Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

346 Az országgyűlés képviselőházának jogos bejelentőt vissza fog riasztani attól, hogy egyáltalában bejelentéssel éljen. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán az aggodalmakkal számolva, egy módosítást terjesztek elő, amely arra irányul, hogy töröltessék az a bizottság szövegében tervezett súlyosabb intézkedés, hogy tízezer pengőig terjedhető pénzbüntetéssel legyen büntethető a gondatlan bejelentő, illetve az, aki tudva, hamis bejelentést tesz és hogy viszaállíttassék a javaslat eredeti szövege, amely az volt, hogy csak ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtható a könnyelmű bejelentő. Egyébként pedig az egyéb megtorlás a bíróságra tartozik. Ennek folytán az a szöveg, amely most már teljesen megfelel az eredeti javaslat szövegének, amelyet módosításként ajánlok, a következőképpen szólna (olvassa): «(1) Ha az összeférhetlenségi bíróság az ítéletben kimondja, hogy az országgyűlés tagja^ nincs összeférhetlen ^ helyzetben és megállapítja, hogy a bejelentő r fél az összeférhetlenségi bejelentést kellő ténybeli alap nélkül könnyelműen vagy tudva hamisan tette, őt az összeférhetlenségi bíróság az eljárási költségben marasztaláson felül ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. (2) A bírság az államkincstárt illeti; behajtására a 41. § (2) bekezdése irányadó. (3) A jelen § alapján kiszabott bírság az összeférhetlenséget bejelentő féllel szemben a törvények, vagy más jogszabályok értelmében terhelő felelősségből folyó jogkövetkezmények alkalmazását nem zárja ki. Fennforogni látszó és hivatalból üldözendő bűncselekmények megtorlása végett az összeférhetlenségi bíróság az iratokat a rendes bírósághoz, vagy más illetékes hatósághoz áttenni köteles.» Kérem a t. Házat, méltóztassék ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni. Elnök: Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy a javaslat érdemben tárgyaltassék? (Nincs!) Ha nincs, akkor tehát érdemben tárgyaljuk. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a módosítást,, amelyet az előadó úr előterjesztett, elfogadhassam, mert még ezt is túlszigorúnak tartom. (Bródy Ernő: Felesleges! — Farkas István: Nem kell azt büntetni, aki bejelent.) A javaslat 46. és 47. §-ánál már utaltam arra, hogy milyen gátló intézkedések vannak azért, hogy megakadályozzák, vagy lagalább is megnehezítsék az összeférhetlenségi bejelentés megtételét. Ebben a szakaszban még tovább megy a t. igazságügyminiszter úr. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Dehogy is! A szociáldemokrata indítványt, csak helyesebb szövegezésben, fogadja el az előadó úr.) Nem, kérem. Ha a szociáldemokratapárt indítványát elfogadja az igen t. miniszter úr, akkor ahhoz én is hozzájárulok. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De az az!) En azt a rendelkezést kértem törölni, hogy r az ezer pengő pénzbírság megmarad. Az előadó úr által beterjesztett szöveg szerint megmarad az ezer pengő, szerintem pedig az ezer pengőt sem kell meghagyni, hanem az általam beterjesztett javaslat olykép rendelkezik, hogy amenynyiben könnyelműen tett valaki összeférhetlenségi bejelentést, az összeférhetlenségi bíróság csak az eljárás költségében marasztalhassa el, tehát nem kell az ezer pengővel bírságolni. Hajlandó vagyok ellenben hozzá112. ülése 1932 június 28-án, kedden. járulni ahhoz a további előterjesztéshez, amely bizonyos mértékig más szövegezésben adja ugyanazt az elgondolást, amelyet előterjesztettem, hogy t. i. abban az esetben, ha valaki összeférhetlenségi bejelentést tudva hamisan, vagy az országgyűlés tagjának meghurcolása végett tesz, akkor hatóság előtti rágalmazást követ el, tehát átadandó a rendes bűnvádi eljárás megindítása végett a bíróságnak. A különbség tehát az előadó úr által beterjesztett módosítás és az általam beterjesztett módosítás között az, hogy én nem kívánóm az ezer pengő pénzbírságot sem megállapítani, hanem csak a bírósági eljárás költségében elmarasztalni és a bűnvádi eljárás lefolytatása végett az iratokat áttenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Semmi szükség nincs arra, hogy ilyen drákói szigort állapítsunk •meg ezekkel szemben. Mivel most már nincs nagy eltérés a két javaslat közt, kérem a Házat, méltóztassék az általam beterjesztett javaslatot elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! En is ugyanezen az állásponton vagyok, voltam is mindig. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy a bejelentőket elriasszuk. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Megváltoztattuk! Tessék kicsit megnézni!) Méltóztassék megnézni, itt van a 42. §, amely szerint, amikor beérkezik a bejelentés, mindkét Ház elnöke saját hatáskörében visszautasítja a megszabott kellékek híján levő nyilvánvalóan nem komoly bejelentést. Azt mondja | a szakasz (olvassa): «Ha a 30. és 31. § alapján l bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilván| valóan nem szolgálhatnak alapul az összefér: hetlenség megállapítására, az illető Ház elnöke j a bejelentést irattárba helyezi.» Az alaptalan J bejelentéseket tehát már az elnök saját hatás| körében visszautasítja. (Nagy zaj és mozgás a I baloldalon.) Kérem uraim ... Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradi janak csendben, ne zavarják a szónokot. Nem ! engedik a szónokot beszélni. (Halljuk ! Halljuk !) Bródy Ernő: A bíróságnak és minden J hatóságnak módjában van a hamis vádat I üldözni. Amit Györki Imre t. barátom mondott a hatóság előtti rágalmazásra vonatI kozóan, az is alapul szolgál az eljárásra. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ezt mondjuk ki!) Nem kívánom még ezer pengő büntetésben sem részesíteni azt, aki ilyen bejelentést tesz, hiszen nem az a cél, hogy elriasszuk a bejelentőket. (Nagy Emil: «Tudva hamisan vádol.») Ha valaki tudva hamisan vádol, akkor nem kell külön intézkedés, arra megvan a büntető törvénykönyv. Aki tudva hamisan vádol, büntetőtörvények szerint felel. (Zaj jobbfelől.) Nem kell nekünk külön kódexet t alkotnunk. Ellenkezőleg, aki tud valakiről valamit, jöjjön ide, azt ne fenyegessük előre, hogyha ide| jössz, akkor majd megbüntetünk téged. ^ Nem ! kell elriasztanunk az embereket. (Erődi-Har| rach Tihamér: Nem kell hazudni!) Nem kell j hazudni! Aki hazudik, azt rágalmazás címén ! elítélik. (Zaj. - Zsitvay Tibor igazságügyj miniszter: Vagy hamis vád címén! — Kelemen I Kornél: Magában véve a hazugság nem rágalj mazás!) Bocsánatot kérek, engem nem kell kij tanítania mélyen t. képviselőtársamnak. (Ke! lemen Kornél: De úgylátszik, igen!) Tudom, j hogy ki rágalmaz! (Zaj. — Elnök csenget.) Ennek megvan a módja. Aki nem mond igazat...