Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106 séget, (Egy hang a szélsőbáloldalon: Ott nincs parlament!) Ezt ne tartsuk se véletlennek, sem nemtörődömségnek, még kevésbbé gondoljuk, hogy a fasizmus menlevelet, vagy bátorítást akart adni a visszaélésekre, hanem ismernie kell azt a különleges és egészen egyedülálló természetű helyzetet, amelyet a fasizmus teremtett s miként a fasizmus olyan olasz termék, amely nem teremthető meg és nem virulhat idegen talajon, (Jánossy Gábor: Igaz! Igaz!) éppúgy az összeférhetlenség kirekesztése is különleges olasz valami, ami a mi viszonyainkra egyáltalában nem alkalmazható. Viszont kétségtelen az is, hogy ma az egész világon előtérben állnak a gazdasági kérdések és politikai színvakság volna, ha ezt nem látnók meg és nem akarnók a kérdést úgy szabályozni, hogy amikor az élet érdekeit meglátjuk és honoráljuk, egyúttal védjük meg azokat a tisztasági és tisztességi elveket, amelyek védelmére és körülbástyázására ez a javaslat hivatott és amelyeket a javaslatból keletkező törvény lesz hivatva megvalósítani. A törvényjavaslat az általános elvi és erkölcsi szempontok hangoztatása mellett egyetemes alapul és vezérelvül kijelenti az 1. §-ban, hogy az összeférhetlenség miatti eljárásnak csakis a törvényben külön meghatározott esetekben van helye. (Gaal Gaston: Szóval taxái!) Leszek bátor majd ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Előbb megadja a vezérfonalat, az irányadó erkölcsi elvet, amely szerint . a képviselőnek, illetve az országgyűlés tagjának meg kell óvnia a függetlenségét minden körülmények között és mindenkivel szemben. A 33. §, amelyre méltóztatott mondani, hogy taxáció, megköveteli, hogy a bejelentéskor megjelölje a bejelentő, hogy szerinte az országgyűlés tagja milyen tényállással és a törvénynek milyen szakaszát sértette meg. Ezek a szakaszok szerves harmóniában állanak. Az általános elvi alapot kiegészíti itt,a törvény külön rendelkezése. Az 1. §, ha szabad azt mondani, a genust adj külön szakaszok pedig a speciest adják, amelyek együttvéve az összeférhetlenséget körülírják. Én nagyon szerencsésnek tartom ezt a rend

1szert. Az általános absztrakciónak', ha egyedül állania, az a hátránya, hogy a keretekbe sok minden belefér. Itt volna azután az a rosta, amelyre az előbb gr. Hunyady képvisielő úr méltóztatott utalni, mert egy általános felállítás ruganyos valami és ren'desen az taz eredménye, hogy rést enged azoknak, akik ki akarják játsizani a törvényt. (Ügy van! jobbfelől.) Amikor fiatal ügyvéd voltam, felkeresett egyszer egy régi edzett, agyafúrt kereskedő, akinek az volt a különlegessége, hogy körülbelül minden egy-két hónapban megváltozott a cégtáblájának a felírása. Bejött hozzám, hogy adjak neki tanácsot. Úgymond, megint szeretné a cégtáblát megváltoztatni, de olyaténképpen, hogy abból ne származhiassék kellemetlensége. (Gaal Gaston: Minden esetben férjhez adott egy-egy leányt! — Derültség.) Lehet. Azt mondottam az illető jogkeresőnek, hogy: kedves, bátyám, éppen most szerkesztik az Országházban az üzletátrui'házásról szóló törvényt, várjuk be a törvényt. Azt mondta: «Kedves öcsém, ha már van törvény, akkor tudom, hogyan játszom ki, de amíg nincsen törvény, addig nem tudom, hogy mit csináljak.» (Élénk derültség.) Másrészt a merő taxáció anélkül, hogy megadná az alaptörvényt, az útmutató vezérfonalat, eltávolítja a ülése 1932 június 17-én, pénteken. 