Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106 séget, (Egy hang a szélsőbáloldalon: Ott nincs parlament!) Ezt ne tartsuk se véletlen­nek, sem nemtörődömségnek, még kevésbbé gondoljuk, hogy a fasizmus menlevelet, vagy bátorítást akart adni a visszaélésekre, hanem ismernie kell azt a különleges és egészen egye­dülálló természetű helyzetet, amelyet a fasiz­mus teremtett s miként a fasizmus olyan olasz termék, amely nem teremthető meg és nem virulhat idegen talajon, (Jánossy Gábor: Igaz! Igaz!) éppúgy az összeférhetlenség ki­rekesztése is különleges olasz valami, ami a mi viszonyainkra egyáltalában nem alkalmaz­ható. Viszont kétségtelen az is, hogy ma az egész világon előtérben állnak a gazdasági kérdések és politikai színvakság volna, ha ezt nem látnók meg és nem akarnók a kérdést úgy szabályozni, hogy amikor az élet érde­keit meglátjuk és honoráljuk, egyúttal véd­jük meg azokat a tisztasági és tisztességi el­veket, amelyek védelmére és körülbástyázá­sára ez a javaslat hivatott és amelyeket a ja­vaslatból keletkező törvény lesz hivatva meg­valósítani. A törvényjavaslat az általános elvi és er­kölcsi szempontok hangoztatása mellett egye­temes alapul és vezérelvül kijelenti az 1. §-ban, hogy az összeférhetlenség miatti eljá­rásnak csakis a törvényben külön meghatáro­zott esetekben van helye. (Gaal Gaston: Szó­val taxái!) Leszek bátor majd ezzel a kérdés­sel is foglalkozni. Előbb megadja a vezérfo­nalat, az irányadó erkölcsi elvet, amely sze­rint . a képviselőnek, illetve az országgyűlés tagjának meg kell óvnia a függetlenségét min­den körülmények között és mindenkivel szem­ben. A 33. §, amelyre méltóztatott mondani, hogy taxáció, megköveteli, hogy a bejelentés­kor megjelölje a bejelentő, hogy szerinte az országgyűlés tagja milyen tényállással és a törvénynek milyen szakaszát sértette meg. Ezek a szakaszok szerves harmóniában álla­nak. Az általános elvi alapot kiegészíti itt,a törvény külön rendelkezése. Az 1. §, ha sza­bad azt mondani, a genust adj külön sza­kaszok pedig a speciest adják, amelyek együttvéve az összeférhetlenséget körülírják. Én nagyon szerencsésnek tartom ezt a rend 1­szert. Az általános absztrakciónak', ha egyedül állania, az a hátránya, hogy a keretekbe sok minden belefér. Itt volna azután az a rosta, amelyre az előbb gr. Hunyady képvisielő úr méltóztatott utalni, mert egy általános felállí­tás ruganyos valami és ren'desen az taz eredmé­nye, hogy rést enged azoknak, akik ki akarják játsizani a törvényt. (Ügy van! jobbfelől.) Ami­kor fiatal ügyvéd voltam, felkeresett egyszer egy régi edzett, agyafúrt kereskedő, akinek az volt a különlegessége, hogy körülbelül min­den egy-két hónapban megváltozott a cégtáblá­jának a felírása. Bejött hozzám, hogy adjak neki tanácsot. Úgymond, megint szeretné a cégtáblát megváltoztatni, de olyaténképpen, hogy abból ne származhiassék kellemetlensége. (Gaal Gaston: Minden esetben férjhez adott egy-egy leányt! — Derültség.) Lehet. Azt mon­dottam az illető jogkeresőnek, hogy: kedves, bá­tyám, éppen most szerkesztik az Országházban az üzletátrui'házásról szóló törvényt, várjuk be a törvényt. Azt mondta: «Kedves öcsém, ha már van törvény, akkor tudom, hogyan játszom ki, de amíg nincsen törvény, addig nem tudom, hogy mit csináljak.» (Élénk derültség.) Másrészt a merő taxáció anélkül, hogy megadná az alaptör­vényt, az útmutató vezérfonalat, eltávolítja a ülése 1932 június 17-én, pénteken. 