Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-112
Áz országgyűlés képviselőházának 11 (Kelemen Kornél: A hazugságot magát nem le- ] het büntetni!) A rágalmazás tényálladékát ki- j meriti az alaptalan feljelentés. (Erődi-Harrach ; Tihamér közbeszól. — Zaj. — Elnök csenget.) És ! ha abban a bejelentésben olyan adatok vannak, ! amelyek a hamis vád megállapítására alkalma- j sak, a bejelentő büntetőjogilag üldözhető. Ma/arország idáig megvolt anélkül, hogy külön büntették volna azt, aki összeférhetlenségi bejelentést tett. Ha viszont az illető olyan adatokat kevert bele a bejelentésbe, amelyek bűncselekmény tényálladékának megállapítására alkalmasak, akkor módja volt a bíróságnak hivatalból is eljárni ellene. En csak szeretném, hogy akkor, amikor az összeférhetlenségi reformot csinálnunk, ne menjen ki a közvéleménybe az a tudat, hogy itt a feljelentőket elriasztjuk, már előre meg akarják bélyegezni őket, visszatartják őket. Akinek van adata és akinek van tudomása ilyen dolgokról... (Simon András: Az nem lesz megbüntetve! — Berki Gyula: Gál Jenő más véleményen van!) En a magam véleményét mondom el, és nem vagyok kíváncsi másnak a véleményére, vagy pedig mondja el azt itt az illető. Engedelmet kérek, ne tessék engem máshova utasítani. Én itt a magam meggyőződését adom elő és számítok ebben az ügyben mélyen t. képviselőtársaim jóérzésére és arra a tendenciára, amelyet szerintem minden erkölcsi alapon álló képviselő érez, hogy tudniillik ne riasszuk el az embereket. Nem akarok külön biztatásokat csinálni, de mindenki, aki tud valakiről olyan adatokat, amelyek az illetőt összeférhetlen helyzetbe hozzák, jöjjön ide, álljon ide és ne kelljen neki attól félnie, hogy ezért még külön büntetésben lesz része. Simon András igen t. képviselőtársam hiába rázza becses fejét, nekem ez a véleményem (Derültség. — Simon András: A képviselő úrét nem rázhatom!) és a közvélemény nekem ad igazat ebben a dologban, mert igenis azt állítom, hogy ha valaki alaptalan bejelentést tesz, az a közönséges büntetőtörvénykönyv felelőssége alatt áll, viszont nem kell... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egy nézeten vagyunk!) Egy nézeten vagyunk, hagyjuk ki tehát a külön ezer pengő büntetést. Egyáltalában ne büntessünk senkit, ha bejelentést tesz, miután semmiféle ok és semmiféle cél ezt nem kívánja. (Fráter Jenő: Legyen tízezer pengő! — Erődi-Harrach Tihamér: Megszavazzuk a tízezer pengőt! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! Én ugyan nem ráztam becses fejemet Bródy Ernő t. képviselőtársam beszéde alatt, mert mindig nagyon megbecsülöm az ő álláspontját, de mégsem tudok az ő felfogásával egyetérteni ebben a kérdésben. A dolog ugyanis úgy áll, hogy igaz az, hogy a legszigorúbban kell eljárni az ilyen kérdésekben, viszont másrészt meg kell óvni a képviselőket olyan zaklatástól, amikor • a zaklatásért ezen szakasz nélkül nem is járna szankció- Mint Györki Imre képviselő úr mondotta, ott van a perköltség, amit bizony a vagyontalan emberen nem lehet behajtani, amitől az nem ijed meg. Ellenben a pénzbüntetést át. lehet változtatni elzárásra is, ha nem fizeti meg. (Felkiáltások jobbfelől: Ez a lényeg!) En igenis büntetni akarom azt, akiről a jury megállapítja, hogy tudiatosan könnyelműen, hamisan vádolt. (Erődi-Harrach Tihamér: Eosszhiszeműen!) Amilyen szigorú tudok lenni mindenféle kérdésben a visszaélésekkel ?. ülése 19$2 június 28-án, kedden. 