Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-105

Az országgyűlés képviselőházának 105. i nálnám, ha Károlyi Gyula miniszterelnök úr a sok jó szándék után csak ezt az egy politikai alkotást hagyta volna itt a maga neve alatt. Véleményem szerint ez az előttünk fekvő törvényjavaslat nem szo'lgáJja azt a célt, hogy a képviselői függetlenséget kiépítse és garanciákkal lássa el. Meggyőződésem, (Halljuk! HtaMjuk!) — az igen t. előadó úr szíves volt már előre vitába szállni velem, — hogy ez a javaslat egyfelől csökkenti a képviselői függetlenségnek az 1901 : XXIV. tc.-ben lefektetett garanciáját, másfelől olyan függőséget épít ki a képviselő részéről, a többségi párttal és rajta keresztül a kormányzattal szemben, amely a régi törvény alapján nem állott fenn. Bátor leszek mindkét állításom igazolására tényeket felhozni. (Halljuk! Halljuk!) Itt van mindenekelőtt a közszolgálati összeférhetlenség kérdése. Az 1901 : XXIV. te. 1. §-a kategorikusan rendelkezett, világosan megmondotta (olvassa): Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, amely a korona kijelölésétől, vagy a korona, a kormány, kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel, vagy díjazással jár.» Ezzel az általános szabállyal szemben felállított hat kivételt. Mit csinál ez a törvényjavaslat, amely előttünk van. Elsősorban a javaslat 7. §-a felállít egy új kivételt. Harmadik bekezdésében a kövötkező új kivételt állítja fel (olvassa): «Nem összeférhetlen az olyan megbízás, amely az országgyűléstől... stb. „ered, vagy amelyhez az országgyűlés illető Háza előzetesen hozzájárult...» Véleményem szerint ez a rendelkezés egymagában keresztül töri az 1901 : XXIV. te. 1. ^ában lefektetett nagy garanciális elvet. A közjegyzőt felsorolja az 1901. évi törvény .azok között, akik nem lehettek egyúttal képviselők. Ennek az új rendelkezésnek értelmében semmi akadálya sincs annak, hogy az országgyűlés Képviselőháza hozzájáruljon ehhez a megbízáshoz. (Ellewmondások jobbfelől.) A t. előadó úr mosolyog? Méltóztassék megmondani, hol va.n ez kizárva? (östör József előadó: Ezen csak mosolyogni kell!) Lehet, hogy a t. előadó úrnak mosolyognia kell, a mosolygása azonban abszolúte nem jogosult, mert fel kell tételeznem, hogy a törvényjavaslatot ismeri. A 7. | világosan mondja (olvassa): «Országgyűlési képviselő, képviselői megbízásának tartama alatt nem nyerhet a 6. !§. körén kívül sem olyan alkalmazást, vagy megbízást, amely az államfő, a minisztérium, a miniszterek vagy valamely alájuk rendelt hatóság kinevezésétől, jelölésétől, vagy ajánlásától lügg és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel, vagy bárminemű előnnyel van összekötve.» Ez alá tartozik a királyi közjegyző? (Östör József előadó: Tartama alatt!) A szövegben utána következik: «Nem összeférhetlen a képviselői állásai olyan megbízás, mondja a 3-ik bekezdés (olvassa): «amely az országgyűléstől, annak valamelyik Házától vagy bizottságától, ered, vagy amelyhez az országgyűlés illető Háza előzetesen hozzájárult.» T. előadó úr, ne méltóztassék mosolyogni, hanem méltóztassék megmondani, hogy például a királyi közjegyző, de tettől függetlenül más hasonló megbízás miért van kizárva e törvényes rendelkezések alapján, ha az országgyűlés, illetőleg a Képviselőház ehhez a megbízáshoz előzetesen hozzájárult! (Östör József előadó: Nem képzelhetem, hogy egy Képviselőház hozzájárulna egy közjegyző kinevezéséhez! — Mozgás. — Farkas ilése 1932 június 16-án, csütörtökön. 