Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

348 Az országgyűlés képviselőházának nak egészen különleges lehetősége van, ezt a bírságot ne lehessen kiszabni. Viszont pedig, minthogy kétségek merültek fel a javaslat indokolásában foglaltak ellenére, hogy vájjon e pénzbírság mellett — mert nem pénzbüntetés, hanem a konok perlekedés pénzbirságának jellegével bír, — el lehet-e járni a súlyosabb tényálladéknál, ha hatóság előtti rágalmazás, vagy különösen hamis vád bűntettét követték el és ezt a kétséget el kell oszlatni, az előadó úr nem tett mást, mint a bizottság által módosított szövegben visszament egyrészt a pénzbirsági rendszerre, másrészt elfogadta és a rendelkező részben, a törvény rendelkezéseiben vette fel azokat a jogi érveket, amelyeket én eredetileg az indokolásban hoztam fel. A t. szociáldemokratapárt javaslatát, hogy tudniillik adott esetben az ilyen körülményeket, ha tehát van is bűncselekmény, hatóság előtti rágalmazásként kell kezelni, azonosnak találom az előadó úr szövegével, mert egészen bizonyosnak tartom, hogy csak fogalmazási hiányosság, hogy a hamis vád esetét ide nem vették fel; mert hiszen Györki Imre képviselőtársam is jogász és semmi esetté sem hiszem, hogy a hamis vád bűncselekményét ezekben az esetekben a rágalmazás vétségének büntetésével akarná sújtani, ami jogi nonszensz lenne. Én tehát mély tiszte ettél kérem, méltóztassanak a szakaszt az előadó úr szövegezésében elfogadni; bár meg tudnám érteni azt is, hogy ha a t. Ház látja, hogy erről az oldalról a baloldallal szemben felhangzott észrevételek honorálásával szemben milyen ellenérzés támadt fel, a bizottsági merev álláspontra helyezkednék. Én azonban nem helyezkedem erre az álláspontra, hanem az előadó úr módosításával kérem a szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szembe fogom állítani az előadó úr, továbbá Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, határozat alá fogom bocsáteani az előadó úr, továbbá Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak által javasolt szöveget. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr javaslatával, igen, vagy nem? (Nem!) Kérdem tehát, méltóztatnak-e az előadó úr által javasolt szöveget elfogadni szemben Propüer Sándor és Györki Imre ké^^iselő urak javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ^ urakat, akik az előadó úr javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó úr indítványát elfogadta s Propper Sándor és Györiki Imre képviselő urak indítványát elvetette. Következik az 56. §. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa az 56—58. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 59. §-t) Gróf Hnnyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről az 59. § törlését voltam bátor indítványozni. Az általános vitánál kifejtettem, hogy miért. Mondottam, hogy el tudom képzelni azt, hogy egy szövetkezeti ember hosszú évtizedek szövetkezeti munkája, után a Felsőházban érdekképviseleti alapon 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. igenis képviselheti a szövetkezeteket. Mondottam, hogy bele tudok nyugodni abba is, hogy a Képviselőház tagjai a szövetkezeteknél ellenszolgáltatás nélkül fejtsenek ki munkát. Azt is mondottam azonban, hogy két altruizmusnak 100.000 pengős házasságát a magam részéről helyesnek nem tartom. Itt az összegre nézve hajlandó vagyok korrigálni akkori állításomat. Az egyik szövetkezet vezetője felkeresett és hiteltérdemlő adatokkal bizonyította, hogy egyéb jövedelmein kívül a szövetkezettől azelőtt 40.000 pengőt, most pedig csak 30.000 pengőt meghaladó összeget vesz fel. Egy másik szövetkezeti vezetőről szintén tudom, hogy a régebbi időben is csak 40.000 pengő alatti öszszeg volt a szövetkezeti fizetése. Azonkívül a Szövetkezetek Szövetsége átiratot intézett hozzám, amelyben azt mondja, hogy egyetlenegy szövetkezeti vezető sincs, aki százezer pengős jövedelemben részesülne. Kénytelen vagyok elismerni, hogy a Szövetkezetek Szövetségének jobban kell tudna, hogy a szövetkezeti vezetők milyen jövedelmet élveznek, mint azoknak a t. képviselőtársaimnak, akik engem ezen jövedelmek öszegéről informáltak. Kijelentem tehát, hogy sajnálom, hogy olyan összeget neveztem meg, amely összegnek valóságát tárgyi bizonyítékokkal igazolni nem tudom. Ez azonban elvileg nem változtat álláspontomon, mert én 40.000 vagy 50.000 pengős altruizmust éppen olyan kevéssé tudok elképzelni, mint 100.000 pengős altruizmust. Az én elvi álláspontom az, hogy országgyűlési képviselő a szövetkezeteknél csak ellenszolgáltatás nélkül fejthet ki működést. Ennek következtében elsősorban azt vagyok bátor kérni, hogy méltóztassék ezt a paragrafust törölni. Ha pedig ezt nem határozná el a Ház bölcsesége, kérem, hogy a t. miniszter úr legyen szíves megerősíteni vagy megcáfolni Váry Albert igen t. barátomnak az általános vita folyamán elhangzott ama kijelentését, hogy ez a szakasz nem fogja hatálytalanítani a. 7. § alapján megindítható eljárásokat, hogy ennek értelmében is lehetséges lesz a szövetkezeti vezetőkkel szemben összeférhetlenségi bejelentést tenni a 7 § alapján. (Helyeslés bálfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz egyike a legfontosabb szakaszoknak a törvényjavaslatban és tényleg, amint Hunyady gróf t. képviselőtársam mondotta és amint a miniszter úr is közbeszólt beszédem alatt, ennek a paragrafusnak tárgyalásánál vissza kell menni a 7. §-ra is. Hogyan szól ez a szakasz? A szakasz azt mondja (olvassa): «A jelen törvény alkalmazása szempontjából nem nyerészkedésre irányuló vállalatok: a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet és tagszövetkezetei,

fj továbbá más olyan országos jellegű, közérdekű szövetkezeti központ és tagszövetkezetei, amelyek üzletrészeik után hat százaléknál nagyobb osztalékot alapszabályaik szerint nem fizetnek». Már a 7. § tárgyalásánál és az általános vita során elmondott beszédemben is megmondottam, hogy nem az a kérdés és nem arról van szó, hogy hány százalékot fizetnek osztalék gyanánt a részvényeseknek és a rész jegy tulajdonosoknak. Nemcsak arról van szó, hogy az igazgatóság elnöke, az igazgatósági tagok és maguk az igazgatók milyen javadalmazásban részesülnek, hanem az a kérdés, hogy ezek az