Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

82 Az országgyűlés képviselőházának l kozhatik és nem a kormány kegye. (Farkas István: Vissza is mehet! — Űgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Most tehát valamivel szigorúbb a rendelkezés. (Andaházi-Kasnya Béla: Most is visszamehet! Ha jó fiú, visszaveszik!) Ezentúl a köztisztviselő sokkal jobban meg fogja gondolni, hogy fellépjen-e, (Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) — így kell a szigorúságot érteni — azelőtt semmit sem reszkirozott, azelőtt öt esztendeig képviselő volt és visszament, most pedig véglegesen le kell számolnia azzal, hogy tisztviselő lesz-e! (Simon András: Így van! — Zaj.) Ha pedig öt esztendeig képviselő, akkor örökre elvesztette azt az előmenetelt, amelyet mások az ő korában elértek. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) A módosítás tehát, méltóztassanak megengedni, hogy szigorú, (Simon András: Világos!) mert e szigorúság célja az, hogy minél kevesebb tisztviselő legyen a parlamentben. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem ez, hanem a függetlenség a szempont!) Másodszor szigorítás van a fellépés területén ott, hogy olyan tisztviselők, akik egy területen impériumot is gyakorolnak, most csak két esztendő múlva juthatnak oda vissza. Eddig az történt, hogy egy-két hétre áttették más főszolgabíróság területére, de ezzel nem sokat változott a helyzet. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez helyes!) Mind a két szigorítás olyan, hogy az illető meg fogja gondolni, hogy az életpályáját megszakítsa-e, ha látja, hogy annak ellátása összeférhétlen, a képviselőséggel és ha látja, hogy mi lesz vele azután. Éppen így szigorítás van abban is, mikor képviselőből lesz köztisztviselő és ismételten le kell szögeznem, hogy nemcsak a beterjesztett, hanem a bizottság által elfogadott javaslatban is benne van az, hogy a képviselőt képviselősége után még egy évig nem lehet kinevezni köztisztviselői állásra. Eddig a képviselőt ki lehetett nevezni valamilyen közszolgálati, vagy köztisztviselői állásra, most majd a mandátum lejárta után egy évig sem lehet kinevezni. Olyan részletekre nem terjeszkedem ki, mint t. képviselőtársam, hogy tetszik-e, vagy nem tetszik, hogy az egyetemi tanárok a kivételek között vannak, mert mondjuk, hogy a bizottság rontott a javaslaton abban a tekintetben, hogy a képzőművészeti és állatorvosi főiskola tanárait belevette. (Felkiáltások a baloldalon: Ez lényegtelen!) Ügy van, ez lényegtelen^ De ezen is lehet vitatkozni, mert ott volt régen egy szakasz, amely egy egész sereg tanács tagjait, igazgatóságokat belevette a kivételek közé. (Andaházi-Kasnya Béla: Ez lényegtelen! — Gr. Hunyady Ferenc: Koncedáljuk!) Hogy pedig ez olyan szörnyű nagy baj volna, és hogy a közszolgálati összeférhetlenségre vonatkozó szakasz azért volna rossz, mert a Vitézi Szék tagjai lehetnek képviselők, ez sem áll. Nekem a Vitézi Székkel semmiféle nexuson nincs, nagyon sokszor azt láttam, hogy még azok a vitézek is tönkrementek, akik birtokokat kaptak és nemcsak a birtokuk, de még a házuk is elveszett, de bocsánatot kérek, a világháború után nem tudom elképzelni, hogy a Vitézi Szék tagjait kizárjuk a képviselőségből. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ez olyan radikális, vagy nem tudom milyen gondolat, amelyet nemzeti szempontból sohasem fogok elfogadni, (Helyeslés a jobboldalon.) még ha van is valami kis szervezeti függés e Vitézi Szék tagjai között. