Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-105

54 Az országgyűlés képviselőházának IC egy másik valaki, akinél közbenjárnak és aki a közbenjárást elfogadja — mondom, ha ők ezt szigorúan fogják venni, akkor igenis az ilyen rendelkezésnek van hatálya. Másrészt méltóztassék törvényes kötelességévé tenni minden hatóságnak, hogy az olyan közbenjárás, amely a törvénybe ütközik, a Képviselőház elnökének bejelentessék. (Helyeslés balfelŐl) Ez a másik szankció, a másik korrektívum, amely lehetővé teszi, hogy tisztességes emberek^ tisztességes ügyvédképviselők felemelt fővel járjanak a maguk hivatásának ösvényén, és amely állandó veszélyt és visszatartó erőt fog jelenteni azokra nézve, akik a mai rendelkezések mellett könnyen szaladgálhatnak és könnyen bujkálhatnak a pragrafusok között. T. Ház! Ha már az ügyvédképviselők öszszeférhetlenségről beszélek, akkor rá kell mutatnom még egy hiányra- Nem látok a törvényjavaslatban olyan intézkedést, amely kizárná, hogy ügyvédképviselő a magyar állam ellen pert ne viselhessen. Ezt tekintem én a legsúlyosabb összeférhetlenségnek, mert ezek a perek, amelyek befolyásos képviselő mellett a legtöbbször egyezséggel végződnek, és amelyeknél mód nyílik arra, hogy a befolyásos képviselő érvényesíthesse a maga befolyását. Nem látom he, hogy ezt a természetes rendelkezést, hogy olyan ügyekben, amelyekben a magyar állam anyagi érdeke érintve van, ügyvédképviselő képviseletet ' ne vállalhasson, miért ne lehessen a törvénybe beleilleszteni. (Ügy van! Ügy van! half elől-) Ha mi ezeket a szabályokat törvénybeiktatjuk, akkor meg vagyok győződve arról, hogy az az ódium, amely ma az ügyyédképviselőre hárul, — és valljuk meg őszintén, a multakba visszatekintve, nem minden ok nélkül hárul, (Ügy van! balfelől.) mert magunk is tanúi voltunk annak, hogy összeférhetlenség esetében játék volt a paragrafusokkal és szavakkal az, hogy valaki nem mint képviselő, hanem mint ügyvéd járt el — ez az ódium is csökkenni fog. Másik megállapításom az volt, hogy a törvényjavaslat nemcsak áttöri az 1901 : XXIV. t.-c.-ben lefektetett garanciákat a képviselői függetlenség tekintetében, hanem a mellett az üzleti összeférhetlenség terén bizonyos lazaságot teremt, bizonyos könnyebbséget hoz be, amit még a t. előadó úr is elismert, és csak azzal védekezett, hogy nézzük meg a törvénynek egyéb szigorú rendelkezéseit. En kiegyezem az előadó úrral, a törvény egyéb szigorú rendelkezéseit köszönettel elfogadom, de méltóztassék ezeket a szerinte is a régi törvénnyel szemben enyhítést jelentő intézkedéseket megfelelően korrigálni. Mert az, hogy bejelentésig kötelezettség alá esik a képviselő az ő pozíciójában, az ő esetleges összeférhetlenségi állásaiban, nagyon helyes intézkedés, (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) ezt r senki kétségbe nem vonja, ezt a magam részéről is elfogadom. (Jánossy Gábor: Újítás!) Ha azonban úgy konstruálom a törvényt,^ hogy a bejelentési kötelezettséget megállapítom, akkor nem szigorítottam a törvényt, már pedig ez van a törvényjavaslatban lefektetve. (Gaal Gaston: Ügy van! Ügy van!) Tisztelettel kérem beszédidőm meghoszszabbítását. Elnök: Mennyi idővel? Rassay Károly: Fél órát kérek. (Gaal Gaston: Egy órát kérj, azt is megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. . ülése 1932 június 16-án, csütörtökön. Rassay