Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

mmm Az országgyűlés képviselőházának 113. mert itt nem annak az egyetlen községnek ügyéről van szó, amelynek adatait a Ház elé hoztam, hanem egyedül Vas megyében tizen­hat községről és az országban talán 150—200 községről van szó, ahol a vásári jog középkori magántulajdonba adatott és magántulajdonban maradt. T. Ház! A vásár jognak ez a megoldása olyan súlyos teherrel jár az egyes érdekelt köz­ségekre nézve, hogy én igenis, választ akartam kérni a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól arra vonatkozólag, hogy addig is, amíg a tör­vényjavaslat idekerül, hajlandó-e a miniszter úr átmenetileg rendezni ezt az ügyet és ott, ahol nyilvánvalóan jogtalan gazdagodásról van szó, mint Jánosháza esetében, és valószínűleg más községek esetében is a vásárjogi engedé­lyes részéről, hajlandó-e rendeletileg intéz­kedni, hogy ezekben a községekben a vásár­pénznek azt a részét, amely nyilvánvalóan jog­talan, a községek a miniszter úr támogatásá­val visszakövetelhessék az engedményestől. (Já­nossy Gábor: Ezt csak egyességi úton lehet el­engedni az engedélyes és az érdekelt községek között! Itt magánjogról van szó! Ismerem az ügyet, mert Jánosháza az én kerületem köz­sége!) T. képviselőtársam, tisztában vagyok azzal, hogy magánjogról van szó, méltóztassék azon­ban meghallgatni s a végén valószínűleg ne­kem fog igazat adni t. képviselőtársam, mert én jogszabályokra alapítom a magam érvelését. Mielőtt azonban erre rátérnék, méltóztassék megengedni, hogy a magyar adózási viszonyok­nak tükreképpen mégegyszer, talán valamivel részletesebben, előadjam itt, éppen mert pszi­chológiai alapon is kívánom ennek az ügynek gyors rendezését, hogy Jánosházán a nagybir­toknak és a kisbirtoknak adózása milyen arány­ban van egymással és hogy vájjon tűrhető-e egyetlen egy percig is az az állapot, hogy a nagybirtok nemcsak, hogy nem fizet egyetlen­egy fillér adót sem, hanem teljesen jogosulat­lanul vásár jog címén még 1300 pengőt is kap ráadásul a községtől. T. Ház! Jánosháza község lakossága 4327 lélek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, területe 4068 katasztrális hold. Ebből gróf Er­dődy Sándor, ottani latifundiumtulajdonosnak a földje 1506 holdat tesz ki, a kis- és esetleg kö­zépbirtok — nem vagyok vele tisztában, hogy nincs-e a kisbirtokosok között esetleg középbir­tok is — mindössze ezer holddal több, mint a nagybirtok. (Jánossy Gábor: Csupa kisbirtok!) Tudomásul veszem, t. képviselő úr. A nagybir­toknak, ennek az 1506 holdas nagybirtoknak összes állami, megyei és községi adója 6636 pengő volt 1931-ben, ezenkívül a községben ti­zenhét uradalmi ház után fizet a nagybirtok 2254 pengő házadót. Ezzel szemben az egész falu összes adója a nagybirtokénak leszámításával és pedig az állami, megyei és községi adója a községnek, 98.074 pengő ugyanez évben. Ha az ember számításba veszi azt, hogy egy ilyen kisközség lakossága, talán 5%-ot leszá­mítva, kisgazdákból és földmunkás-zsellérekből áll. (Jánossy Gábor: Vannak nagyszámban ipa­rosok is!) Nem hiszem, t. képviselőtársam, hogy ez a szám kitenne 5%-nál nagyobbat, de mondjuk, hogy 10% az iparosság és kereskedő­ség, akkor is el lehet mondani, hogy a 2562 holdon gazdálkodó kisbirtok ennek a 98.000 pengő adónak legalább 4 /s részét fizeti. Számí­tásba kell venni azt is, hogy ebből a 2500 hold­nyi kisbirtokból él tulajdonképpen az egész ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. 