Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-106
78 Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1932 június 17-én, pénteken. torn összeegyeztethetőnek a képviselői etikával azt, ha valaki a kisemberek érdekei ellen lép fel, amikor itt a törvényhozás megindít egy nagy földreformot, megindít egy házhelykiosztási akciót. (Meskó Zoltán: A programúiban benne van!) Már pedig ez az a programm, amellyel a képviselő úr bejött a Képviselőházba. Az igen t. képviselő úr mégis — 1926-ban 33.462. szám alatt nyújtotta be ezt a kérvényt, tehát igenis, a földbirtokreform idején méltóztatott ezt benyújtani és tetszett eljárni ebben az ügyben — a kisemberek ellen foglalt állást, mert ez azt bizonyítja, hogy itt a kisemberek érdekei ellen méltóztatott eljárni a nagybirtok érdekében. (Östör József: Téved, nem jártam el! — Mojzes János: Nem az egyedüli volt! Megszavazták a földrefoíranot, többen meg kijátszották!) Az bizonyos, hogy nem egyedüli volt a képviselő úr. (Zaj a baloldalon.) Ami pedig Csapod községet illeti, Csapod község ügyében 1929 tavaszán méltóztatott közbelépni és ezt a bizonyos Beck Samut képviselni. (Meskó Zoltán: ö Salamont mondott!) A megyei albizottságnál igen tehetségesen méltóztatott képviselni, úgyhogy a megyei albizottság felterjesztette a kérést. Miután többen felkerestük a földmívelésügyi miniszter urat, az igen t. földmívelésügyi miniszter úr eredményes közbenjárásaink után egyszerűen anullálta ezt a felterjesztést, úgyhogy a kérdéses földet mégis Csapod község 200 kispolgárának és Fertőszentmiklós 230 családjának adták ki. (Östör József: Nem jártam el ellenük! Ez a tévedés!) Méltóztatik látni azt, ha a képviselő úr ügyvédi minőségében képviseli ezt az 1500 lelket, csak köszönni tudom és helyeselni tudom, de amikor ellentétben áll az egész törvény intenciójával, s amikor itt földreformról van szó az egyik oldalon, a másik oldalon pedeg ennek kijátszásáról, ezt helyeselni nem tudom. Ami pedig ebből Oroszvár községet illeti, nem vonom kétségbe azt, hogy a képviselő úr tényleg 30 éve vagy évtizedek óta jogtanácsos ott. (Östör József: Csak körülbelül tíz éve!) Ez egészen biztosan így van, ha a képviselő úr mondja. Állítom azonban, hogy a képviselő úr 1926-ban, tehát képviselősége alatt indította meg ezt a bizonyos korrekciós eljárást. Méltóztatik tudni, hogy a Lónyay-birtokból elvettek jelentékeny nagyságú földterületet és a kastély parkjából is elvettek három kataszteri holdat, házhelyek céljaira. Ekkor kapta az igen t. képviselő úr megbízatását. A kérdéses esetben a 2524., 2798., 2906., 2907., 3083., 3084., 3598., 4376. és 4377. helyrajzi számú parcellákat utalták ki végzéssel s akkor az igen t. ügyvéd úrnak, vagy igen t. képviselő úrnak — nem is tudom, hogy milyen^minőségben szólítsam e pillanatban — kitűnő összeköttetései révén sikerült keresztülvinnie, hogy ezt a határozatot megváltoztatták (östör József: Tévedés! Nem volt határozat!) és kiutalták a falutól sokkal távolabb eső 300., 397., 3444/3., 4444., 4645., 4048., 4074., 4075., 4080., 4001. 4083. és 4085. helyrajzi számú parcellákat. De hiszen ez nem is lényeges. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Igazán nem lényeges!) Kiutalták ezeket a parcellákat, aminek következtében sokkal előnytelenebb helyzetbe juttatták ezeket a kisgazdákat. Igen t. képviselő úr, én még egyszer hajlandó vagyok kijelenteni, és kell, hogy ezt koncedáljam a t. képviselő úrnak, hogy meg vagyok győződve, hogy a t. képviselő úr jó szándékkal és jó intenciókkal járt el. