Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

346 Az országgyűlés képviselőházának jogos bejelentőt vissza fog riasztani attól, hogy egyáltalában bejelentéssel éljen. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán az aggodalmakkal számolva, egy módosítást ter­jesztek elő, amely arra irányul, hogy töröltes­sék az a bizottság szövegében tervezett súlyo­sabb intézkedés, hogy tízezer pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel legyen büntethető a gon­datlan bejelentő, illetve az, aki tudva, hamis bejelentést tesz és hogy viszaállíttassék a ja­vaslat eredeti szövege, amely az volt, hogy csak ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtható a könnyelmű bejelentő. Egyébként pedig az egyéb megtorlás a bíróságra tartozik. Ennek folytán az a szöveg, amely most már teljesen megfelel az eredeti javaslat szövegé­nek, amelyet módosításként ajánlok, a követ­kezőképpen szólna (olvassa): «(1) Ha az összeférhetlenségi bíróság az ítéletben kimondja, hogy az országgyűlés tagja^ nincs összeférhetlen ^ helyzetben és meg­állapítja, hogy a bejelentő r fél az összeférhet­lenségi bejelentést kellő ténybeli alap nélkül könnyelműen vagy tudva hamisan tette, őt az összeférhetlenségi bíróság az eljárási költség­ben marasztaláson felül ezer pengőig terjed­hető pénzbírsággal sújthatja. (2) A bírság az államkincstárt illeti; be­hajtására a 41. § (2) bekezdése irányadó. (3) A jelen § alapján kiszabott bírság az összeférhetlenséget bejelentő féllel szemben a törvények, vagy más jogszabályok értelmében terhelő felelősségből folyó jogkövetkezmények alkalmazását nem zárja ki. Fennforogni látszó és hivatalból üldözendő bűncselekmények meg­torlása végett az összeférhetlenségi bíróság az iratokat a rendes bírósághoz, vagy más illeté­kes hatósághoz áttenni köteles.» Kérem a t. Házat, méltóztassék ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni. Elnök: Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy a javaslat érdemben tárgyaltassék? (Nincs!) Ha nincs, akkor tehát érdemben tárgyaljuk. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Nem va­gyok abban a helyzetben, hogy ezt a módosí­tást,, amelyet az előadó úr előterjesztett, elfo­gadhassam, mert még ezt is túlszigorúnak tartom. (Bródy Ernő: Felesleges! — Farkas István: Nem kell azt büntetni, aki bejelent.) A javaslat 46. és 47. §-ánál már utaltam arra, hogy milyen gátló intézkedések vannak azért, hogy megakadályozzák, vagy lagalább is meg­nehezítsék az összeférhetlenségi bejelentés megtételét. Ebben a szakaszban még tovább megy a t. igazságügyminiszter úr. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Dehogy is! A szociáldemokrata indítványt, csak helyesebb szövegezésben, fogadja el az előadó úr.) Nem, kérem. Ha a szociáldemokratapárt indítvá­nyát elfogadja az igen t. miniszter úr, akkor ahhoz én is hozzájárulok. (Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter: De az az!) En azt a rendel­kezést kértem törölni, hogy r az ezer pengő pénzbírság megmarad. Az előadó úr által be­terjesztett szöveg szerint megmarad az ezer pengő, szerintem pedig az ezer pengőt sem kell meghagyni, hanem az általam beterjesz­tett javaslat olykép rendelkezik, hogy ameny­nyiben könnyelműen tett valaki összeférhet­lenségi bejelentést, az összeférhetlenségi bíróság csak az eljárás költségében marasz­talhassa el, tehát nem kell az ezer pengővel bírságolni. Hajlandó vagyok ellenben hozzá­112. ülése 1932 június 28-án, kedden. járulni ahhoz a további előterjesztéshez, amely bizonyos mértékig más szövegezésben adja ugyanazt az elgondolást, amelyet előter­jesztettem, hogy t. i. abban az esetben, ha valaki összeférhetlenségi bejelentést tudva hamisan, vagy az országgyűlés tagjának meghurcolása végett tesz, akkor hatóság előtti rágalmazást követ el, tehát átadandó a ren­des bűnvádi eljárás megindítása végett a bíró­ságnak. A különbség tehát az előadó úr által be­terjesztett módosítás és az általam beterjesz­tett módosítás között az, hogy én nem kívá­nóm az ezer pengő pénzbírságot sem megálla­pítani, hanem csak a bírósági eljárás költsé­gében elmarasztalni és a bűnvádi eljárás le­folytatása végett az iratokat áttenni. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Semmi szükség nincs arra, hogy ilyen drákói szigort állapítsunk •meg ezekkel szemben. Mivel most már nincs nagy eltérés a két javaslat közt, kérem a Házat, méltóztassék az általam beterjesztett javaslatot elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! En is ugyan­ezen az állásponton vagyok, voltam is mindig. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy a bejelen­tőket elriasszuk. (Zsitvay Tibor igazságügy­miniszter: Megváltoztattuk! Tessék kicsit meg­nézni!) Méltóztassék megnézni, itt van a 42. §, amely szerint, amikor beérkezik a bejelentés, mindkét Ház elnöke saját hatáskörében vissza­utasítja a megszabott kellékek híján levő nyil­vánvalóan nem komoly bejelentést. Azt mondja | a szakasz (olvassa): «Ha a 30. és 31. § alapján l bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilván­| valóan nem szolgálhatnak alapul az összefér­: hetlenség megállapítására, az illető Ház elnöke j a bejelentést irattárba helyezi.» Az alaptalan J bejelentéseket tehát már az elnök saját hatás­| körében visszautasítja. (Nagy zaj és mozgás a I baloldalon.) Kérem uraim ... Elnök: Kérem a képviselő urakat, marad­i janak csendben, ne zavarják a szónokot. Nem ! engedik a szónokot beszélni. (Halljuk ! Halljuk !) Bródy Ernő: A bíróságnak és minden J hatóságnak módjában van a hamis vádat I üldözni. Amit Györki Imre t. barátom mon­dott a hatóság előtti rágalmazásra vonat­I kozóan, az is alapul szolgál az eljárásra. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ezt mond­juk ki!) Nem kívánom még ezer pengő büntetésben sem részesíteni azt, aki ilyen bejelentést tesz, hiszen nem az a cél, hogy elriasszuk a bejelentőket. (Nagy Emil: «Tudva hamisan vádol.») Ha valaki tudva hami­san vádol, akkor nem kell külön intézke­dés, arra megvan a büntető törvénykönyv. Aki tudva hamisan vádol, büntető­törvények szerint felel. (Zaj jobbfelől.) Nem kell nekünk külön kódexet t alkotnunk. El­lenkezőleg, aki tud valakiről valamit, jöj­jön ide, azt ne fenyegessük előre, hogyha ide­| jössz, akkor majd megbüntetünk téged. ^ Nem ! kell elriasztanunk az embereket. (Erődi-Har­| rach Tihamér: Nem kell hazudni!) Nem kell j hazudni! Aki hazudik, azt rágalmazás címén ! elítélik. (Zaj. - Zsitvay Tibor igazságügy­j miniszter: Vagy hamis vád címén! — Kelemen I Kornél: Magában véve a hazugság nem rágal­j mazás!) Bocsánatot kérek, engem nem kell ki­j tanítania mélyen t. képviselőtársamnak. (Ke­! lemen Kornél: De úgylátszik, igen!) Tudom, j hogy ki rágalmaz! (Zaj. — Elnök csenget.) En­nek megvan a módja. Aki nem mond igazat...

Next

/
Thumbnails
Contents