Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. 343 De ez vonatkozik minden egyéb kérdésre is. El­végre a mandátumtól valakit megfosztani: ez teljességgel megfelel annak a célnak, amelyet szolgálni akarunk. De hogy még azt is ki lehes­sen mondani, hogy nem lehet az illetőt megvá­lasztani egy másik választáson: ez túlságosan messze megy és ebbe semmiképpen sem mehe­tek bele. Amint támogattam minden javaslatot, ami­kor azt láttam, hogy igaza van, ugyanúgy en­gedje meg a miniszter úr most azt a kérésemet előterjeszteni, hogy ezt a szakaszt, amely odió­zus és túlságosan messze megy, méltóztassék kihagyni. (Helyeslés balfelöl.) Azt megengedem, hogy kényelmi szempont­ból vannak mellette érvek, hogy mit vesződ­jünk mégegyszer olyan emberrel, akit valami okból a parlamentből kizártak, de nem gondo­lom, hogy ez a kényelmi szempont prevaleál­hat egy ilyen alkotmányjogi kérdésben. Tiszteletteljes kérésem és álláspontom az, hogy ezt a szakaszt méltóztassék elejteni, ez túllő a célon és felesleges. Megjegyzem, való­színűleg úgy sem fog rákerülni a sor, mert a jury nem fogja kimondani, hogy valakit meg se lehessen választani képviselővé. Szerintem nagy szépséghiba alkotmányjogi szempontból is és a kényelemszeretet túlságosan előtérbe lép ennél a szakasznál és így azt nem fogadhatom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor: T. Ház! 1914 december 13-án az akkori képviselőházi ellenzék összetörte a miniszteri székeket és összetörte az elnöki emelvényt. Nem a tárgyalás menetét akadá­lyozta meg, hanem egyáltalában lehetetlenné tette, hogy az országgyűlés ismét összeüljön és megkezdje törvényhozói működését. Még­sem jutott senkinek sem az eszébe, hogy ilyen drákói rendszabállyal büntesse azokat a kép­viselőket. (Epy hana a jobboldalon: Elég baj!) Egy másik eset is jut eszembe, amelynek személyesen tanuja voltam. 1910. után, amikor az elnöki székben gróf Tisza István ült, akit a nemzet nagyrésze már akkor bálványozott és elismert nagy államférfiúnak, itt, ezen a helyen megjelent egy országgyűlési képviselő töltött revolverrel és öt lövést intézett az akkori el­nökre. Nem jutott eszébe a törvényhozásnak, hogy ilyen drákói rendszabályt iktasson be a törvénytárba, hogy nemcsak mandátumától fosztják meg a képviselőt, > aki háromszoros kitiltással sújtatott, hanem joga van az ítélő juryiiek őt -öt hosszú esztendőre megfosztani inésr passzív választójogától is. Azután itt jelen voltam az újságírói kar­zaton, amikor ugyancsak gróf Tisza István ült az e neki emelvényen. Délelőtt 10 órakor nyilt mes az ülés amelyen jelen volt két mostani képviselőtársam, azt hiszem, Bródy Ernő és Beck Lai os igen t. képviselőtársaim, akik tanú­síthatják, hogy amint az ülést megnyitotta afe e>nrk, a baloldalon infernális lárma tört ki. Két képviselő katonai trombitát vett elő és elkezdte a trombitát fújni. Délelőtt tíz órától kezdve délután négyig egyfolytában tartott a» a fülsiketítő, pokoli zűrzavar, amely minden emi eri hangot hallhatatlanná tett és az akkori elnök, gróf Tisza István ott ült délelőtt 10 órá­tól délután négy óráig szünet nélkül egyfoly­tában az elnöki emelvényen, egy arcizma sem rindult meg ós tűrte az ellenzéknek ezt az iga­zán — most utólag megállapíthatjuk — ha nem is a házszabályokkal való visszaélését, de a házszabályok nagymértékű felforgatását. Tíz órától délután négyig ült ott az elnöki emel­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ X. vényen és csak délután négy órakor nyúlt ahhoz a házszabályadta jogához, hogy a reni­tens ellenzéki képviselőket^ akik ^ hat hosszú órán át meggátolták a képviselőház tanács­kozását, karhatalommal kivitesse a Képviselő­ház ülésterméből. "Ezután bekövetkezett az a helyzet, hogy egymásután kivitték a parlamenti ellenzék legillusztrisabb tagjait, köztük gróf Andrássy Gyulát attól a kis asztaltól vitték ki a rend­őrök és az egész ellenzéket az egy Apponyi Albert kivételével, — aki jelen volt, de mozdu­latlanul ült a helyén, tehát ilyen karhatalmi beavatkozásra okot nem adott, — karhatommal távolították el. (Zsitvay Tibor igazságügy­miniszter: Volenti non fit iniuria!) Jelen vol­tam, két képviselőtársam is tanuskodhatik. hogy így volt. A rákövetkező időben az ellenzék csak negyedórára tudott bekukkantani az ülés­terembe, mert rögtön rákerült a sor, hogy a házelnök úr berendelte a karhatalmat és az ellenzéket eltávolították. Tehát az ellenzéki képviselők hétszámra, hónapszámra ki voltak tiltva az országgyűlés terméből. Ismételten öt­ször, tízszer kitiltották az ellenzéki képviselő* ket névszerinti határozattal. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Kiprovokálták!) Én nem magáról a dolog érdeméről beszélek, én _ csak egy historikumot hozok elő. Mégsem jutott eszükbe az akkori hatalmasságoknak, akiknek idegrendszere pedig igazán próbára volt téve a legvégsőbb határig, hogy ilyen rendelkezéssel akarják ellenfeleiket legyőzni. (Söpkéz Sándor: Akkor kezdett süllyedni az ország!) Akkor Is voltak felelős államférfiak, akiknek módjuk­ban volt rendszabályokról gondoskodni, meg­volt a többségük, azt iktatták törvénybe, amit jónak láttak, de ilyen intézkedésre, hogy ellen­feleiket a mandátumuktól megfosszák és ezen­kívül, hogy még öt esztendeig azután ne lehes­sen őket megválasztani, senki Magyarországon nem gondolt. Én tisztelettel csatlakozom Nagy Emil t. képviselőtársam érveléséhez és kérem ennek a szakasznak törlését. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Képviselőház! Mindenben csatlakozom Nagy Emil t. képvi­selőtársam okfejtéséhez, mert nem tartom he­lyesnek, hogy az összeférhetlenségi bíróság necsak az illető képviselőt, hanem a választó­kat is bizonyos joguktól fossza meg ezzel a határozattal, annál is inkább, mivel a listás szavazás mellett nem is tudom, hogyan érvé­nyesülne ez a határozat. Ma is ennek a Háznak a tagjai közül többen listán vannak meg­választva. Amint az ő mandátumuk érvényét veszti, a sorban következő lesz képviselő és így az illetőnek nincs is módja új választás alá bocsátani magát, csak az új ciklusban lép­hetne fel, ez az új ciklus esetleg csak három év múlva következik be, de így akkor sem lesz módja fellépni, amit azt hiszem, a törvény­javaslat sem céloz. (Zsitvay Tibor igazságügy­miniszter: Dehogy nem!) Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat céljá­nak minden sérelme nélkül ezt a szakaszt ki lehetne hagyni, mert felesleges és nem mél­tányos. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Teljesen igaza van Hunyady képviselőtársamnak ab­ban, hogy ennek a szakasznak 2. bekezdése olyan állapotot teremt különösen a listás vá­47

Next

/
Thumbnails
Contents