Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

396 Az országgyűlés képviselőházának 1 szocialista, hanem bolsevista, mert a bolsevizmus alatt ment végbe a magántemetkezési intézetek elkobzása. 3. Azok közül, akik a vörös uralom alatt a kommunizálást keresztülvitték, ma az egyik a főváros egészségügyi osztályát vezető tanácsnok, a másik pedig a temetkezési intézet igazgatója. 4. Koporsókat a fővárosi intézet — mely megtagadja a magánipar által forgalomba hozott koporsókba való eltemetést — drágább árakon oktrojálja a közönségre, mint a magánipar és a kereskedelem. 5. Az intézet 200.000 P saját tőke mellett 91.000 P üzleti felesleget mutat ki, holott az igazgatóság költségei 388.000 P, tehát majdnem a kétszeres alaptőke. 6. Az intézett által végzett ingyen temetés úgy megy végbe, hogy egy fourgonban egymás hegyén-hátán 8 darab koporsóban, illetve gyalulatlan közönséges nagy ládában hozzák ki a temetőbe az ingyen eltemetendők holttesteit.» így folytatódik a beszéd, nem akarom az inkriminált részeket mind felolvasni, mert feleslegesnek tartom. Ezek a kijelentések a megkeresés szerint az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §-ának 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. §-ának 6. pontja szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a Székesfőváros Községi Temetkezési Intézet igazgatósága, illetőleg a polgármesteri X. ügyosztályt vezető tanácsnok sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének a jelenségeit tüntetik fel. A bűnvádi eljárás megindítására a felhatalmazást Budapest székesfőváros polgármestere 1931. évi október hó 28-án 114.961/1931. I. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett vétség között nem kétséges, minthogy azonban az^ országgyűlési képviselő hivatásához s törvényhozói szabadságához tartozik a közintézmények és közhatóságok bírálata s minthogy a fenti bírálat közérdekből történt, ezért a bizottság zaklatást lát fennforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Éber Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. Képviselőház! {Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól tudom, szokatlan az, hogy képviselő olyan ügyben, amelyben az ő saját személyes dolgáról van szó, felszólaljon, mégis kénytelen vagyok abbén az esetben ezt megtenni és arra kérni a t. Házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatának elvetésével mentelmi jogomat függessze fel. Igen t. Képviselőház! Nem akarok a mentelmi jog mélységeibe behatolni és nem is érzem magam eléggé beavatottnak a mentelmi jog gyakorlatában kialakított mindenféle fordulatokban, de^ mégis azt gondolom, hogy amikor azt a beszédet, melyről itt szó van, olyan időben tartottam, amikor nem is voltam országgyűlési képviselő, nem tartottam tehát abban a minőségemben, hanem, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a kamara üzemi bizottságának elnöki székében tartottam, akkor annak megállapítása, hogy vájjon beszédemet, azt a bírálatot — mint a jelentés mondja — közérdekből mondottam-e el, nem lehet a Képviselőháznak, hanem egyedül a független bíróságnak hivatása és feladata. Bízom h. ülése 1932 július 1-én, pénteken. a független bíróság döntésében. Bízom abban, hogy meg fogja állapítani azt, hogy igenis, közügyben, közérdekből történt kijelentésekről van szó. De szerintem ez a képviselő mentelmi jogát nem érinti> ez ezzel összefüggésben nincs, zaklatás esete tehát fenn nem forog. Igen t. Képviselőház! Arról van szó, hogy én a kamara üzemi bizottságának elnöki székéből szólaltam fel a Fővárosi Temetkezési Intézet ellen és bizonyítékokat hoztam fel arra, hogy ez a temetkezési intézet egyrészt a magániparral és a kereskedelemmel szemben jogosulatlan és erőszakos versenyt folytat, olyan erőszakos versenyt, amely csak^ abból magyarázható, hogy az üzem származása a bolsevizmus idejére nyúlik vissza, másrészről pedig, hogy a főváros közönségét, amely ennek az üzemnek áldásos tevékenysége alól nem képes magát kivonni, mert végeredményben mindenkinek meg kell halni és így e monopólium alá esik, nem szolgálja ki úgy, s nem olyan feltételek mellett, ahogy kellene, hanem drágán és rosszul végzi hivatását. Ez tehát közügy és ezt az ügyet valakinek tisztáznia kell. Amikor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke s a törvényhatósági bizottság tagja ilyen panaszokat emel egy fővárosi intézmény ellen, akkor a főváros autonómiájának lett volna kötelessége, hogy a panaszok kivizsgálásával, a panaszló meghallgatásával, amikor ez a kereskedelmi és iparkamara elnöki székéből beszélt és amikor a törvényhatósági bizottság tagja, megvizsgálja az ügyet s a vizsgálat alapján döntsön. Ez nem történt meg. Nem merte, nem akarta vagy nem tudta ezt kivizsgálni. Lehetett volna ez még hivatása a kormánynak is, amely felügyeleti hatósági jogánál fogva ugyanezt megtehette volna. De a kormány is vagy nem merte, vagy nem akarta ezt a vizsgálatot lefolytatni. Minthogy pedig itt közügyről, a főváros közérdekről van szó, kell, hogy legyen egy fórum, amely végre ezeket a vádakat és panaszokat kivizsgálja. Nagyon örülök, hogy a temetkezési intézet és a főváros a független magyar bírósághoz fordul. En megbízom a magyar bíróság igazságosságában és tárgyilagosságában és meg vagyok róla győződve, hogy nagyon jó helyen fog történni ennek a közügynek megvizsgálása. Minthogy itt nem mint képviselőnek a nyilatkozatáról van szó, hanem olyan időben történt nyilatkozatról, amikor én nem voltam képviselő, nem ebben a minőségemben, nem is mint politikus, hanem mint a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és mint a törvényhatósági bizottság tagja tettem ezt a nyilatkozatot, s minthogy közügyről van szó, amelynek kivizsgálása közérdek és ezt a kivizsgálást más nem vállalta, ennélfogva nagyon kérem a t. Házat, méltóztassék mentelmi jogom felfüggesztésével lehetővé tenni, hogy a független bíróság a valósághoz és a nagy közérdekhez mérten kivizsgálja az ügyet, s ezért kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatának elutasításával mentelmi jogomat felfüggeszteni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! Bármennyire tiszteletreméltó momentumnak is tartom azt, hogy Éber Antal igen t. képviselőtársam saját ügyében a kiadatása mellett szólalt fel, (Jánossy Gábor: Közérdekből, mint