Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-113
Az országgyűlés képviselőházának 113. kedvezményt kap, vagy az állammal szerződéses viszonyban van, az illető képviselőt nem befolyásolhatja, hanem befolyásolja. Ez nem lehetőség, hanem tény. Arról nem lehet vitatkozni és szerintem nem lehet beszélni. Ez a helyzet megállapítja a befolyásoltságot. Nem is teszem fel arról, aki kap egy kedvezményt, kap egy jogot, aki az államnak szállítója, aki az állammal szerződéses viszonyban van, hogy az itt valami nagy tevékenységet fog kifejteni az állammal szemben, (Jánossy Gábor: Az be sem jöhet ide! — Nagy Emil: A kormánnyal szemben!) helyesebben a kormánnyal szemben. Mert miről van itt szó? A hasznothajtó jognak definícióját és taxációját a jelenlegi 1901-es törvény megadta. Az 1901-es törvény 5. §-a elmondja, hogy (olvassa): «Országgyűlési képviselő nem lehet: 1. a kormánynak vállalkozója vagy szállítója; 2. a kormány és mások közötti ügyletek közvetítője^ vagy bizományosa; 3. az állami vagy a kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, vagy hasznothajtó jogok vevője; 4. az állami vagy a kormány kezelése alatt álló alapítványi jogok, javadalmak, jövedékek és hasznothajtó jogok bérlője és haszonbérlője; 5. a kormánynyal oly szerződési viszonyban álló fél, amelyben a kormány a szállító vagy bérbevevő ; 6. a kormány által engedélyezett közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyese; 7. a kormány által engedélyezett bármely hasznothajtó jog engedélyezése, stb.» Ez van itt elmondva. Továbbá egy másik paragrafus szintén taxálja, hogy mi mindent kaphat akárki a kormánytól, tehát köztük egy képviselő is. így kaphat állami, vagy egyéb középítkezéseket, italmérési engedélyeket, állami jövedékeket, állami segélyezést igénybevevő ipari, kereskedelmi, vagy közlekedési vállalatoknak segélyt. Mindezek vonatkoznak tehát a haszonhajtó jogokra és a vagyoni természetű kedvezményekre- Ha tehát egy képviselő, vagy egy olyan vállalat, amelyben a képviselő funkcionárius, vagy ott alkalmazva van, vagy igazgatósági tag, megkapja ezeket, akkor szerintem az illető, képviselő már a kormánnyal szemben összeférhetlen helyzetben van. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter; Ügy van! Ez szabályozva is van a 14., 15. és 16. §-ban! Az tehát megvan, amit a képviselő úr akar!) De feleslegesnek tartom ezt a hozzátevést (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az még további szigorítás, ami ellen a képviselő úr most beszél! Az alaptételben téved a képviselő úr!) Bocsánatot kérek, nem látom a szigorítást, a mélyen t. előadó úr sem fejtette ki. Sőt, amikor az általános vitánál erről szólottunk, maga Vary képviselő űr azt mondotta, ezt ki fogjuk hagyni. (Váry Albert: Mit?) Ezt a felesleges hozzátevést, hogy «befolyásolhatja». Túri Béla képviselő úr is ezt mondotta felszólalásában, hogy ezt kifogják hagyni. Itt van előttem a szöveg. Amikor én azt mondtam (olvassa): «Nekem semmiféle bíróság ne keressen és ne kutasson itt, mert ez gyanússá válik», ekkor Váry Albert t. képviselőtársam közbeszólva azt mondotta, hogy (olvassa): «El fogjuk fogadni a kihagyását!» (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Jól át van szövegezve. — östör Józser előadó: A második részből ki van hagvva!) «Ha» helyett jött az «és». (Zsitvay Tibor iffazságügyminiszter: Nagy különbség! Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. —• östör József előadó: A második részből kivan ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. 365 hagyva! — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Majd mindjárt bebizonyítom!) Engedelmet kérek, ezt előttem itt senki nem fejtette ki. Az előadó úr nem magyarázta meg. A miniszter úr nem beszélt róla. Mindenesetre ha a miniszter úr itt nyilatkozni fog, — amint elismerem, hogy az előbb is teljes korrektséggel nyilatkozott a 7. | alkalmazására vonatkozólag — az a tárgyalás további folyamán mint indokolás, mint a Képviselőház, illetőleg a törvényhozás intenciója nagyon fontos lesz, de mindeddig legyen szabad nekem abban a véleményben lennem, hogy ez nemhogy szigorítás, hanem ellenkezőleg, kibúvásra ad lehetőséget; mert az a véleményem, hogy maga a tény, hogy valaki hasznothajtó jogot, kedvezményt kap és az állammal szerződéses viszonyban van, megállapítja az összeférhetlenséget. (Jánossy Gábor: Ebben igaza van!) En nem keresek tovább, nem teszek hozzá többet, s nem vagyok hajlandó még külön kutatni, hogy vájjon ez befolyásolhatja-e az illetőt vagy sem. De ha ehhez hozzáveszem még azt, ami az 55. <§>-ban van, hogy ezer pengő bírságot rónak arra, aki feljelentést tesz, ha tudniillik ez alaptalannak bizonyul, erre csak azt mondhatom, hogy ez nem fog jól beválni, mert ezzel elriasztják a feljelentőket. Kérdem, kinek lesz kedve feljelentést tenni, mikor ezer pengő bírságot szabhatnak rá? (Jánossy Gábor: A jóhiszeműre nem! Azt úgyis tetszik tudni.) Maga az a tény, hogy valaki polgári kötelességét akarja teljesíteni, s ezért külön büntetik, el fogja rettenteni az illetőt a feljelentéstől. (Jánossy Gábor: Senkit sem büntetnek!) Hogy jön ahhoz egy állampolgár, aki egy ügyben, amelyhez semmi köze nincs, feljelentést tesz csak azért, mert a közéleti tisztaságot akarja megvédeni, hogy büntetésben részesüljön. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Egy hang a jobboldalon: Gondolja meg, mit csinál!) En nagyon szívesen engedem magam kapacitálni, ha a mélyen t. miniszter úr vagy bármelyik más t. képviselőtársam meggyőz engem arról, hogy ez megint nem egy kiskapu Hnyitása. Mondom, én nagyon szívesen engedem magam meggyőzni, <hisz méltóztatnak látni, hogy objektivitásra törekszem, nekem nincs semmiféle személyi antipátiám senki iránt, én nem néztem meg a kompaszt, én nem akarok senki ellen személyi harcot folytatni, én nem akarok senkit kipécézni, én tisztára csak a közéletet akarom szolgálni, a közélet tisztaságát óhajtom megvédeni minden^ személyes érdek nélkül, tisztán az ügy érdekében. Ha tehát valaki engem meggyőz és felvilágosít, szívesen elállók, de ebben a pillanatban azt hiszem, hogy a régi törvény sokkal helyesebb, sokkal precízebb volt, a régi törvény felállította a kritériumokat, és kimondta, hogy aki a kormánnyal valamilyen viszonylatban van, aki a kormánytól valamit kap, az Összeférhetlen és nem keres további kritériumokat. Itt pedig egy plusz van, amelyet a magam részéről nem tudok helyeselni mindaddig, amíg az ellenkező irányban felvilágosítást nem kapok és engem erről meg nem győznek. Ezt akartam csak megjegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Képviselőház ! En egészen más körülményre való hivatkozással akarok felszólalni, mint Bródy Ernő t. képviselőtársam. Bródy Ernő t. képviselőtársam felszólalására csak azt jegyzem meg, hogy ez a bizottsági szöveg szigorúbb, mint volt az ere50*