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Gr- Hunyady Ferenc: 6. ülése 1932 június 17-én, pénteken. Fegyelmi tekintetben függetleníteni kell a képviselőt!) T. Ház! A közszolgálati összeférhetlenséggel tehát végeztem és megállapítom, hogy a bizottság által elfogadott szöveg semmivel sem rosszabb, mint a Zsitvay-féle szöveg, ,amelyet üassay képviselőtársam a bizottságban elfogadott, (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Nem állíthatja tehát, hogyha bizottság által elfogadott szöveg rosszabb és hogy enyhébb az 1901. évi összeférhetlenségi törvénynél. Áttérek a «más foglalkozású» összeférhetlenségre. Egész általánosságban megállapíthatom, hogy ez teljesen új. dolog a javaslatban az 1901. évi törvényhez képest s amennyire új, annyival szigorúbb is. Nemcsak a közszolgálati alkalmazottak fogalmát terjesztették ki, de most a 6. §-on túl a 7. §-ban ki van terjesztve az összeférhetlenség a közszolgálati alkalmazottakon kívül minden olyan alkamazásra vagy megbízásra is, amely a miniszterektől vagy az alájuk rendelt hatóság kinevezésétől, ajánlásától vagy kijelölésétől függ. Ez ismét rendkívüli kiszélesítése az összeférhetlenségnek. Itt van azután a más foglalkozásúak között az ügyvédi szakasz is, amelyre most nem térek rá, nem is fogok ezzel foglalkozni, nem akarok magamnak minden téren különös szakérteimet vindikálni. Az ügyvédi szakasszal végezzenek azok, akiknek az ügyvédekkel az életben több dolguk van s akik jobban ismerik ezt a területet. Ott van a szerkesztő-paragrafus; ez is szigorítás, (Ügy van! a jobboldalon.) de nem hallottam, hogy ezt Eassay t.. barátom kifogásolta volna. Következik azután a híres, majdnem azt kell mondanom, hogy a támadások folytán hírhedtté vált 11. §", áz új szövegben most már 10. §, amely olyan összeférhetlenséget állapított meg az állammal semmi összefüggésben nem lévő, nyereségre alakult vállalatok tekintetében, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon!) amely összeférhetlenség teljesen hiányzott az 1901. évi törvényben. (Andaházi-Kasnya Béla: Kétségtelen, hogy ez helyes!) Olyan messzire ment ez el, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ezt Eassay helytelenítette!) hogy még .az állammal össze nem függő vállalatokat; is érintette. Most a bizottsági javaslatban erre a szakaszra használták ki legjobban azt az argumentumot, hogy ez megrontotta a javaslatot. Mi van ebben az új 10. ^-ban

1

? A Dési-féle beszédből már méltóztattak hallani, hogy ez a 10. § úgy változott, hogy részben szigoríitatott. ö nem mondta el az enyhítést is, én azt is el fogom mondani, mert én azt hiszem, hogy van benne enyhítés is. Szigoríttatott ez a szakasz, mert a 11. § tényleg meghagyta a beati possidentes-nek nevezettek birtokában a képviselőség előtt szerzett igazgatósági vagy felügyelőbizottsági 'tagságokat, de .a többieket kizárta némi kis kivétellel a jövőre nézve. Ez a szakasz most nem tesz ilyen különbséget, így tehát igenis, most elveszthető a 38 részvénytársasági igazgatósági tagságból 20, vagy akár 37 is, amelyet a.z illető eddig bírt. Ez a rendelkezés tehát szigorúbb. (Ügy van! Ügy van!) Mi az, ami nem szigorúbb? Nézetem szerint az, hogy amikor ez a szakasz visszaszorította az összeférhetlenséget .az állammal valami összefüggésben lévő társaságokra, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) nem pedig bármilyen nyereségre alakult társaságra, akkor a 10. § második részében, amikor elkezdi a «vagy»-o't, azt mondja: «vagy a 15.* illetőleg a 16. §-ban meg-