49 István: Ez a többség mindenhez hozzájárult! — Simon András: Nem tartozik a Házhoz!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Kabók Lajos: Ez a konok egységespárt még erre is képes!;— Simon András: Mikor tartozik ez a Ház elé?) Csendet kérek, képviselő urak! Rassay Károly: Ha a t. előadó úrnak mosolyra bazirozott jogi álláspontja csak olyan erős, (Derültség.) hogy azt mondja, hogy nem leheti eltételezni, hogy egy Képviselőház ehhez hozzájárul, akkor méltóztassék megengedni, mint politikus vitatkozhatnék tovább a képviselő úrral, mint jogász azonban nem vitatkozom tovább. A képviselő úr beismeri, hogy a törvény alapján kizárólag a Képviselőház többségének jóízlésétől, erkölcsétől és méltányosságától függ, hogy ilyen előzetes hozzájárulást megadjon; én pedig ebben a tekintetben, engedje meg t. képviselőtársam, a multak tapasztalatai alapján bizonyos szkepszissel élek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ez nem tartozik a Ház elé! — Simon András! Milyen törvény szerint dönthet a Ház? — Halljuk! Halljuk!) Tovább megyek annak igazolására, hogy ez a törvényjavaslat mai szövegezésében ... (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Elhibázott gondolat! — Wolff Károly: Nagyon veszedelmes! — Simon András: Nincs jogi alapja! — Bródy Ernő: Önnek nincs jogi alapja! — Derültség. — Jánossy Gábor: Ez nem áll! — Farkas István: Csendőr és közigazgatás jogi alapja! — Zaj. — Simon András: Nem áll ez, nem a Ház elé tartozik!) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: En azt állítom, hogy ez a törvényjavaslat szemben az 1901:XXIV. tcikkel, a közszolgálati összeférhetlenségi garanciákat csökkenti. Felhoztam egy példát, de felhozok egy továbbít is. E törvényjavaslat 3. §-ának második bekezdése szaporítja a képviselőséggel összeférhető állásokat; szaporítja, amikor kimondja, hogy a képzőművészeti főiskolának és az állatorvosi főiskolának tanárai szintén a képviselőséggel összeférhető állást töltenek be. (Büchler József: Testhez szabott szakasz!) Arról lehet vitatkozni, helyes-e egyáltalában, hogy megengedjük közszolgálati állásban lévőnek, bármilyen állást töltsön is be, hogy a Képviselőháznak is tagja legyen. (Jánossy Gábor: Ügy van! TTgy van! Ez elvi dolog!) Azon az egyen azonban már nem lehet vitatkoznunk, hogy az 1901:XXIV. tcikkben lefektetett összeférhető állásokat ez a törvényjavaslat íme további két kategóriával kiterjeszti. (Gáspárdy Elemér,: TTgy van! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Szűkítettük itt!) Én ez ellen a tendencia ellen úgy mint a bizottságban, most is állást foglalok. Nem azért, mintha nem tartanám azt, hogy az egyetemi tanárok, különösen ha a régi világból ránk maradt egyetemi tanárokra gondolok, bizonyos nívót adhatnak egy parlamentnek. De ez nem a nívó kérdése, hiszen mi nem a tudósok gyülekezete vagyunk, (Bródy Sándor: De menynyire nem!) hanem a nemzeti akarat kifejezői akarunk lenni. (Nagy Emil: Egyik sem vagyunk!) En ebben a tekintetben Összeférhetlennek tartom azt, (Gáspárdy Elemér: Fizikailag összeférhetlen!) hogy akár egyetemi tanár, akár az állatorvosi főiskola vezetője, (Gáspárdy Elemér: Fizikailag összeférhetlen!) akár az Országos Magyar Gyűjteményegyetembe tartozó intézetek tisztviselői legyee*