Károly: Sajnálom, én csak addig tudok beszélni, amíg mondanivalóm van. (Derültség. — Halljuk! Halljuk!) Másik megállapításom az volt, hogy a képviselőnek az; üzleti összeférhetlenség terén való könnyített pozíciójával párhuzamosan a képviselőnek a mindenkori többségtől való függő pozícióját is megerősítette ez a javaslat. Méltóztassék azokat a rendelkezéseket nézni, amelyeket már bátor voltam ismertetni. Nem összeférhetlen az egyébként összeférhetlen pozíció akkor, ha a Ház szíves lesz előzetes engedélyt adni, hogy ezen pozíciót a képviselő elfogadja, tehát ez függ a Ház mindenkori többségétől.^ Nem összeférhetlen a szubvencionált, segélyezett vállalatnak igazgatósági tagja, ha az összeférhetlenségi bíróság úgy ítéli meg a dolgot, hogy ez az ő függetlenségét nem érinti. Nem összeférhetlen az üzleti és szerződési viszonyban lévő vállalatnak érdekelt tágja^ ha ugyancsak az összeférhetlenségi bíróság^ azt állapítja meg, hogy ez az Ő függetlenségét nem érinti. Nem összeférhetlen az ilyen üzleti vagy szubvencionálási viszonyban^ lévő érdekelt képviselő akkor, ' ha megállapíttatik, hogy ez a szubvencionálás közérdekből adatott. Ezt mind az összeférhetlenségi bíróság állapítja meg. Ezek a tények már magukban mutatják azt, hogy itt a parlament többségének, a parlament többségéből alakított bíróságnak közvetlenül igen nagy befolyása van a képviselő pozíciójára. Vannak azonban itt más rendelkezések is. Idetartozik a köztisztességbe ütköző közbenjárásról szóló szakasz. Azt mondja a igen t. előadó úr, hogy ezzel a szakasszal már találkoztunk a törvényhatósági reformról szóló törvényben. — (Zaj. — Gr. Hunyady Ferenc: A miniszterek elmentek lemondani!) En nem ismerem el magamat olyan jogforrásnak, hogy ha egyszer hibát követtem el, akkor ebből a hibából az következik, hogy azt újra megismételjem. Mi a köztisztességí Már felszólalásom elején bátor voltam említeni, hogy tanúi voltunk itt t. képviselőtársainkkal együtt egy olyan korszaknak, amikor a földmívelésügyi minisztertől ötven lóra kiviteli engedélyt kapni nem ütközött bele a köztisztességbe; (Úgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a köztisztességbe csak az ütközött bele, ha valaki újra jelentkezett ilyen kiviteli engedélyért. (Nagy Emil: ötszáz lóra! — Jánossy Gábor: Azért beleütközött, csakhogy itt gyakorolták ezt! Elég szomorú volt!) Ez mutatja, valamint az, amit Jánossy t. képviselőtársunk mond, hogy nem lehet fontos közjogi jogosítványoknál a kodifikációt ilyen fogalmakkal végezni, hogy a «köztisztesség»-be ütközik. Tessék a törvényben taxatíve, precízen megállapítani a képviselőre nézve azt a mesgyét, amelyen haladhat, (Gaal Gaston: Ügy van!) de ne méltóztassék a többségi párt kegyétől függővé tenni. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy —• mondjuk — tíz év alatt a változó felfogásoknak megfelelőleg ugyanerről a helyről egyszer köztisztességnek minősítsenek olyasmit, amit ma Jánossy t. képviselőtársunk, nagyon helyesen, nem köztisztességnek minősít. Itt van azután az a szakasz, amelyet Lázár Andor képviselőtársunk proponált, amely a külföldi vállalkozásoktól kapott megbízásokat tesz kritika tárgyává, és ennek alapján módot nyújt arra, hogv az 1. §-nak egyébként minden szankció nélküli rendelkezését konkrét esetben alkalmazni lehessen. Ügy tudom, hogy vannak