347 szemben, ugyanúgy a tudatosan alaptalan zaklatást erkölcsileg jogosultnak tartom megbélyegezni. Mindig lehetne ugyanis azt csinálni, hogy vagyontalan emberekkel mint strómanokkal beadatnak ilyen bejelentéseket, akiknél azután a perköltség megfizetésére való kötelezés nem ér semmit. Itt valami kis szankciónak kell lennie. A tízezer pengő túlnagy összeg volt, én elfogadom az ezer pengős büntetést, amelyet az előbb javasoltak. Ami azt illeti, amit Bródy Ernő t barátom mond, hogy nem kell pénzbüntetés, mert ott van a hivatali rágalmazás esetére szóló törvényszakasz, erre azt mondom, hogy az illető képviselő számára esetleg esztendőkön át tartó elfoglaltságot jelenthetnek ezek az ügyek. Mondjuk beadnak valaki ellen tervszerű konspirációval 10—12 valótlan -bejelentést s ő mint főmagánvádló két éven át kénytelen üldözni az ő hamis bejelentőit. Ezeket nem lehet keresztülvinni, unpraktikusak, úgy, hogy itt én szerintem sem az erkölcsi, sem pedig a _ szabadi bejelentési lehetőséget nem fogja érinteni az, ha a tudatosan hamis és könnyelmű bejelentéseket pénzbírsággal büntetjük. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Senki sincs feliratkozvaElnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! A törvényjavaslat eredeti szövege ezer pengő bírságot tartalmazott s az indokolás azt mondta, hogy ezen túlmenőleg minden büntetőjogi következmény is beáll, ha valaki tudva valótlan vagy egyenesen koholt adatokra támaszkodó bejelentést tesz. A büntetőtörvénykönyvből folyó következmények tehát az eredeti szöveg alapján is bekövetkeztek volna. A bizottságban azután felmerültek azok a motívumok és aggodalmak, amelyeknek Nagy Emil t. barátom is kifejezést adott és ilyen körülmények között alakította át a pénzbírságot pénzbüntetéssé a t. bizottság és egyszersmind két esetet különböztet meg: egy enyhébbet, amely 1000 pengővel kívánt büntetni és egy súlyosabbat, amelyben körülbelül a hamis vád tényálladékáról lett volna szó s annak büntetését 10.000 pengő pénzbüntetésig kívánta felemelni. Ezzel a bizottsági módosítással szemben merült fel az aggály az általános vitában, hogy ez így, ebben a szövegezésben alkalmas lenne azt a tévhitet kelteni, mintha ezek a rendelkezések elriasztó hatást céloztak volna. Bár ez tévhit és bár bizonyos az, hogy a hamis vádat a büntetőtörvénykönyv, ha az ügy oda kerül a büntetőbíróság elé és azt a Btk. alapján bírálják el, súlyosabban bünteti, mint 10.000 pengővel, nem igaz tehát az, hogy ez rendkívüli súlyosbítás volt, mégis, minthogy alkalmas \ T olna arra, hogy elriassza a közönséget és ezt a tévhitet vigye be a feljelentések szempontjából, megkértem az előadó urat. hogy állítsa vissza az eredeti törvényjavaslat intencióját, amely az ezerpengős bírságot vette a polgári perrendtartás rendszeréből, ahol a konok perlekedővel, a nyilván alaptalan perlekedővel szemben, akármilyen bagatell kis ügyben is kiszabhat a bíróság a maga hatáskörében ezerpengős pénzbírságot. Ez tehát nem novum, ez minden bagatell ügyben előfordulhat, minden más ügyben előfordulhat, semmi ok sincs tehát arra, hogy ebben az ügyben, ahol a zaklatás-