65 törvényt attól a forrálstól, amelyből ered és at­tól az alaptól, amelyre épül az egész törvény­javaslat. Egyes szakaszok méltatása a részle­tes tárgyalás sorára tartozik, laiddig azonban csak azokat a rendelkezéseket leszek bátor le­hetőleg röviden méltatni, amelyek az egész ja­vaslat rendszerét és átfogó célzatát tüntetik fel. A javaslat hosszú és beható munka ered­ménye. Annak a szükségességnek felismerésé­ből ered, hogy feltétlenül újonnan; megfelelő új törvényben kell az összeférhetlenséget szabá­lyozni. A párt, amelyhez tartozni szerencsém van, régi idők óta elevenen és gyakorta sür­geti ennek az összeférhetlenségi törvényniek megalkotását, (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) még pedig olyan törvényét, amely min­den tekintetben megfelelhessen a jelen viszo­nyok kívánalmainak. A Ház közjogi és igazságügyi bizottsága számos; együttes ülésben tárgyalta a kérdést, behatóan megvitatta és merem állítani, hogy a lehetőség határaihoz képest olyan szabályozásra igyekezett, amely szabályozás mindjen szem­pontot meglát, mindent mérlegel és az élet vi­szonyainak megfelel. (Gaal Gaston: A jó ja­vaslatot elrontották! — Zsitvay Tibor igazság­ügyminiszter: Több tekintetben szigorítottuk és az enyhítéseket vissza lehet csinálni!) Tegnap Rassay Károly igen t. képviselőtársam, vala- • mjint mások is azt állították, hogy ezek a vál­toztatások kivetkőztették a javaslatot eredeti lényegéiből és bizonyos enyhítésekkel éa lefara­gásokkal valahogy úgy csiramentesítették ezt a javaslatot, veszélytelenné és ártalmatlanná tették. (Zaj a baloldalon.) Felelősségem teljes tudatában, — mint hogy résztvettem ennek a bizottságnak minden ülésén és igénytelen sze­mélyemmel befolytam a javaslat szövegezésébe — merem állítani, hogy ami változtatás van az eredeti szöveghez képest, az túlnyomóan szigo­rítás, ami pedig felületes szemléletre enyhítés­nek látszik, iaz nem enyhítés, hanem a viszo­nyoknak helyes felismerése, a törvénynek kör vetkezetes megértése, az egész rendszerbe való okos ós bölcs beilleszkedés. De itt olyan vala­mit, amit önmagában enyhítésnek lehetne ne­vezni, semmi esetre sem üátok. (Váry Albert: Elveket semmi esetre sem tört össze! — Jánossy Gábor: Kivéve a 15. §-t. Ez a versenytárgyalá­sokról szóló egy szakasz enyhébb!) Ha vigyázunk arra, hogy az orvosság ne legyen rosszabb a betegségnél, — mert elvégre &gy javaslat nem lehet öncél, hanem bizonyos magasabb célokat szolgál — az a jó törvény, az adott esetben az a jó összeférhetlenségi tör­vény, amely a törvényhozók munkájának füg­getlenségét és tisztaságát biztosítja. (Váry Al­bert; Azt, ami enyhítésnek látszik, ellenzéki javaslatra fogadtuk el!) A jó törvény az, amely nem állít fölösleges tilalomfákat és nem bekö­tött szemmel keresi az igazságot, hanem meg­látja az életet, felismeri az igazságot és az élethez képest alkalmazza. Itt van például a javaslatnak 10., régi szövege szerint 11. §-a és erre hívom fel különösen Gaal Gaston mélyen t. képviselőtársam nagybecsű figyelmét. (Gaal Gaston: Miért éppen az enyémet?) Mert az imént méltóztatott mondani, hogy ezek a mó­dosítások enyhítések és kivetkőztetik a javas­latot az eredeti mivoltából. (Zaj és mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Eredetileg az ország­gyűlés ama tagjaira állapították meg a nye­részkedő részvételt, akik a vállalatnál koráb­ban nem működtek. Tehát, akik régebben vol­tak valamely nyerészkedésre alapított vállalat­ban, azok szinte ősi jogon, mint hitbizományo­10*

Next

/
Thumbnails
Contents