383 falu lakossága, ezekből él elsősorban a kisipa­ros és kiskereskedő is. A Budapesti Hirlap annakidején, múltkori interpellációm során, megtámadott engem és — bár jóhiszeműségemet nem vonta kétségbe — azt állította, hogy nem helyes adatokat mon­dottam. En nem állítottam azt, hogy az egész 98.074 pengőt csak a 2500 holdon gazdálkodó kisgazdák fizetik, hanem azt állítottam, hogy a falu népe fizeti, elsősorban és túlnyomórészt a kisgazdák. (Malasits Géza: így van ez az egész országban!) Ahol az 1506 hold nagybirtok összes adója 6631 pengő, ott az uradalomnak vásárjogból való jövedelme 7953 pengő, tehát kerekszámban, mint mondottam, 13.000 pengőt fizet rá, a község az uradalomra a maga nyo­morúságos exisztenciájából és a nagybirtok így egy fillér adót sem fizet, ha tudniillik ezt a vásár jogot számításba vesszük. Hogy milyen óriási mértékű ez a vásár jogi jövedelem, mutatja az, hogy a községnek az uradalmon kívüli községi pótadója 17.049 pengő. Tehát pontosan, vagy majdnem ponto­san felét teszi ki az egész évi községi adójöve­delemnek az uradalom vásárjogi jövedelme. Éppen azért, mert a Házban támadást kap­tam Hunyady Ferenc gróf részéről, amikor a nagybirtok és a kisbirtok adózását összehason­lítottam, szükségesnek vélem, hogy egy kicsit részletezzem, hogyan alakul egy ilyen 4000 lakójú községben a nagybirtok és a kisbirtok adózása. Megkérdezem a t. túloldaltól, vájjon igazságos, emberséges, európai adózás-e ez, és fenntartható-e további Az 1506 holdnyi nagy­birtok 2554, a 2562 holdnyi kisbirtok pedig 6682 pengő földadót fizet, tehát több mint két­szeres földadót fizet s csak ezer holddal több a kisbirtok, mint a nagybirtok. A községi pót­adó 2255 pengő. (Jánossy Gábor távozik helyié­ről.) Sajnálom, hogy a t. képviselő úr távozik, mert még vannak olyan dolgok, amelyeket el akarok mondani és amelyekben a képviselő úr­nak, igenis, kötelessége volna odahatni, hogy a kormány ebben a kérdésben intézkedjék mi­nél gyorsabban, intézkedjék saját falujának, saját kerületének egyik községe javára. (Já­nossy Gábor: Először is nein távozom, másod­szor kötelességeimre ne tessék figyelmeztetni, mert azokat tudom és mindig teljesítem.) Nem is vontam kétségbe. Elnök: Kérem, ne méltóztassanak párbe­szédet folytatni. (Jánossy Gábor: Provokáltat­tam! Kénytelen voltam igazolni magamat!) vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: En csak sajnálatomat fejeztem ki, hogy a képviselő úr itthagy engem. (Jánossy Gábor: A satfnálat tárgytalan, hátra akartam menni!) Nem hi­szem, hogy a képviselő úr ezeket az adatokat pontosan ismerte volna, meg vagyok róla győ­ződve, hogy a képviselő úr maga szólalt volna fel ebben a kérdésben. A nagybirtok földadója, mint említettem, 2554 pengő, a kisbirtoké 6682 pengő. A nagybirtok községi pótadója 2255 pengő, a község lakosságáé 14.794 pengő. Most már ebből a kisbirtokosok bizonyára legalább 10.000 pengőt fizetnek, szemben a nagybirtok 2255 pengőjével, tehát a nagybirtok pótadójá­nak a négyszeresét. A falu kéményseprési díj­ban fizet 3003 pengőt, tehát többet fizet, mint az egész nagybirtok földadóban. Az 1506 hol­das nagybirtok vármegyei és községi közmun­kája együttvéve 397 pengő, a kisbirtok vár­j megyei és községi közmunkája 4897 pengő, te­! hát tizenkétszerese a nagybirtokénak. Az útadó I a nagybirtoknál 644 pengő, a kisbirtoknál 6536

Next

/
Thumbnails
Contents