Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

364 Az országgyűlés képviselőházának 113, gató lehet országgyűlési képviselő, de ország­gyűlési képviselő ezen közfunkciójánál fogva ne kerüljön bele vállalatolt, cégek, intézmények, részvénytársaságok igazgatóságába, mert ez még akkor is, ha hirtelen felfedezett közgazda­sági zseniről volna szó, a közvélemény előtt jo­gos gyanút keltene, a tekintetben, őt szakértel­ménél vagy ama befolyásnál fogva választot­ták-e be, amelyet a kormánynál vagy más ha­tóságnál gyakorolt. Az eredeti törvényjavaslat 11. §-ának szö­vege nem fedte teljesen az intenciót. Két hiba is volt benne: először az, hogy nem mondott ki visszamenő hatályt a 11. § rendelkezéseire; má­sodszor pedig az, hogy iitolsó mondata olyan tág megitélésnek hagyott teret, hogy nem lehe­tett volna pontosan, precízen megfogni azokat az összeférhetlenségi eseteket, amelyekre cál­zott a törvényjavaslat. A bizottságban elsősor­ban átdolgozott szöveg, amely az új 10. §-bau fekszik, ezzel szemben még határozott vissza­menést jelentett, mert csak a kormánnyal szem­ben fennálló közgazdasági összeférhetlenséget szabályozta. Tulajdonképpen pleonazmus volt, mert csak ama esetekre szólott, amelyek a 13., 14. és 15. §-okban már szabályozva voltak. Az újabb bizottsági szöveg kielégítő abból a szempontból, hogy közeledett a javaslat ere­deti intenciójának helyreállításához. Megtar­totta a bizottsági szöveget azokra az összefér­hetlenségi esetekre, amelyekről a 13., 14. és 15. § már provideált, azonkívül beleszövegezte azt js, hogy olyan megbízatások vagy alkal­mazások is összeférhetlenek, amelyeket az or­szággyűlés tagja főként országgyűlési tagsá­gára tekintettel nyert. Ez megint nagyon elasztikus szöveg, amelynek alkalmazását a független bíróság kezében nagyobb nyugalommal látnám, mint ennek az itt kreált bíróságnak a kezében. Mindenesetre olyan, hogy ha komolyan fogja fel ez a bíróság ennek a törvénynek rendel­kezéseit, . ennek alapján is bizonyos krasz ösz­szeférhetlenségi eseteket megszüntethet. Min­denesetre ki akarom emelni az ellenzék pad­soraiból is, hogy ez^ ismét egy javítás a tör­vényjavaslat szövegén s megint egy lépéssel több abban az irányban, hogy ebből a tör­vényből egy komoly és végrehajtható törvény legyen. Habár nekem az egész törvényjavaslattal szemben aggályaim voltak és vannak, ki aka­rom emelni, hogy előnyös haladást konstatá­lok ebben a törvényjavaslatban az 1901-es tör­vényhez képest. Éppen ennek következtében nagy megütközéssel hallottam azokat a híre­ket, hogy ez a Képviselőház által elfogadandó törvényjavaslat valószínűleg csak ősszel fog törvényerőre emelkedni, mert az országgyűlés másik háza csak ősszel kíván ezzel a javaslat­tal foglalkozni. (Jánossy Gábor: Elég baj, ha tényleg úgy leszi) A két Ház az egymásról való megemléke­zésben mindig a legnagyobb köteles tisztelet­tel kénytelen eljárni. Ez a tisztelet a Képvi­selőházban a Felsőházzal szemben mindig meg­volt. A Felsőházban egyszer-kétszer hangzott el olyan kritika, amely a képviselőkre nézve esetleg bántó is lehetett volna. (Jánossy Gá­bor: Kibírtuk!) Ennek következtében teljes tisztelettel mondom, hogy magánbeszélgetések­ből úgy hallottam, hogy a Felsőházat csupán kényelmi szempontok vezetik abban az elha­tározásában, hogy őszre akarja áttenni ennek a javaslatnak tárgyalását. Méltóztassék megengedni, ha egyes tiszte­ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. letreméltó urak nyaralási terveit még sem tartjuk olyan fontosnak, hogy ezáltal ennek a fontos törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése halasztást szenvedjen. (Ügy van! Ügy van!) A Felsőház t. urainak tekintetbe kell venniök, hogy erre a törvényre nagy súlyt helyez a közvélemény (Ügy van! Ügy van!) és nagy súlyt helyezett a Képviselőház is, amely olyan hosszú, komoly és alapos vi­tát folytatott le e körül a törvényjavaslat kö­rül, amilyenre az utóbbi években alig volt példa. Méltóztassék f tehát f igyelembe^ venni, hogy egy alaposan átgondolt komoly és a köz­vélemény kívánságának megfelelő törvény­javaslatról van szó, amelynek sürgős letár­gyalását a Felsőháznak is el kellene rendelnie. (Ügy van! Ügy van!) Most, hogy az a súlyos csapás érte a ma­gyar közéletet, hogy egy nemes szívű magyar arisztokrata költözött el az élők sorából, a Fel­sőháznak úgyis össze kell jönnie a koronaőri választás megejtésére, tehát ezzel az alkalom­mal kapcsolatosan meghozhatnáki a t. urak azt az áMozatot, hogy két-három nap alatt letár­gyalják ezt a törvényjavaslatot, hogy ez még a nyár előtt törvényerőre emelkedjék. Ezeket voltam bátor elmondani és remélem, hogy a Felsőház t. tagjai ezt a tiszteletteljes í'elszó'ításunkat és kérésünket figyelmbe fog­ják venni. (Jánossy Gábor: Az ország érdeké­ben!) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Györki Imre! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Jelent­kezése töröltetik. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Nincs senki felje­gyezve! (Bródy Ernő: Én jelentkezem! Indítvá­nyom is van!) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz és azok a szakaszok, amelyeket most tárgya­lunk, a törvényjavaslat legfontosabb szaka­szai. (Jánossy Gábor: Mind fontos! Valamennyi fontos!) Bocsánatot kéreki, nekem nem, volt fontos az, hogy a konok képviselőket háromíz­ben ki lehessen vezetni és nem volt fontos a szerkesztői szakasz sem. Szerény véleményem szerint az érdekeltségi szakaszok a legfontosab­bakl; másnak más lehet a véleménye. (Jánossy Gábor; Kinek a pap, kinek a papné V} Ez a 10. § az egyik alapvető fontosságú szakasz ebben a törvényjavaslatban. Abban, amit Hunyady Ferenc gróf t. kép­vise^társam mondott, neki igaza van, hogy tudniillik abban a részben, amelyről ő szólt, javítás van, abban azonban, amelyről én foerok szólni, szerintem, visszaesés van a régi álla­pottal szemben. (Gróf Hunyady Ferenc: Ezt nem értem!) Tudniillik miről van szó? Arról van szó ebben a szakaszban, hogy az, aki az államtól hasznothajtó jogot, vagy vagyoni természetű kedvezményt kap, vagy pedig az állammal szerződéses viszonyban van, a régi, a jelenlegi törvény szerint már összeférhetlen volt. Most ellenben hozzá méltóztatnak kapcsolni olyan meghatározást, amely céltalan és felesleges, mert azt ^mondja a törvényjavaslat, hogy (ol­vassa): «és a megbízás vagy alkalmazás az or­szággyűlés tagjának függetlenségét befolyá­solhatja.» Már az általános vita során elmondtam, hogy maga az a tény, hogy valaki egy hasz­nothajtó jogot kap vagy vagyoni természetű

Next

/
Thumbnails
Contents