Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-112
344 Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. lasztókerületekre vonatkozólag, amelyeket a gyakorlatban az igen t. igazságügyminiszter úr sem tud megoldani. A javaslat szerint az a mandátumától eképpen megfosztott személynek országgyűlési képviselővé jelölését a választási biztos visszautasítani köteles. Mármost, ha például Budapesten felvesznek "egy listára olyan személyt, akiről a törvény rendelkezése értelmében az összeférhetlenségi bíróság ítéletében kimondották, hogy az illetőt az országgyűlés tagjává az ítélet meghozatalától számított öt éven belül nem lehet választani, akkor az egész listát vissza lehet-e utasítani és joga van-e a választási biztosnak visszautasítani az egész listát azért, mert ilyen név szerepel azon? (Nagy Emil: Lehetetlen!) Ez teljes képtelenség igazságügyminiszter úr! Erőszakolt magyarázattal azt még valahogyan meg tudom érteni, ha olyan rendelkezést kívánnak a törvénybe iktatni, hogy az ilyennek a mandátumát a megválasztás után újonnan összegyűlt Képviselőház összeférhetlenségi bírósága megsemmisíti. Ezt valahogyan még meg lehetne érteni és akceptálni lehetne, bár ez is teljesen helytelen és olyan rendelkezés, amelyet nem szabad felvenni a törvénybe, mert ilyen rendelkezés alapján nem lehet ilyen messzemenő konzekvenciát levonni. De, hogy azoknak a visszaéléseknek sorozata mellett, amelyek most megvannak és amelyek értelmében láttuk, hogy az ajánlások benyújtásánál hogyan válogathatott és válogathat a választási biztos, hogy ezt az aláírást elfogadja, azt az aláírást nem fogadja el — hiszen a legtöbbet támadott rendelkezése választójogi törvényünknek, éppen az, hogy a választási biztos önkényesen jár el az aláírások elfogadása kérdésében — mondom, hogy emellett a választási biztosnak megadjuk azt,a lehetőséget is, hogy a listás szavazásnál még azt is megnézheti, nincs-e a jelöltek közé olyan felvéve, akit kizártak, ez teljesen ad ab ; surdum viszi a dolgot. Méltóztassék, igazságügyminiszter . úr elképzelni, ha ez a ma érvényben lévő ójogi választójogi törvény értelmében például , Budapesten ahhoz, hogy egy listás ajánlási ívet elfogadjanak, legalább ötezer ajánlónak kell az ajánlási ívet aláírnia. Ha már most valaki beterjeszti a választási ajánlási ívét és a választási biztos meg fogja állapítani, hogy a jelöltek közé fel van véve olyan egyén, aki az összeférhetlenségi törvény 52. §-a alapján el tiltatott attól, hogy öt éven belül képviselői mandátumot vállaljon, mit fog csinálni a választási biztos 1 ? Milyen időt ad arra, hogy új listát terjesszenek be ennek a névnek kihagyásával? Erre vonatkozik a választójogi törvény, ^ amely huszonnégy órás időt megállapít a hiányzó aláírások pótlására? Minthogy közjegyzőileg vagy a választási biztos által hitelesíttetni kell az ajánlási ívet, méltóztassék elképzelni, hogyan lehet 24 óra alatt pótolni olyan listát, amelyre ötezer aláírás szükséges. Ne méltóztassék arra az álláspontra helyezkedni, hogy a pártok ne vegyenek fél a listára ilyen egyéneket. Gondolom, ez lesz a miniszter úr állásfoglalása. A pártok azt veszik fel jelöltnek, aki nekik tetszik. Azt, hogy az illető megválasztható-e vagy sem, azt ne a választási biztos állapítsa meg, hanem állapítsa meg maga, a Képviselőház vagy a Közigazgatási Bíróság, amely a mandátumot érvényessége fölött bíráskodást gyakorol, de ilyen jogot adni a választási biztosnak, aki lehet akár bíró. akár az új választási törvény szerint más közigazgatási szerv, nem tudok, ezért a szakasznak ehhez a rendelkezéséhez nem tudok hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságiigyminiszter: T. Ház! A magam részéről kérem a szakasz változatlan elfogadását. A törvényjavaslatnak ebbe a szakaszában semmi nóvumot nem iktatunk törvénybe, mert a most érvényben lévő összeférhetlenségi törvény 25. §-ának második bekezdése azt mondja, hogy a 11. § esetében egyúttal az is kimondható, hogy az illető abban az országgyűlési időszakban képviselővé meg nem választható. Méltóztatnak látni, érdemben ugyanazt jelenti. (Nagy Emil: Ez más, mint az öt esztendő!) Engedje meg t. képviselőtársam, hogy a konklúziót levonjam. Érdemben ugyananynyit jelent, mint amit méltóztatott kifogásolni, hogy az illetőt bizonyos ideig nem lehet megválasztani. A régi törvény úgy határozta meg az időt, hogy «azon országgyűlés tartama alatt», ez a javaslat pedig határozott időt hoz be. Tehát érdemben ugyanaz, csak egy apró részletben tér el, de annyival enyhébb, hogy a régi törvény szerint bizonyos esetben imperative ki kellett ezt mondani, itt pedig a bíróság mérlegelésére bízzuk. Az egyik vonatkozásban, az időtartam tekintetében tehát szigorúbb, az alkalmazás és a mérlegelés lehetősége tekintetében enyhébb. A magam részéről mindazokat a vádakat, amelyeket hallottam, ezek szerint teljes mértékben elhárítom. Nem hoztam semmi újat e tekintetben, legfeljebb csak helyesebb szövegezést, mert helyesebb a bíróság mérlegelésére bízni a döntést, ha több szakaszt is utalunk ide, mint amennyit a régi törvény utalt oda, amely csak egy szakaszt utalt oda, a közönséges, pénzért való közbenjárást, tehát a dehonesztáló közbenjárási, összeférhetlenségi eseteket, mi pedig ezen a mértéken is túl mentünk. Ezért kellett a bíróság mérlegelésére bízni az. egyes eseteknél, hogy helyesnek tartja-e a kizárást, vagy sem . A magam részéről ilyen körülmények között nem látom fennforogni azokat az eseteket és nem tartom helyesnek azokat az érveket, amelyeket Nagy Emil és Györki Imre t. képviselőtársaim felhoztak, mert hiszen választójogi törvényünk szerint ma is vannak esetek, amikor ki van zárva az illető a jelöltek listájára való felvételből és azt a választási biztos ma is konstatálhatja. (Györki Imre: Csak egy eset!) Most eggyel több eset lesz, (Györki Imre: Az is baj!) még pedig olyan eset lesz, amikor már a bíróság megállapította a tényállást. Ezután ezt a dolgot rábízhatjuk akárkire, mondhatnám egy egyszerű gépre is, az is megállapíthatja, hogy bírói ítélettel el van vonva az illetőtől a passzív választói jog, nincs tehát további mérlegelésre szükség, hanem a bírói ítéletnek egyszerűen érvényt kell szerezni. Senki kétségben nem lehet az iránt, amikor a lajstromot összeállítja, hogy ilyen ítélet hozatott, amely eléggé nyilvános, amely az ország nyilvánossága előtt hozatott. Ezt nem felejthetvén el, a lista rossz összeállításának következményeit csak az a párt fogja viselni, amely a jelöltek közé ilyen egyént is felvett,
