyás 54 szavazattal; a pénzügyi bizottságba: Bud János, Csilléry András, Erdélyi Aladár, Kenéz Béla, TJlain Ferenc 54 szavazattal; a társadalompolitikai bizottságba: Tabódy Tibor 54 szavazattal; a véderőbizottságba: Somogy: Béla 54 szavazattal; a zárszámadásvizsgáló bizottságba: Bud János 54 szavazattal; az 1928. évi XLI. te. 6., illetve az 1932 :V. te. 1. §-a értei mében alakítandó véleményező bizottságba rendes tagoknak: Ivády Béla, Mayer János 54 szavazattal; póttagnak: Szentlászlói Vargha Gábor 54 szavazattal. Elnök: Tisztelt Ház! A jegyző úr által felolvasott képviselő urakat a felsorolásban megnevezett egyes bizottságok, illetve az 1928. évi XLI. te. 6. §-a. illetve az 1932 : V. te. 1. fa értelmében alakítandó véleményező bizottság rendes-, illetve póttagjaiul kijelentem. Napirendünk

# szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó xítján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV 4.570/16—931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931. évi március hó 31-iki számában megjelent: «A munkanélküliek néma tüntetése a parlament körül». — «Összefogás és összefogdosás» és «Budapest népe a szabadságjogok helyreállítását és az ellenforradalmi kormányzás megszüntetését követeli» felirat alatt közzétett cikkek tarta'ma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: «... a nyomorgó, támogatás nélkül maradt, éhhalára ítélt tömegek hangot adhassanak követeléseiknek, hogy számonkérjék a kormánytól a hónapok óta Ígérgetett munkaalkalmakat, a gyilkos hatású gazdasági politikát, amelyet végnélküli nyomorúság jelez.» — «A hatalom fitogtatóan csillogtatta meg a nyomorgó tömegek szeme előtt a rendőrkardot és megint csak tanúságot tett arról, hogy nem hajlandó gondoskodni a munkanélküliség csökkentéséről.» A cikkek egész tartalmát inkriminálja az ügyészség és a büntetőtörvénykönyv 172. §-anak 2. bekezdésébe ütköző izgatást lát fennforogni. A mentelmi bizottság javaslata szerint zaklatás nincs, ezért javasolja a bizottság, hogy a Ház Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát függessze fel. Elnök: Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Képviselőház! Ha Magyarországon nem volna a világ leggyalázatosabb választási rendszere, (Zaj.) akkor ebben az esetben nem Farkas István képviselőtársunk kiadatásáról volna szó, hanem.' egészen bizonyos, hogy kiadatási eljárás indulna Bethlen István gróf és bűntársa, az egységes párt ellen, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert iaz a gazdálkodás, amely Bethlen István gróf és az egységes párt uralmát jellemzi, okozta azt az óriási nyomorúságot, azt a pusztulást és szenvedést, amelynek egyik jelensége ez a munkanélküli tüntetés volt 1931 március 31-én. A munkanélküliség kérdését ebben az épületben, ezekről a padokról, amióta csak itt vagyunk, állandóan napirenden kívántuk tartani. Számtalan esetben szorítottuk a mindenkori kormányokat arra az útra, hogy megértsék, hogy a munkanélküliek során pedig segíteni kell. Semmiféle érdek nem parancsolhatja, semmiféle érdek nem tűrheti és nem engedheti meg azt, hogy ebben az országban nyolcmillió lakos közül több mint másfélmillió ember az éhenhalás küszöbén álíjon. Nem engedhető és nem tűrhető az, hogy másfélmilliónál több ember járja az országutat, járja az életnek szörnyen keserves, tövisekkel telirakott, teUtüzdelt útját azért, hogy a mindennapi élethez szükséges legminimálísabbat, a a mindennapi kenyeret megkeresse. Száz és száz esetben követeltük ia kormányoktól itt, hogy teremtsenek munkaalkalmat a helyett a könnyelmű, léha gazdálkodás helyett, amellyel milliókat és milliókat herdáltak el az ország pénzéből; tegyék lehetővé, hogy a dolgozni akarók munkához jussanak, és tegyék lehetővé, hogy az éhhalálra ítélt milliónyi magyar munkásosztály az életben megmaradhasson és élhessen. Minden ilyen irányú követelésünk süket fülekre talált. Mindig vagy azzal utasították vissza, hogy nem engedjük f magunkat külső befolyásoktól, tehát a szociáldemokrata párttól irányítatni ebben a kérdésben, vagy pedigaz volt a kurta válasz, hogy munkanélküli segélyre, munkaalkalmak teremtésére pedig nincs pénz. 1924. augusztus 2-án az akkori népjóléti miniszter, Vass József a mi erős támadásunkra ebben a kérdésben a következő választ adta (olvassa): «A kormány minden külső befolyásra való tekintet nélkül, a kormány programmjában megnyilvánuló szociális szempontok által vezéreltetve, igyekszik minden^ lehetőt elkövetni a munkanélküliség leküzdésere, és így nincs szükség arra, hogy ezt a kérdést a nyári szünet megszakí-