Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

358 Az országgyűlés képviselőházának 113. ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. talán liechtensteinieket kivéve, senki nem becsüli le nálunk a pengőt, sőt ellenkezőleg, mindenki vágyik utána. A mezőgazdaság azonban azokat az áldozatokat, amelyeket eddig az aranypengő érdekében a kamat- és devizapolitikával el kellett viselnie, tovább már el nem bírja, de nem is akarja bírni, mert úgy érzi, hogy ezek az ő pusztulását jelentik. Cselekedni kell, határozottan, sürgősen kell cselekedni és eredményesen kell cselekedni. (Dinnyés Lajos: Mondjon le a kormány!) Azt a helyzetet, amelyet a gazdasági válság előidézett, csakis radikális intézkedéssel lehet elintézni, hogy biztosítani lehessen a még megmaradt értékek megmentését. Ez nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem az egész országnak és nemcsak az adósoknak, hanem a hitelezőknek is érdeke, akiket a kormány anynyira véd. Amikor a kormánynak e tekintetben való súlyos és sürgős kötelességeit f vagyok bátor megállapítani, még egy kötelességre kell rámutatnom, amely kötelességet mi, országgyűlési képviselők, vállaltunk, amikor egy esztendővel ezelőtt bekerültünk a Képviselőházba. Ez pedig az a kötelesség, hogy az ország súlyos helyzetében mindent megtegyünk a terhek enyhítésére, minden erőnket, gyakorlati ismereteinket vessük bele az országos kérdések elintézésébe és emeljük fel szavunkat, amikor látjuk, hogy a kormány — elismerem, a legjobb szándékból indulva ki — olyan intézkedéseket tesz, amelyeket helyeseknek nem tartunk. (Dinnyés Lajos: Lázas semmitevéssel telt el egy esztendő!) Nyilt titok az a terv, hogy a kormány a közeljövőben a jól megérdemelt nyári pihenőre akarja küldeni a Házat. Kérdem t. képviselőtársaimat, (Halljuk! Halljuk!) ha hazamegyünk, ha kimegyünk a kerületbe, hogyan fogunk odaállani a választók elé, mit fogunk nekik mondani, hogy mit végeztünk egy esztendő alatt? (Dinnyés Lajos: Űgy van!) Melyik az az országos cél, amelyet egy lépéssel is sikerült megközelítenünk? Idejöttünk azzal, hogy fel voltunk háborodva az álláshalmozások miatt. Kérdem: történt-e valami ezen a téren? (Dinnyés Lajos: Semmit sem csináltak! Tovább halmoznak!) Panaszkodtunk a múlt kormány költekezéséről. Bocsánatot kérek, szabad még pár percet kérnem, elnök úr? Mindjárt befejezem. Elnök: Megadja a Ház? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Br. Inkey Pál: örömmel üdvözöltük a kormányelnök első intézkedését, amellyel leállították a miniszteri autókat. Vártuk a folytatást, azonban nem történt semmi. (Gr. Somssich Antal: Vígan autóznak helyettük mások!) Tiltakoztunk az ellen, hogy egyes érdekcsoportoknak legyen kiszolgáltatva az ország gazdaközönsége. Kérdem: mi történt ezen a téren? Csináltunk aranypengőt, tapsoltunk a devízaintézkedéseknek, örültünk a clearing-egyezségeknek. (Dinynyés Lajos: Mindig örültünk!) Magyar mezőgazdaság, Te fizetheted a költséget! Ha eddig nem dolgoztunk, vagy ha nem dolgoztunk eredményesen, nézetem szerint kötelességünk mindent megtenni abban a tekintetben, hogy az utolsó órát kihasználhassuk és jóvátegyük eddigi mulasztásainkat. Az én nézetem az, hogy a Háznak nem szabad addig nyári pihenőre mennie, amíg ezek az országos közérdekből legfontosabb intézkedések meg nem történtek. (Dinnyés Lajos: De nem a 33-as keretében! Tessék itt megtárgyalni!) Tudom nagyon jól, hogy szavamnak nincs elég átütő ereje. Tudom nagyon jól, hogy egy a gazdasági életben eltöltött élet nem ad elég súlyt szavaimnak arra, hogy azoknak eredménye is legyen, (Jánossy Gábor: Dehogy nem ad! Miért ne adna?) és mégis kötelességemnek tartottam ezt elmondani. Lehet, hogy utoljára szólalok fel ebben a Házban és ez adja meg nekem az erőt arra, hogy megpróbáljam a kormányt megállítani azon az úton, amely nézetem szerint az országot a végveszedelembe viszi. Megpróbálom a kormányt meggyőzni arról, hogy cselekvési iránya helytelen. Megpróbálom tettre késztetni a kormányt, azoknak a cselekedeteknek elvégzésére, amelyektől nézetem szerint az ország jövője függ. Egy francia államférfinak egy régi mondása maradt reánk: gouverner c'est prévoir, kormányozni annyit tesz, mint előrelátni, megelőzni. Megelőzni a bajt, megelőzni azt, hogy olyan baj bekövetkezzék, melyért csak a történelem vonhat minket felelősségre. Felszólalásommal olyan láthatatlan kéz szeretnék lenni, mint volt az, amely annakidején Belsacar palotájának falára felírta jósló és figyelmeztető szavait: Mené tekel ufarsin. Felírhatnám én is a miniszteri tanácsteremnek s minden miniszteri szobának falára a figyelmeztetést: megelőzni a bajt, sürgősen cselekedni, amíg nem késő. Dixi et salvavi animam meam. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — Jánossy Gábor: Helyes! — Dinnyés Lajos: Helyes — és nem fog semmi sem történni! — Jánossy Gábor: Valami mindig történik!) Elnök: Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozat tárgya nem lehet. (Zaj a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. (Dinynyés Lajos: Lázas semmittevés után megyünk haza!) Kérem képviselő úr, méltóztassék csendben maradni. Nekem okvetlenül elő kell terjeszteni a napirendet. Ne tessék zavarni az előterjesztést. Napirendünk szerint következik az 1932. évi VII. te. alapján újjáalakítandó 33-as országos bizottságba a Képviselőház által kiküldendő 22 tag megválasztása. (Dinnyés Lajos: Ezzel meg lesz mentve az ország! — Zaj.) A névsort olvasni fogja Frey Vilmos jegyző úr, a távollevőket jegyzi Herczegh Béla jegyző úr. Kérem a névsor felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa a névsort. — A képviselők beadják szavazólapjaikat.) Elnök (Biedermann Imre báró nevének olvasásánál): Kérem Biedermann képviselő úr, tessék szavazni. Frey Vilmos jegyző (tovább olvassa a névsort.) Elnök: Most pedig kérem a távollevők névsorának felolvasását. A jegyző úr lesz szíves felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a távollévők névsorát.) Elnök: A szavazást befejezettnek nyilvánítom. A jegyző urak összeszámlálják a szavazatokat. Az összeszámlálás tartamára az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést újból megnyitom. Felkérem Frey Vilmos jegyző urat, szíveskedjék a szavazás eredményét felolvasni. Frey Vilmos jegyző: Beadatott 86 szavazat, elnök nem szavazott, üres szavazólap volt