65 törvényt attól a forrálstól, amelyből ered és attól az alaptól, amelyre épül az egész törvényjavaslat. Egyes szakaszok méltatása a részletes tárgyalás sorára tartozik, laiddig azonban csak azokat a rendelkezéseket leszek bátor lehetőleg röviden méltatni, amelyek az egész javaslat rendszerét és átfogó célzatát tüntetik fel. A javaslat hosszú és beható munka eredménye. Annak a szükségességnek felismeréséből ered, hogy feltétlenül újonnan; megfelelő új törvényben kell az összeférhetlenséget szabályozni. A párt, amelyhez tartozni szerencsém van, régi idők óta elevenen és gyakorta sürgeti ennek az összeférhetlenségi törvényniek megalkotását, (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) még pedig olyan törvényét, amely minden tekintetben megfelelhessen a jelen viszonyok kívánalmainak. A Ház közjogi és igazságügyi bizottsága számos; együttes ülésben tárgyalta a kérdést, behatóan megvitatta és merem állítani, hogy a lehetőség határaihoz képest olyan szabályozásra igyekezett, amely szabályozás mindjen szempontot meglát, mindent mérlegel és az élet viszonyainak megfelel. (Gaal Gaston: A jó javaslatot elrontották! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Több tekintetben szigorítottuk és az enyhítéseket vissza lehet csinálni!) Tegnap Rassay Károly igen t. képviselőtársam, vala- • mjint mások is azt állították, hogy ezek a változtatások kivetkőztették a javaslatot eredeti lényegéiből és bizonyos enyhítésekkel éa lefaragásokkal valahogy úgy csiramentesítették ezt a javaslatot, veszélytelenné és ártalmatlanná tették. (Zaj a baloldalon.) Felelősségem teljes tudatában, — mint hogy résztvettem ennek a bizottságnak minden ülésén és igénytelen személyemmel befolytam a javaslat szövegezésébe — merem állítani, hogy ami változtatás van az eredeti szöveghez képest, az túlnyomóan szigorítás, ami pedig felületes szemléletre enyhítésnek látszik, iaz nem enyhítés, hanem a viszonyoknak helyes felismerése, a törvénynek kör vetkezetes megértése, az egész rendszerbe való okos ós bölcs beilleszkedés. De itt olyan valamit, amit önmagában enyhítésnek lehetne nevezni, semmi esetre sem üátok. (Váry Albert: Elveket semmi esetre sem tört össze! — Jánossy Gábor: Kivéve a 15. §-t. Ez a versenytárgyalásokról szóló egy szakasz enyhébb!) Ha vigyázunk arra, hogy az orvosság ne legyen rosszabb a betegségnél, — mert elvégre &gy javaslat nem lehet öncél, hanem bizonyos magasabb célokat szolgál — az a jó törvény, az adott esetben az a jó összeférhetlenségi törvény, amely a törvényhozók munkájának függetlenségét és tisztaságát biztosítja. (Váry Albert; Azt, ami enyhítésnek látszik, ellenzéki javaslatra fogadtuk el!) A jó törvény az, amely nem állít fölösleges tilalomfákat és nem bekötött szemmel keresi az igazságot, hanem meglátja az életet, felismeri az igazságot és az élethez képest alkalmazza. Itt van például a javaslatnak 10., régi szövege szerint 11. §-a és erre hívom fel különösen Gaal Gaston mélyen t. képviselőtársam nagybecsű figyelmét. (Gaal Gaston: Miért éppen az enyémet?) Mert az imént méltóztatott mondani, hogy ezek a módosítások enyhítések és kivetkőztetik a javaslatot az eredeti mivoltából. (Zaj és mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Eredetileg az országgyűlés ama tagjaira állapították meg a nyerészkedő részvételt, akik a vállalatnál korábban nem működtek. Tehát, akik régebben voltak valamely nyerészkedésre alapított vállalatban, azok szinte ősi jogon, mint hitbizományo10*