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Es törvényesen járt el!) Koncedálom, hogy törvényesen is járt el, ezt ne méltóztassék félreérteni, de ez ellenkezik a törvény szellemével és miután a múltban ezt a törvényt lehetetlenné tette, éppen azért kérem az összeférhetlenségi törvény megszigorítását, mert lehetetlen az, hogy mikor itt megalakult az első nemzetgyűlés, amikor jöttek ide kitűnő programmok, átütőerővel, mint aminő például a földbirtokreform volt, akkor egyes képviselő urak, egyes ügyvédképviselő urak ezt kontrakarirozva, más érdekeket védtek meg. Ezt én a legerősebb összeférhetlenségnek tartom a képviselői állással és éppen ezek azok az esetek, amelyeknek kirívó volta miatt szükségesnek tartottam a miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy ezek a jövőre nézve szoríttassanak meg. Ne méltóztassék azt hinni, mintha én a képviselő urat személye szerint akarnám aposztrofálni. Ki kell jelentenem, hogy a képviselő úr ebben a minőségében, sajnos, nem egyedül áll. Vannak itt nagyon sokan olyanok, akik ezt a munkát a fennálló törvény értelmében keresztülvitték (Östör József: Bírósági eljárásról van szó!) és a törvény kontrakarirozásával igen tekintélyes vagyonokat kerestek. (Ügy van! Ügy van! a bal- és u szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Ez így van!) Lehetetlen, hogy egyesek a szegény emberek érdekeivel szemben, mint ügyvédképviselők vagyonokat szerezhessenek s ez az, amit én szükségesnek tartottam kiemelni. (Propper Sándor: Miért nem a kisgazdák érdekeit képviselte? — Mojzes János: Azért hozták a törvényt, hogy kijátszásával keresni lehessen! — Zaj a jobboldalon. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ugyan! Ugyan! Hogy lehet már ilyent mondani? — Mojzes János: Negyven vágón búzákat kerestek! — Propper Sándor: Porhintés, szélhámosság volt az egész! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az ilyen közbeszólás az! — Zaj.)Elnök: Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom ! Elnök: Szólásra következik! Frey Vilmos jegyző: Túri Béla! Túri Béla: T. Képviselőház! A mi feladatunk az, hogy a bizottság által előterjesztett javaslatot részleteiben megvitassuk és esetleg megjavítsuk. Engem Rassay Károly t. barátomnak a tegnapi beszéde késztet felszólalásra, mert ő úgy tüntette fel a bizottság által előterjesztett javaslatot, mint amely még rosszabb helyzetet teremt az 1901 : XXIV. tc-nél is. Kassay Károly t. barátom a bizottságban nemcsak elfogadta általános tárgyalás alapjául ezt a javaslatot, de lelkesedéssel és örömmel üdvözölte a Zsitvay-féle törvényjavaslatot és a tegnapi felszólalásával kétségkívül a közvéleményben azt a hitet akarta felébreszteni, hogy ez a bizottság által beterjesztett javaslat most már rosszabb, mint az 1901 : XXIV te. és azért nem fogadja el. (Propper Sándor: Hát rosszabb!) Minthogy Rassay Károly t. barátom is azok közé tartozik, akik ennek az összeférhetlenségi javaslatnak a tárgyalását, jobban mondva az egész javaslatnak a parlament elé hozását azért helyeselték, hogy egy szigorúbb és egy jól végrehajtható összeférhetlenségi törvényünk legyen, én nem engedhetem meg még indirekte sem magamat egy olyan pozícióban feltüntetni és szoríttatni, mintha én elfogadnék az 1901. évi XXIV. tc-nél egy rosszabb törvényjavaslatot. (Gr. Hunyady Ferenc: Ha megjavítjuk, nem lesz rosszabb!) Engemet nem az animus eontradicendi, nem az ellenmondás szelleme késztet a felszólalásra,
