Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

Az országgyűlés képviselőházának 11 folyni, elérjük azt, hogy a munkásokat nem hagyjuk munka nélkül és nem fog bekövet­kezni az a helyzet, hogy ismét inségakcióra legyenek ^szorulva. De előnyös ez a helyzet még abból a szem­pontból is,^ mert azok a készletek, amelyeket így a gazdák minden adminisztráció nélkül fel fognak ajánlani, a forgalomból ki fognak ke­rülni és ezáltal a készleteket nem fogják nyomni s a búzaár kialakulásának kérdésében is kedve­zően fognak hatni. Azt hiszem, ha ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozunk s a vizitársulatokat és mindazo­kat a közületeket, amelyek képesek bizonyos munkálatokat elvégeztetni, erre rá fogjuk bírni ennek a gondolatnak alapján, akkor a munka­nélküliség kérdését teljes mértékben meg fog­juk oldani anélkül, hogy erre az államháztar­tás egy krajcárt is fizetne. Valószínű, hogy viszont ezzel a kérdéssel szemben ellenvetéseket fogunk hallani, azt fog ják mondani, hogy hiszen ez egy burkolt adó­elengedés az által, hogy én a búzát magasabb áron fizetem; a pénzügyminisztérium minden­esetre ezt fogja mondani. En ezt röviden meg tudom cáfolni, amikor azt mondom, hogy a közvetítőkereskedelem elmaradt hasznát, to­vábbá a budapesti paritás különbözetét a gaz­dáknak adom s ezzel métermázsánként körül­belül négy pengő különbséget tudok elérni, ami igen kecsegtető és serkentő lesz az adóhátralé­kosokra nézve is annyiban, hogy érdekük lesz ezt a bizonyos mennyiséget kifizetni. Továbbmenve, lehetséges volna a vármegyei útadónál természetben fizetni bizonyos munká­latokat és azonkívül is, a közmunkaváltsággal kapcsolatban. Kérdem, miért ne volna lehetsé­ges például az, hogy az útkaparókat búzával fi­zessék ki, mikor úgyis rá vannak szorulva arra, hogy más oldalon megvegyék a búzát? Ilyen gyakorlati megoldásokra van szükség, nem de­magógiára; nem arra van szüség, hogy kriti záljunk, hogy a titkos választójog kérdését és egyéb kérdéseket vessük bele a közvéleménybe, mert ezekkel a kérdésekkel az ország munka­nélküliségét nein fogjuk egy lépéssel sem előbbrevinni. Való az is, hogy talán nem nép­szerű ma az, hogy mi szabadságra, vakációra megyünk és helyesebb volna talán, ha itt ma­radnánk, de amikor azt látjuk, hogy amit a mi­niszterelnök úr eddig még minden kérdésben ígért, azt mindig meg is tartotta, akkor meg­van a reményünk arra is, hogy azokat a kér­déseket, amelyekben nyilatkozni már eddig is szíves volt, valóra fogia váltani. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezzel fejezem be a beszédemet. '(Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezi. Következik Erődi-Harach Tihamér kép­viselő úr jelentése. Mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizott­ság jelentéseit Lingauer Albin képviselő úr egyrendbeli, Orosdy Fülöpné báróné képviselő kétrendbeli és végül Lázár Miklós képviselő úr ötrendbeli mentelmi ügyeben. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezeknek ki­nyomatása, szétosztása és annakidején napi­rendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott• jelentéseket a Ház ki­nyomatja, szétosztatja; azok napirendre tű­zése iránt később fogok a t. Háznak előterjesz­tést tenni. Áttérünk napirendünkre. -~ KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. . ülése 1932 július 1-én, pénteken. 395 Napirend szerint következik a m. kir. ál­lamkincstár és a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Készvénytársaság között meg­kötött szerződés módosítása és kiegészítése tár­gyában kötendő pótszerződés becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat harmadszori ol­vasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavas­lat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvény­javaslatot harmadszori olvasásban is elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasásban is^ el­fogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljá­ból a Felsőházhoz teszem át. Következik a találmányi • szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvé­nyek egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasása. Kérem <a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavas­lat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a tör­vényjavaslatot harmadik olvasásban is elfo­gadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfo­gadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Következik az országgyűlés tagjainak ösz­szeférhetlenségéről szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavas­lat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvény­jlivaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavas­latot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőház­hoz teszem át. Napirend szerint következik a mentelmi bi­zottság jelentésének tárgyalása. Az első a mentelmi bizottság jelentése Éber Antal képviselő úr mentelmi ügyében, (írom. 236) Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr, őt illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Ház! A buda­pesti kir. főügyészség 12.125/1931. f. ü. szám alatt Eber Antal ország-gyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir % büntető törvényszék B. XXXV. 13.925/1931. számú megkeresése szerint ellene eljárás indult, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üzemi bizottságának 1931. évi április^ hó 27-én tartott ülésében elmondott beszédének következő kitételei miatt: «1. A Budapest Székesfővárosi Községi Temetkezési Intézet a kereskedelmi miniszté­riumban oly rendelet kiadását szorgalmazza, mely a fővárosi temetkezési ipar teljes elkom­munizálása után most már a koporsók gyár­tását és a temetkezési cikkek árusítását is tel­jesen kivenné a magánipar és a kereskedelem köréből. 2. Ez az üzem származásánál fogva nem oi

Next

/
Thumbnails
Contents